Már nem a II., hanem a XII. kerületben keresnek a legtöbbet az országban

A XII. kerület átvette a vezetést a II. kerülettől a nettó mediánbérek országos rangsorában, miközben a legrosszabbul kereső járások közül többben is 20 százalék feletti volt a növekedés. A különbségek így is óriásiak: az ország legjobban és legrosszabbul kereső térsége között még mindig majdnem kétszeres a szorzó.

A HVG a KSH-tól kikért legfrissebb, 2026 első negyedévére vonatkozó mediánbér-adatok alapján írta meg, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számított nettó mediánkeresete a XII. kerületben volt a legmagasabb az országban: itt majdnem 561 ezer forintot ért el. A második helyre így a II. kerület szorult, ahol közel 550 ezer forint volt a nettó mediánbér.

A mediánbér azt mutatja meg, hogy az adott térségben dolgozók fele ennél többet, fele pedig ennél kevesebbet keres, ezért pontosabb képet adhat a kereseti viszonyokról, mint az átlagbér.

A HVG szerint tavaly ilyenkor még a II. és a XII. kerület holtversenyben állt az élen, 505 ezer forint feletti nettó mediánbérrel, miközben a lista végén a Gönci járás volt, 250 ezer forint alatti összeggel. Akkor még több mint kétszeres volt a különbség a két véglet között.

Az idei első negyedévben ez a szorzó 1,9-re mérséklődött. Ebben szerepet játszott, hogy több alacsony bérszintű térségben jelentős növekedés történt: a Cigándi járásban 22,1, a Szikszói járásban 20,9, a Gönci járásban pedig 20,7 százalékkal nőtt a nettó mediánbér egy év alatt.

A legalacsonyabb értéket idén már nem a Gönci, hanem a délkelet-magyarországi Sarkadi járásban mérték, ahol 295 573 forint volt a nettó mediánbér.

Fotó: Pixabay