Puszik és kokik: a K-Monitor véleménye a Vagyonvisszaszerzési Hivatalról szóló törvénytervezetről

A korrupció ellen küzdő civil szervezet 16 oldalban mondott véleményt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal működését szabályozó jogszabály-tervezetről. A kezdeményezést üdvözlik, a törvényjavaslatban találtak előremutató elképzeléseket, és találtak bőven hiányosságokat is. 

“Az igazságtételhez vissza kell venni azoktól a nemzeti vagyont, akik ezt hatalmi pozícióik révén, jogtalanul vagy akár morálisan megkérdőjelezhető  módon szerezték” - írja a kormány azon a honlapon, ahol a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló törvénytervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátotta. 

Ugyanitt az is olvasható, hogy "a vagyonvisszaszerzés legfontosabb része az, hogy visszaadjuk Magyarországnak azt, ami Magyarországé. És hogy végre arra költjük el a pénzt, amire mindig is kellett volna: a magyar emberekre, az oktatásra, az egészségügyre, a vidékfejlesztésre és a közfeladatokra" .        

A K-Monitor is véleményezett 

A törvényjavaslatról a K-Monitor Egyesület is állást foglalt, a civil szervezet közel 20 éve küzd a korrupció ellen, nevével leggyakrabban akkor találkozunk, amikor a sajtó az egyesület korrupciós vagy korrupciógyanús ügyeket összegyűjtő adatbázisára hivatkozik. Blogjukon egy rövidebb és egy hosszabb, 16 oldalas elemzést is közzétettek, amiben pozitívumokat és negatívumokat egyaránt megfogalmaznak.  

Pozitívumok

• jó iránynak tartják, hogy az NVVH nem egy „szuperhatóság” lesz, hanem olyan intézmény, ami a meglévő szervek szakértelmére épít, ugyanakkor képes lehet áttörni a korrupcióellenes fellépés eddigi intézményi akadályait
• a függetlenség garanciái erősek (az NVVH nem kormányszerv lesz, külső utasításokat nem fogadhat el, vezetőit az parlament választja, számadással az Országgyűlésnek tartozik)   
• a hivatal vezetőire, az elnökre és négy helyettesére megfelelő összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak
• helyes elképzelés, hogy a hivatal vezetői nem választhatók újra  
• a közvagyonvédelmi vizsgálat bevezetése innovatív megoldás, miként az is, hogy a hivatal saját hatáskörbe vonhat büntetőügyeket és felügyelet alá helyezhet olyan cégeket, amik javarészt közpénzből működnek. (árbevételük 75%-a közbeszerzésekből származik) 

Negatívumok 

• A K-Monitor szerint a tervezet nem tisztázza kellően az NVVH helyét a már meglévő korrupcióellenes intézményrendszerben, továbbá hiányzik a hazai társszervekkel (NAV, rendőrség, ügyészség, Versenyhivatal, titkosszolgálatok), valamint a nemzetközi intézményekkel való együttműködés metodikája is. Az egyesület szükségesnek tartaná az NVVH részvételét a korrupcióellenes szakpolitika rendszerszintű fejlesztésében és ennek részeként a Korrupcióellenes Munkacsoport munkájában.
• A K-Monitor részletesen kidolgozná annak szabályait, hogy az NVVH milyen esetekben és milyen módszerekkel élhet polgári peres eszközökkel. Mikor kezdeményezhet például szerződések semmisségének megállapítására irányuló eljárást? Az egyesület ezekre a perekre gyorsított bírósági eljárást vezetne be, hogy a közvagyon visszaszerzése ne húzódjon évekig. 
• A szervezet szerint a jogszabály-tervezetből nem derül ki, hogy a hivatal miként, milyen módon kötne nyomozati egyezséget - köznapi elnevezéssel - vádalkut a "bűnbánó" bűnözőkkel. Ezzel összefüggésben a K-Monitor megvizsgálná, hogy az egyezségkötésre vonatkozó hatályos szabályok kellően hatékonyak-e vagy azokon "csiszolni" kell. 
• Kiemelten fontosnak tartja az egyesület az NVHH szerepének pontos szabályozását a csőd- és felszámolási eljárásokban. A szervezet szerint ugyanis reális kockázat, hogy a NER időszakában állami megrendelésekkel elhalmozott cégek az új rendszerben fizetésképtelenné válnak - erre már van is példa a Balásy-birodalom esetében. Ha a hivatal nem vagy későn értesül a csőd- és felszámolási eljárásokról, nehezebb lesz megelőznie vagy megakadályoznia a vagyonkimentési kísérleteket. 
• Az egyesület szerint a tervezet nem részletezi kellően a zár alá vett, lefoglalt, irányítás alá vont, illetve visszaszerzett vagyon kezelését. Nem világos, hogy ki hozza meg az érintett gazdasági társaságok jövőjével kapcsolatos döntéseket, milyen szempontok szerint, és ki viseli a felelősséget, ha ezek a döntések később jelentős károkat okoznak.
• Szintén hiányosság, hogy a törvénytervezet nem utal a vagyonosodási vizsgálatra, noha az állami vagyonvesztés a másik oldalon, a haszonélvezők oldalán jelentős gazdagodással jár. A K-Monitor a vagyonosodási vizsgálat eszköztárának felülvizsgálatát is szükségesnek tartaná. 
• Ugyancsak felülvizsgálná az egyesület a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt. Megfontolandónak tartják, hogy az NVHH a Versenyhivatalhoz hasonlóan jutalmazhassa azt, aki "aduásszal", elengedhetetlen bizonyítékkal szolgál.