Közpénzszivattyúról is beszélt az agrárminiszter a Mezőhegyesi Ménesbirtok meglátogatása után

Háromszorosára, de akár ötszörösére is drágulhatott a Mezőhegyesi Ménesbirtok szállodájának fejlesztése. Az agrárgazdaság mostanáig a Lázár-féle kekvát gyarapította, de az alapítói jogokat átvette az állam, Bóna Szabolcs szakminiszter pedig megnézte a "portékát".  

Állatorvosi ló a Mezőhegyesi Ménesbirtok életében a folyamatban lévő szállodaberuházás – mondta stílszerű hasonlattal az agárminiszter azután, hogy a bejárta a félkész turisztikai létesítményt. 

Bóna Szabolcs Mezőhegyes „keresztjének” és megalomán elképzelésnek nevezte a 3 csillagos Nonius Hotel felfejlesztését 4 csillag superiorra. Kitért a számokra is, megemlítve, hogy a legutolsó kalkuláció szerint a költségek az eredetileg tervezett 1,2 milliárd forintról 3,5 milliárd forintra nőttek, miközben a szálloda jövőbeli kihasználtságával, a megtérülés esélyével kapcsolatban nem készült semmiféle számítás. A tárcavezető a tervezőket, kivitelezőket részben tartja csak áldozatoknak, mint fogalmazott, „valószínűleg van némi szándékosság is abban, hogy hogyan lehet közpénz kiszivattyúzni egy rendszerből”. 

Kisfaludy Turisztikai Program 

A Nonius Hotelt a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program támogatásával kezdték felújítani, a programból a Ménesbirtos 840 millió forint támogatást kapott durván 35%-kos önrész mellett, a terv az volt, hogy a beruházást 2022 év végéig befejezik. Bár a miniszter a videóban 3,5 milliárd forintos költséget említ, az Átlátszó már két éve, 2024 májusában arról cikkezett, hogy a szálloda fejlesztése 5 milliárd forintra drágult.  

Lázár János kekvája

A Ménesbirtok 2018 óta Lázár János „homokozója”, a ’18-as választások után Orbán Viktor ide száműzte az addigi kancelláriaminiszter. Lázár ’18 szeptemberében kormánybiztosként vette át a Ménesbirtokot, ő gyakorolta a gazdaság felett az állam tulajdonosi jogait.  

2021-ben a NER a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) intézményének létrehozatalával jelentős közvagyon szervezett ki, ezt az Európai Unió által kifogásolt rendszert szünteti most meg a Tisza-kormány alaptörvény, illetve törvénymódosítással, a nem egyetemet fenntartó kekvák nyár végéig megszűnnek. 

Az egyik ilyen kekva, a 2021-ben bejegyzett Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, aminek 2023 óta Lázár János a kuratóriumi elnöke, a Ménesbirtok mellett két másik állami cég, a közraktározással foglalkozó Concordia Zrt. és az állati melléktermékek ártalmatlanításával, feldolgozásával foglalkozó ATEV Zrt. is az alapítvány tulajdonába került. Jutott nekik nem kevés föld is.      

Ami a magyar szarvasmarhatartóknak rossz volt, abból az ATEV profitált 2025-ben, a cég a 24.hu összeállítása szerint jól keresett a ragadós száj- és körömfájás járványon. Az alapítvány ki is vett belőle tavaly 4 milliárd forintot osztalékot, mlég egy milliárdhoz pedig a Concordia ingatlanügylete révén jutott hozzá. 

A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány már nem Lázár birodalma, az alapítói jogok gyakorlását június végén a kuratóriumoktól átvette az állam, a Jövő Nemzedék Földje Bóna miniszter „kezelésébe” került. Az alapítvány honlapján a kuratórium tagjai már nem találhatók meg, és a közérdekű adatok menüpont sem működik már. 

Fotó: Facebook