Megszavazta az Országgyűlés az Alaptörvény módosítását

A képviselők 139 igen szavazata mellett fogadták el hétfő este az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását, 12 évre korlátozza az országgyűlési képviselői ciklusokat, és létrehozza a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatalt.

Az Országgyűlés hétfő este 139 igen és 6 nem szavazat mellett elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A Fidesz és a KDNP frakciója bojkottálta a szavazást, a Mi Hazánk frakciója pedig tartózkodott a voksolásnál.

„Az Alaptörvény tervezett módosításairól a törvényjavaslat benyújtása előtt társadalmi párbeszédet kezdeményezett a kormány. A több tízezer vélemény, ötlet és javaslat tapasztalatait is beépítették a tervezetbe, így például szigorúbb szabályok születtek az alkotmányos intézmények vezetőire nézve: az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása tizenkét év helyett kilenc év lesz, újraválasztás nélkül” – olvasható a kormányzat közleményében. 

Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke kilenc év helyett hat évre kap megbízatást, szintén újraválasztás nélkül.

Az Alaptörvény módosítása létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amelyet közvádlói jogkörrel ruház fel. Feladataként a jogellenesen felhasznált közvagyon felkutatását és visszaszerzésének elősegítését jelöli ki.

Az elfogadott változások után egy országgyűlési képviselő legfeljebb három ciklusban, azaz 12 évig viselhet mandátumot. Ez azonban nem érinti a jelenlegi ciklusban megválasztott képviselőket. A módosítás helyreállítja az Alkotmánybíróság függetlenségét, és visszaadja mindazokat a jogköreit, amelyeket az előző kormányzat elvett tőle.

A módosítások szűkítik a sarkalatos törvények körét, megszüntetik a Költségvetési Tanács vétóját, és kivezetik az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait.

Visszanevezik a vármegyéket megyékké.

Az Alaptörvény módosítása rendelkezik a köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről is. Az elfogadott módosításokat legkésőbb öt napon belül alá kell írnia az államfőnek, aki ellen jogfosztási eljárás indítható, ha ezt nem teszi meg. Ebben az esetben az Országgyűlés elnöke írja alá a jogszabályt. Az új köztársasági elnököt várhatóan még nyáron megválasztja az Országgyűlés.

Az Alaptörvény módosításával megkezdődött az előző kormány közjogi lebontása: a magyar állam visszakapja intézményeit, korlátot állít a hatalom bebetonozása elé, megerősíti a bíróságok és az Alkotmánybíróság függetlenségét, megteremti az ellopott közvagyon visszaszerzésének alkotmányos alapját. A kormány indokai között szerepelt, hogy helyre kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, újra függetlenné kell tenni az igazságszolgáltatást a legfelső döntéshozói szintig.

Az idő sürgetése miatt az alkotmányosság helyreállítása érdekében először azokra a szabályokra koncentráltak, amelyek a jogállami demokrácia működéséhez elengedhetetlenek, így ezek a módosítások nem jelentenek teljes körű alkotmányos reformot.

„Minden alapvető kérdést majd az új Alkotmányban kell megválaszolni. Ezért ősztől a kormány egy új Alkotmány kidolgozásába kezd, melynek megalkotásában egy széles körű egyeztetés során először vehet részt minden magyar” – közölte a kabinet.