Köztisztasági Egyesülés: érvénytelen lehet a Mol hulladékkoncessziója
Jogalap nélkül végezhette eddigi tevékenységét a Mohu a Köztisztasági Egyesülés igazgatója szerint. Nagy László a Kontrollnak beszélt arról, hogy a jogszabályok és az elérhető dokumentumok alapján úgy látják, hogy vélhetően nem érvényes a lakossági hulladékszállításra vonatkozó szerződése a Molnak.
Jogalap nélkül végezhette eddigi tevékenységét a Mohu a Köztisztasági Egyesülés igazgatója szerint. Nagy László a Kontrollnak beszélt arról, hogy a jogszabályok és az elérhető dokumentumok alapján úgy látják, hogy vélhetően nem érvényes a lakossági hulladékszállításra vonatkozó szerződése a Molnak.
2023 elején hatályát veszthette az állam Mohuval kötött megállapodása a jogszabályok szerint - állítja Nagy Lászl. A Köztisztasági Egyesülés igazgatója a Kontrollnak arról beszélt, hogy a Mol lakossági hulladékkezelésre létrehozott vállalata nem teljesítette a Hulladéktörvényben és a koncessziós szerződésben előírt feltételeket, így a koncessziós szerződés megszűntnek is tekinthető. Arról beszélt, hogy a problémát az is jelzi: az Orbán-kormány fél évvel később egy salátatörvényben egészítette ki a Hulladéktörvényt egy új bekezdéssel, ami szerint nem is kellett valamennyi feltételt teljesítenie a Mohunak, de a szerződés alapján ekkorra nem teljesítés miatt a szakember szerint már nem volt érvényes megállapodása a Mohunak a Magyar Állammal.
A Mol és a Magyar Állam közötti, 2022 július közepén aláírt szerződésben meghatározták, hogy milyen feladatokat mikorra kell teljesítenie a Mol által létrehozott koncessziós társaságnak, a Mohunak. Ezek egy részét nem teljesítette a cég, viszont a szerződésben benne van, hogyha ezek nem teljesülnek 2022 december 31-ig, akkor a szerződés megszűnik 2023 január elsejével.
"Amennyiben a Koncessziós Társaság legkésőbb 2022. december 31. napjáig a Szükséges Engedélyeket nem szerzi meg vagy a Kapacitást Biztosító Szerződéseket nem köti meg, akkor a szerződés tekintettel a Ht. 92/I § rendelkezésére 2023. január 1. napján megszűnik" - áll a dokumentumban.
A szerződében az áll, hogy a majdani alvállalkozókkal kapacitást biztosító szerződéseket kellett kötnie 2022 év végéig. Ezeket Nagy szerint a Mol nem teljesítette: még azév novemberében a Mohu is azt írta, hogy nem áll módjukban a határidőig szerződéses kapcsolatot létesíteni, ezért helyette kapacitáslekötési szerződést kötnek, ami viszont nem ugyanaz.
Nagy elmondta: a kapacitáslekötés az azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás felajánlja a hulladék gazdálkodási kapacitását, de még nincsen semmilyen területi, mennyiségi megkötés. A kapacitásbiztosító szerződés viszont azt is jelenti, hogy a kapacitást rendelkezésre is bocsátja az alvállalkozó a Mohunak a letárgyalt feltételek mentén.
A problémát 6 hulladékos képviselet 2023 februárjában jelezte is a Lantos Csaba vezette Energiaügyi Minisztériumnak, ám érdemi választ nem kaptak. Viszont nem sokkal később, 2023 júniusában az akkori Fidesz-többségű Országgyűlés egy salátatörvényben módosította a koncesszióval kapcsolatos feltételeket: abban írták le, hogy az előírt kapacitást biztosító szerződések helyett elég kapacitáslekötési szerződést kötni, valamint a szerződő félnek egy éve van teljesíteni a feltételeket. A szerződést ezt követően 2023.07.01.-én hatályba lépettnek tekintették.
Nagy szerint ezzel gyakorlatilag visszamenőlegesen lazítottak a feltételen, azaz feltételezhető, hogy a szerződés attól még érvénytelen a szerződés. Ez a probléma ismert volt, de az előző kormányzat alatt a Mohu különleges helyzetet élvezett a szakember szerint. Próbálták ugyan jelezni szakmai észrevételeiket, de azt nem vették figyelembe.
Segítenének az új kormánynak
Nagy László arról is beszélt, hogy elkezdték kidolgozni a szakmai javaslataikat, miután a
Gajdos László vezette minisztérium elkezdte felülvizsgálni a Mohu működését. A szakember szerint felvették a kapcsolatot a minisztériummal - elsőre türelmet kértek tőlük a tárca részéről, de a napokban egyeztetnek.
A Köztisztasági Egyesülés minden eshetőségére készül javaslattal: ha a felülvizsgálat után a kormány nem folytatná tovább a jelenlegi koncessziós rendszert, akkor abban is segítenének észrevételeikkel, de akkor is tudnak tanácsokat adni, ha marad az egyszereplős lakossági hulladékszállítás. Az biztos, hogy a jelenlegi rendszer megmaradása esetén is fontosnak tartják a kritikus területekhez történő hozzányúlást.
Nagy László kijelentéseivel kapcsolatban kerestük a Mohu sajtóosztályát, azonban a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Nagy László Albert több mint 3 évtizeden keresztül dolgozott a Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaságnál, ahol már diplomázása után elhelyezkedett. 2017-től 2019-ig volt a szervezet vezetője.
Karácsony Gergely 2019 decemberében mentette fel: a főváros indoklása szerint a cég az önkormányzati választások után, az új városvezetés által elrendelt szerződéskötési moratórium ellenére írt alá egy csaknem 1,5 milliárd forint értékű, két évre szóló szerződést a Mészáros-csoport érdekeltségébe tartozó Hungaropec Zrt.-vel a hulladékégetőben keletkező pernye elszállítására. A városvezetés szerint a megállapodást közvetlenül az új közgyűlés megalakulása előtt kötötték meg, és erről csak az új felügyelőbizottság felállását követően szereztek tudomást.
A főváros kritikája nem kizárólag erre a szerződésre vonatkozott. Korábban több, nagy értékű közbeszerzés is vitákat váltott ki az FKF működésével kapcsolatban, emellett Karácsony Gergely a december eleji havazás kezelését is elfogadhatatlannak nevezte. A városvezetés álláspontja szerint a szerződéskötési moratórium megszegése volt a menesztés közvetlen oka, miközben a hóhelyzet kezelése tovább erősítette a vezérigazgatóval szembeni bizalomvesztést.
Nagy László ugyanakkor azt mondta, hogy jogszerűnek tartja a felmentését, de nem érezte szakmai szempontok alapján korrektnek az indoklást. Karácsony Gergely a moratóriumban azt kérte, hogy a mindennapi ügymenet zökkenőmentes ellátását meghaladó kötelezettségeket ne vállaljon, de a vitatott pernyeszállítási szerződés a mindennapi ügymenet biztosításához tartozott. Nyílt uniós közbeszerzés után kötötték meg, és annak elmaradása esetén november elején le kellett volna állítani a fővárosi hulladékhasznosító művet. Ezen felül a közbeszerzésen a Hungaropec Zrt. nem egyedül, hanem több cég konzorciumának vezetőjeként tett érvényes ajánlatot, közbeszerzési eljárás keretében. Állítása szerint a szerződés aláírásának elhalasztása közel egymilliárd forintos bevételkiesést, illetve többlet költséget okozott volna, ráadásul a közbeszerzési eljárás eredményhirdetése után a szerződéstől már csak kártérítési kötelezettség mellett lehetett volna visszalépni. A szerződés lejártakor lényegében ugyanezzel az üzleti körrel, ugyan erre a feladatra kötött szerződést az addigra nevet változtatott BKM (FKF). Másik ajánlat ismeretei szerint ekkor sem volt.
