Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény módosítását – hétfőtől nincs köztársasági elnöke az országnak

Egy korszak véget ért. Sulyok Tamás úgy döntött, hogy nem jogászkodik és aláírta az Alaptörvény módosítását. Ha ma még megjelenik az erről szóló jogszabály a Magyar Közlönyben, hétfőn megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása.

„Magyarország Országgyűlése megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását. Ez a módosítás egyetlen mondattal megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Ez a mondat azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példáiként maradnak az utókorra” – írta Sulyok Tamás köztársasági elnök a közleményében, amelyben az államfő bejelentette, hogy aláírja jogszabályt.

„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – a jogi lehetőségeim és lelkiismeretem meggyőződése szerint, alapos mérlegelés után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje. Jele annak, hogy Magyarország Alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem. Maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli” – hangsúlyozta Sulyok Tamás.

Ezzel egyértelművé vált, hogy nem kezdődik el egy hosszú jogászkodás, miután az államfő úgy döntött, hogy nem fordul az Alkotmánybírósághoz. Ha ma még megjelenik az erről szóló jogszabály a Magyar Közlönyben, másnap megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása.

Ahogy korábban beszámoltunk róla társadalmi egyeztetést követően hétfőn elfogadta az Országgyűlés az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. A csomag részeként visszaállították az Alkotmánybíróság (Ab) felülvizsgálati jogát az adó- és költségvetési ügyekben. Ezt a korlátozást még a fideszes többség vezette be 2011-ben, miután a testület megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló, visszamenőleges hatályú rendelkezést.

További jelentős módosítás a hetvenéves felső korhatár visszavezetése az alkotmánybírák esetében. Ennek értelmében a jogszabály hatálybalépését követő két hónapon belül megszűnik a hetvenedik életévüket betöltött tagok – köztük Polt Péter és három másik alkotmánybíró – megbízatása. A tizenöt tagú testület elnökét a jövőben az Országgyűlés helyett ismét maguk az alkotmánybírák választhatják meg három évre, mandátumuk pedig a jelenlegi tizenkét évről kilenc évre csökken.

Nagyobb szerepet kapnak a bírák az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria elnökének kiválasztásában, valamint visszahívásában is. A két intézményvezetőt a parlament a jelenlegi kilenc helyett csupán hat évre választja meg, és bekerül az Alaptörvénybe, hogy nem választhatók újra. Megbízatásuk a jövőben bírói kezdeményezésre is megszüntethető lesz.

Háromciklusos időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselők számára: a jövőben nem indulhat a választásokon az, aki már legalább három cikluson át mandátummal rendelkezett. Ez az intézkedés érzékenyen érinti az ellenzéket, hiszen a Fidesz–KDNP-frakció jelentős része, valamint a Mi Hazánk több politikusa is elveszíti passzív választójogát. A korlátozás olyan „óellenzéki” képviselőkre is vonatkozik, mint Hadházy Ákos, aki – bár annak idején Schiffer András mandátumát vette át – a három kitöltött ciklus miatt szintén nem indulhat újra.

Az alaptörvény-módosítás szűkítette a kétharmados többséget igénylő (sarkalatos) törvények körét, egyúttal megteremtette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapjait. Az új intézmény feladata „a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése” lesz.

Ennek érdekében a hivatalt nyomozati és ügyészségi jogkörökkel is felruházzák. Elnökét és elnökhelyetteseit a parlament kétharmada választja meg hat évre. A jogszabály szigorúan rögzíti: a szervezet munkatársai nem lehetnek párttagok, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

Megszűnik az Országgyűlési Őrség: személyvédelmi feladatait az átalakított Terrorelhárítási Központ (TEK), az objektumvédelmet pedig a Készenléti Rendőrség veszi át. Eltörölték a Költségvetési Tanács (KT) vétójogát: a lépés célja, hogy a testület korábbi, még a fideszes parlament által megválasztott tagjai – Horváth Gábor KT-elnök, Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke – ne tudják megakadályozni a jövő évi büdzsé elfogadását. Visszatérnek a megyék: szimbolikus, de látványos változás, hogy október 1-jétől a vármegyék elnevezése ismét hivatalosan is megye lesz.

Az elfogadott Alaptörvény-módosításra a Fidesz-KDNP pártszövetség politikusai különbözően reagáltak: Gulyás Gergely frakcióvezető benyújtotta lemondását, Orbán Viktor egykori miniszterelnök, a párt elnöke pedig Dallasba utazott, hogy megtekintse a Franciaország - Spanyolország VB elődöntőt. A két párt konzisztensen a magyar demokrácia halálának, sötét napjának titulálta a döntést, hétfőn este tiltakozásul mécseseket gyújtottak az Országház előtt.