Interneten is elérhetővé válhatnak az állambiztonsági iratok: új törvényjavaslatot nyújtott be a kormány

Jelentősen bővülhet az egykori állambiztonsági iratok nyilvánossága: a kormány új törvényjavaslata alapján az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának honlapján digitálisan, kereshető formában is hozzáférhetővé válna az iratanyag egy része. A tervezet egyszerűsítené a kutatók hozzáférését is, miközben az érzékeny személyes adatok védelmét továbbra is fenntartaná.

Új szabályozással tenné szélesebb körben hozzáférhetővé az egykori állambiztonsági szolgálatok iratanyagának egy részét a kormány. A Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter által kedden este benyújtott törvényjavaslat a 2003 óta hatályos jogszabályt váltaná fel, és korszerűbb, digitális hozzáférést biztosítana a történeti dokumentumokhoz.

A tervezet hatálya kiterjedne a Belügyminisztérium egykori III. Főcsoportfőnökségénél és jogelődjeinél, valamint a katonai felderítés és elhárítás korábbi szervezeteinél keletkezett iratokra. Emellett az 1945. január 1. és 1960. április 1. között keletkezett, internálásokkal, kitelepítésekkel, kényszermunkával és közbiztonsági őrizettel kapcsolatos dokumentumok is a szabályozás alá tartoznának.

A javaslat szerint főszabályként bárki megismerhetné és nyilvánosságra hozhatná a levéltárban őrzött iratokat anonimizált formában. A megfigyelt személy továbbra is teljes körűen hozzáférhetne a róla készült dokumentumokhoz, és megismerhetné azoknak az állambiztonsági együttműködőknek vagy hivatásos alkalmazottaknak a személyazonosságát is, akik róla jelentettek vagy az ügyével foglalkoztak. Meghatározott feltételek mellett az elhunyt érintettek hozzátartozói is élhetnének ezzel a joggal.

A személyes adatok védelmét időkorlátok biztosítanák. Az érintettek adatai általános szabály szerint a halálozás évét követő öt év elteltével lennének anonimizálás nélkül megismerhetők. Ha a halálozás időpontja nem ismert, a születéstől számított 90 év, ennek hiányában pedig az irat keletkezésétől számított 60 év jelentene védelmi időt. Az egészségi állapotra, vallási meggyőződésre, kóros szenvedélyre vagy a szexuális életre vonatkozó érzékeny adatokra ennél szigorúbb szabályok vonatkoznának.

A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának honlapján bárki számára, regisztráció nélkül, kereshető formában tennék közzé a meghatározott dokumentumokat. Nyilvánossá válna a hatos kartonok törvényben meghatározott kivételeken kívüli adattartalma, a B-naplók teljes adatállománya, valamint a B-dossziék nyilvánosságra hozható része. A közzététel ugyanakkor nem érintené az érzékeny személyes adatokat, például az egészségi állapotra vagy a szexuális irányultságra vonatkozó információkat. Emellett a mágnesszalagokon tárolt állambiztonsági adatok nem minősített leíró adatai is hozzáférhetővé válnának.

A hatos kartonok és a mágnesszalagos nyilvántartások közzététele már a törvény hatálybalépésekor megkezdődne, míg a B-naplók és B-dossziék digitalizált adatait fokozatosan, legkésőbb 2026. december 31-ig tennék elérhetővé.

A tervezet a tudományos kutatók számára is egyszerűsítené az iratokhoz való hozzáférést, mivel megszűnne a támogató levéltári állásfoglalás kötelezettsége. A védelmi időn belül az érzékeny adatok főszabály szerint csak betekintéssel vagy anonimizált másolatban lennének kutathatók, ugyanakkor bizonyos, a megfigyelések céljához vagy az állambiztonsági szervek működéséhez kapcsolódó kutatások esetén anonimizálatlan másolat is kiadható lenne megfelelő indoklás mellett.

Fotó:Facebook