A Tisza egyhangúlag leszavazta Baka András legfőbbügyész-jelöltjét, új nevet kér

Nem kapja meg a kormánypárti képviselők támogatását Szathmáry Zoltán: Magyar Péter tájékoztatása szerint a Tisza-frakció kedd reggel egységesen az államfő javaslata ellen foglalt állást. A döntés hátterében fontos körülmény lehet a jelölt hosszú ügyészségi múltja, miközben Baka András éppen azzal indokolta választását, hogy a szervezet jelenlegi helyzetében belülről érkező, tapasztalt vezetőre van szükség.

A Tisza-frakció kedd reggel egyhangúlag úgy döntött, hogy nem támogatja Baka András köztársasági elnök jelöltjét a legfőbb ügyészi posztra – jelentette be Facebook-bejegyzésében Magyar Péter. „Tisztelettel kérjük, hogy állítson új jelöltet, hogy mielőbb megválasztható legyen az új legfőbb ügyész” – írta a miniszterelnök. A döntés azt jelenti, hogy Szathmáry Zoltán nem számíthat a Tisza parlamenti támogatására, márpedig megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A köztársasági elnök hétfőn nevezte meg Szathmáry Zoltánt jelöltjeként. Baka András a döntés előtt nem egyeztetett a parlamenti pártokkal, ehelyett szakmai szervezetekkel folytatott konzultációkat, ezzel saját közlése szerint a korábbi államfő, Sólyom László gyakorlatát követte. A Sándor-palota szerint a lehetséges jelöltek széles körének mérlegelése után jutott arra, hogy Szathmáry alkalmas a tisztségre.

Belülről érkező jelölt vitatott múlttal

Szathmáry Zoltán nem kívülről érkezett volna az ügyészi szervezet élére. Pályáját a Miskolci Városi Ügyészségen kezdte, később fővárosi fellebbviteli főügyészhelyettesként dolgozott, majd a Legfőbb Ügyészségre került. Dolgozott az Informatikai Főosztály vezetőjeként, illetve a büntetőbírósági ügyek területén is vezető ügyészként. PhD-fokozattal rendelkezik, kutatási területei közé tartozik az információs társadalom joga, a kiberbűnözés, a számítástechnikai bűncselekmények és a mesterséges intelligencia büntetőjogi vonatkozásai.

Éppen az ügyészségen belüli vezetői múltja vált azonban a jelöléssel kapcsolatban az egyik fő kritikává. Szathmáry már Polt Péter legfőbb ügyészsége alatt is vezető pozícióban dolgozott a Legfőbb Ügyészségen. Magyar Péter hétfőn jelezte: a rendelkezésükre álló információk alapján nem látja esélyét annak, hogy a Tisza-frakció megszavazza a jelöltet, így a keddi bejelentés nem okozott nagy meglepetést. A párt keddi közlése ugyanakkor nem részletezte, milyen konkrét szakmai kifogások alapján jutott egyhangúlag erre a döntésre.

„Tiszta hatalomátmentés” vagy szükséges belső tapasztalat?

A jelölést Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke is élesen bírálta. Álláspontja szerint Szathmáry kinevezése a Polt Péterhez kötődő ügyészségi struktúra továbbélését jelenthetné. Horváth arra hívta fel a figyelmet, hogy Poltot előbb korábbi kabinetfőnöke, Nagy Gábor Bálint követte a szervezet élén, most pedig egy olyan vezető ügyész került szóba utódként, aki ugyancsak a Polt-korszakban töltött be magasabb tisztséget. Horváth Lóránt ezt „tiszta hatalomátmentésnek” nevezte, és azt állította, Szathmáry megválasztásával nem várható érdemi változás az ügyészség működésében.

Baka András azonban éppen Szathmáry Zoltán szervezeten belüli tapasztalatával indokolta választását. Hétfői parlamenti felszólalásában arról beszélt, hogy az ügyészség társadalmi és szakmai megbecsültsége mélypontra került, és az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valós politikai kapcsolatai hosszú időn keresztül kétségeket ébresztettek annak függetlenségével kapcsolatban. Szerinte az a közvélekedés is kialakult, hogy „bizonyos szint fölött megakadt a büntetőigazságszolgáltatás”.

Az államfő szerint ebben a helyzetben tudatos döntés volt, hogy az ügyészi szervezet magasabb szintjéről keresett jelöltet. Úgy érvelt, számos folyamatban lévő, összetett ügyet egy kívülről vagy az ügyészségi hierarchia alsóbb szintjéről érkező vezető nehezebben láthatna át. Baka úgy fogalmazott: ezeket „alulról, kívülről, külföldről nem lehet kibogozni”. Egyben arra kérte a képviselőket, hogy ne kizárólag a nyilvánosságban leghangosabban megjelenő álláspontok alapján ítéljék meg jelöltjét.

Baka András korábban maga is megtapasztalta a parlamenti elutasítást

A most kialakult helyzetnek történelmi párhuzama is van. Baka András maga is megtapasztalta, milyen az, amikor egy államfő jelöltjét nem választja meg a parlament. Sólyom László 2008-ban őt jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének, ám Baka elsőre nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. Sólyom később ismét Bakát jelölte, miközben közben Havasiné Orbán Máriával is kétszer próbálkozott – őt ugyancsak elutasította az Országgyűlés. Baka András végül 2009 júniusában, Sólyom harmadik Baka-jelölése után lett a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

A jelenlegi konfliktusban ráadásul különös helyzetet teremt, hogy Bakát alig több mint egy hónapja éppen a kormánypárti Tisza-frakció jelölte köztársasági elnöknek, az Országgyűlés pedig augusztusban választotta meg. Államfőként azonban már első jelentős személyi jelöléseinek egyikénél eltérő álláspontra került az őt jelölő politikai erővel.

Baka András hétfőn azt hangsúlyozta: a legfőbb ügyész személyének lecserélése önmagában nem oldja meg az ügyészség problémáit. Szerinte a következő vezető egyik legfontosabb feladata a felelősségi rendszer helyreállítása és egy olyan szakmai kultúra kialakítása lenne, amelyben a törvény és a szakmai meggyőződés az elsődleges. Az államfő úgy fogalmazott, Magyarországnak erős ügyészségre van szüksége, ahol az erő nem hatalmat, hanem „függetlenséget, szakmai minőséget, törvényhez kötöttséget és pártatlanságot” jelent. Baka azt is hozzátette, hogy ő a jelöléssel eleget tett alkotmányos feladatának, a döntés azonban az Országgyűlésé. A Tisza kedd reggeli bejelentésével világossá vált, hogy ehhez Szathmáry Zoltán jelenleg nem kapja meg a kormánypárti frakció támogatását.

Fotó: Sándor-palota – Magyarország köztársasági elnökének hivatala / Facebook