Orbánizmust emlegetett az ukrán külügyminiszter, Magyar Péter visszaszólt, majd Takács Péterrel is összekapott

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint Orbán Viktor távozásával sem tűnt el Budapestről az Ukrajnával szembeni akadályozó politika. Magyar Péter azzal válaszolt, hogy Kijev előzetes egyeztetés nélkül sorolta Magyarországot a Kárpáti Nyolcak tagjai közé. Orbán Anita külügyminiszter szintén visszautasította az ukrán bírálatot, később pedig Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő és a miniszterelnök között is kommentháború tört ki.

Magyarország nem tagja a Volodimir Zelenszkij által bejelentett Kárpáti Nyolcaknak, a meghívást ugyanis a magyar kormány nem fogadta el – közölte hétfőn a Külügyminisztérium. A tárca szerint Budapest figyelemmel kíséri az új regionális együttműködés alakulását, csatlakozási döntés azonban nem született.

Mint korábban megírtuk, Zelenszkij pénteken jelentette be a Kárpáti Nyolcak, röviden C8 létrehozását. Az ukrán elnök Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Romániát, Szerbiát, Szlovákiát és Ukrajnát sorolta a kezdeményezés résztvevői közé. Az együttműködés célja a kereskedelmi, energetikai, közlekedési és biztonságpolitikai kapcsolatok erősítése lenne a Kárpátok térségében. Ellenben Magyar Péter azt közölte, hogy ugyan Magyarország kapott meghívást, de azt nem fogadta el. A miniszterelnök azt is kifogásolta, hogy a Naftohaz ukrán energetikai vállalat közleménye szerint a cég és a Mol memorandumot írt alá ukrán kőolajtermékek magyarországi tárolásáról. Magyar kijelentette, hogy a Tisza-kormány alatt nem épül ukrán kőolajtermékek tárolására szolgáló létesítmény az ukrán–magyar határ közelében.

Andrij Szibiha hétfő este az X-en reagált. Az ukrán külügyminiszter azt írta, meglepte Magyar Péter „Ukrajnával szembeni, szükségtelenül konfrontatív kijelentése”. Szibiha szerint a C8 célja az egész régió fejlesztése, a jólét növelése, az országok összekapcsolása és kölcsönösen előnyös projektek megvalósítása.

„A magyar fél ilyen kategorikus elutasításának okai továbbra sem ismertek” – fogalmazott.

Az ukrán külügyminiszter az energetikai megállapodás körüli magyar nyilatkozatokat is bírálta.

„Az is meglepő fejlemény, hogy olyan kijelentések hangzottak el, amelyek kétségbe vonják az ukrán és a magyar energetikai vállalatok közvetlen, pragmatikus és kölcsönösen előnyös együttműködését, amelyről kétoldalú memorandumban állapodtak meg. Amikor a politika beleszól a pragmatikus üzleti életbe, abból soha semmi jó nem sül ki” – írta.

Szibiha ezután már közvetlenül az új magyar kormány politikáját támadta.

„Amit az utóbbi időben Budapestről hallunk, az zavarba ejt minket. Úgy tűnik, hogy bár Orbán Viktor nincs jelen, akadályozó és elszigetelő politikája továbbra is virágzik” – írta a külügyminiszter, aki szerint az „orbánizmus” korábban sem tett jót sem Magyarországnak, sem a térségnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy Ukrajna továbbra is nyitott a kölcsönösen előnyös, pragmatikus és tiszteleten alapuló együttműködésre Magyarországgal.

Magyar Péter nem sokkal később angolul válaszolt Szibiha bejegyzésére.

„Segítek. Teljesen elfogadhatatlan azt állítani, hogy egy szuverén ország egy nemzetközi együttműködés tagja, anélkül, hogy az érintett országgal előzetesen egyeztettek volna, vagy az beleegyezett volna” – írta, majd egy focicsapatos példával magyarázta álláspontját:

„Szia, a szomszéd faluban létrehoztunk egy focicsapatot. Nem ismerjük egymást, de te is benne vagy, és neked kell hoznod a labdát."

Orbán Anita külügyminiszter szintén Szibiha posztja alatt reagált, ő azt írta, Magyar Péter világossá tette, hogy Magyarország nem csatlakozott a C8-hoz, és ez tény.

„Semmilyen nemzetközi energetikai együttműködés nem valósulhat meg a magyar kormány bevonása nélkül” – tette hozzá.

Orbán Anita szerint az új magyar kormány hivatalba lépése óta több gesztust is tett Ukrajna felé, ezért nem lehet párhuzamot vonni a kabinet politikája és Orbán Viktor korábbi, akadályozó külpolitikája között.

A diplomáciai üzengetés ezután belpolitikai kommentháborúvá alakult. Takács Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Orbán-kormány korábbi egészségügyi államtitkára a Facebook-oldalán támadta meg Magyar Pétert.

„És akkor Magyarország miniszterelnöke éjjel 11-kor – egy fél üveg whiskytől felbátorodva? – gyakorlatilag jó vergődést kíván Ukrajna külügyminiszterének az X-en. Reméljük, nem veri be a maradék három decit és üzen hadat hajnalig! Édes jó Istenem, ki vezeti ezt a szegény kis országot?” – írta Takács.

A fideszes politikus később ugyanebben a bejegyzésben azt állította, hogy Magyar a focicsapatos hasonlatot egy Telex-cikk alatt megjelent hozzászólásból vette át, majd fordítóprogrammal ültette át angolra.

Magyar Péter Takács bejegyzése alatt válaszolt:

„Te tudsz angolul? Nem is gondoltam volna. Az Orvosi Kamarát és szülőket magyarul szoktad fenyegetni.”

A vita közben nem tűnt el a magyar–ukrán kapcsolatok egyik alapvető kérdése sem. A magyar álláspont szerint Ukrajna továbbra is lemaradásban van a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól szóló vállalások teljes körű végrehajtásával.

A két ország júniusban állapodott meg arról, hogy Ukrajna jogszabályokban is rendezi a magyar nyelvű oktatás, az anyanyelvhasználat, a kulturális jogok és a politikai képviselet vitás kérdéseit. A megállapodás része a nemzetiségi iskolarendszer védelme, a magyar nyelv szélesebb körű használata az oktatásban, a magyar nyelvű vizsgázás lehetősége, valamint a magyar nemzeti jelképek használata is.

Majd történt előrelépés, ugyais az ukrán kormány megőrizte a kis létszámú nemzetiségi iskolák támogatását, és megkezdődött a szükséges jogszabályok előkészítése. A gyakorlati és törvényi végrehajtás azonban még nem teljes.

A magyar fél kifogásai szerint viszont a készülő ukrán szabályozás több ponton eltér a korábban elfogadott megállapodástól. Az egyik vita arról szól, hogy automatikusan nemzetiségi státuszt kapjanak-e azok az iskolák, amelyekben nemzetiségi osztály működik, illetve a másik rendezetlen pont, hogy az ilyen intézmények igazgatójának vagy helyettesének kötelező legyen-e magyarul beszélnie.

Kijev az oktatási vállalások végrehajtását 2026 végéig, a többi kérdés rendezését 2027-re ígérte. Az ukrán külügy ugyanakkor azt állítja, hogy a szükséges lépéseket már megtette, és a fennmaradó kérdéseket az uniós csatlakozási folyamat meglévő ellenőrzési rendszerében kell kezelni. Budapest álláspontja szerint viszont politikai ígéretek helyett végrehajtott jogszabályokra és a kárpátaljai magyar közösség számára érzékelhető változásokra van szükség.