Republikon: Nem a jogi diploma tesz valakit jó köztársasági elnökké

A köztársasági elnöki alkalmasságot nem kizárólag a jogi vagy felsőfokú végzettség határozza meg – erre jutott legfrissebb elemzésében a Republikon Intézet. A Polgár Judit korábbi államfőjelölése körül kialakult vita kapcsán az elemzés azt vizsgálja, milyen végzettséggel rendelkeznek az Európai Unió jelenlegi köztársasági elnökei, és mennyiben jelent valódi garanciát a jogászi háttér a sikeres államfői működésre.

Magyar Péter korábbi bejelentése, miszerint Polgár Juditot kérné fel Magyarország köztársasági elnökének, élénk közéleti vitát indított el. Bár a sakknagymester később visszalépett a jelöléstől, a Republikon Intézet szerint a vita rámutatott egy alapvető kérdésre: valóban a jogi diploma vagy a felsőfokú végzettség a legfontosabb feltétele annak, hogy valaki alkalmas legyen az államfői tisztség betöltésére?

Az elemzés szerint az egyik leggyakrabban megfogalmazott kritika Polgár Judittal szemben az volt, hogy nem rendelkezik jogi diplomával, sőt felsőfokú végzettséggel sem. A Republikon ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az európai gyakorlat ennél jóval árnyaltabb képet mutat.

Az Európai Unió köztársasági államformájú tagállamainak jelenlegi államfői között valóban sok a jogász. Görögország elnöke, Konstantinos Tasoulas, Horvátország államfője, Zoran Milanović, Németország elnöke, Frank-Walter Steinmeier, Olaszország államfője, Sergio Mattarella, Szlovénia elnöke, Nataša Pirc Musar, valamint Írország államfője, Catherine Connolly egyaránt jogi végzettséggel rendelkezik.

A jogászok mellett azonban számos más szakmai háttérrel rendelkező államfő is vezeti országát. Ausztria elnöke, Alexander Van der Bellen, Litvánia államfője, Gitanas Nausėda és Szlovákia elnöke, Peter Pellegrini közgazdász végzettségű. Emmanuel Macron filozófiát tanult, majd közigazgatási mesterdiplomát szerzett, Finnország elnöke, Alexander Stubb politológus, míg Lengyelország és Lettország államfője történész. Ciprus elnöke politológus, Csehország államfője katonai és nemzetközi kapcsolatok területén szerzett képesítést.

Az elemzés külön kiemeli azokat a vezetőket is, akik teljesen eltérő tudományterületekről érkeztek. Románia elnöke, Nicușor Dan matematikus és doktori fokozattal rendelkezik, Észtország államfője, Alar Karis állatorvos és tudományos kutató, Bulgária elnöke filológus, Málta államfője pedig angol nyelv és irodalom szakon végzett.

A Republikon szerint az európai példákból az rajzolódik ki, hogy nincs egyetlen, minden országban követett minta arra, milyen végzettség szükséges az államfői tisztség betöltéséhez. Az elnökök között jogászok, közgazdászok, történészek, politológusok, bölcsészek, matematikusok és természettudósok egyaránt megtalálhatók.

Az elemzés ugyanakkor megjegyzi, hogy Polgár Judit ebből a szempontból valóban kivételes eset lett volna, hiszen nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ami az uniós államfők között jelenleg egyedülálló lenne. A szerzők szerint azonban ezt ellensúlyozza nemzetközi sportolói pályafutása, világszintű szakmai elismertsége és sportdiplomáciai szerepvállalása, amelyek szintén fontos értékek lehetnek egy államfő számára.

A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a köztársasági elnök munkáját jelentős szakmai apparátus segíti, ezért a jogi végzettség ugyan előnyt jelenthet az alkotmányos kérdések megértésében, de nem kizárólagos feltétele a tisztség ellátásának.

A Republikon szerint Magyarországon valóban kialakult az a hagyomány, hogy a rendszerváltás óta hivatalba lépett köztársasági elnökök többsége jogász volt. Ugyanakkor a hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a diploma önmagában nem jelent garanciát a sikeres államfői működésre.

Az elemzés felidézi, hogy Schmitt Pál plágiumügye lemondásához vezetett, Áder Jánost sokan azért bírálták, mert nem jelentett valódi ellensúlyt a kormányzati hatalommal szemben, Novák Katalin kegyelmi döntése súlyos közbizalmi válságot okozott, míg Sulyok Tamás működését is számos kritika érte.

A Republikon Intézet végkövetkeztetése szerint a köztársasági elnök alkalmasságát nem elsősorban az egyetemi diploma határozza meg, hanem a személyes integritás, az erkölcsi tartás, a függetlenség, a döntési képesség, a kommunikációs készség és az a képesség, hogy hitelesen tudja képviselni az országot és a nemzet egységét. Az elemzés szerint a jövőbeni államfőjelöltekről szóló vitáknak is elsősorban ezekre a szempontokra kellene összpontosítani.