„Elvesztettem a fonalat” – Schmidt Mária távozott, de a Terror Háza körüli harc csak most kezdődik

Alig két nap alatt teljes fordulatot vett a Terror Háza ügye: Tarr Zoltán kulturális miniszter előbb leváltotta Schmidt Máriát és bezáratta az intézményt, majd bejelentette, hogy a múzeum már jövő kedden ismét fogadja a látogatókat. Közben megkezdődött a kiállítás szakmai átvilágítása, a korábbi intézményhálózat vezetői közül többen távozhatnak, a Fidesz pedig utcára viszi az ügyet. A következő hetekben már nem az lesz a kérdés, kinyit-e a Terror Háza, hanem az, mi marad meg abból az intézményből, amelyet Schmidt Mária csaknem negyedszázadon át vezetett.

„Elvesztettem a fonalat” – így kezdi csütörtökön megjelent Facebook-bejegyzését Schmidt Mária arra a fordulatra reagálva, amely két nap alatt következett be a Terror Háza Múzeum körül. A volt főigazgató értetlensége abból fakadhat, hogy Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden még úgy jelentette be az intézmény ideiglenes bezárását, hogy az addig tart, amíg lezárul a kiállítás tartalmi átvilágítása, tisztázódnak a jogok, valamint kialakulnak a végleges szakmai, gazdasági és működtetési keretek. Szerdán azonban már az volt a kormány álláspontja, hogy szeptember 22-én, kedden újranyitják a múzeumot, ráadásul egy héten keresztül bárki ingyen megnézheti a jelenlegi kiállítást.

Csütörtökre pedig az is világossá vált, hogy az átvilágítás és az újranyitás két külön pályán halad tovább. Tarr Zoltán újságíróknak azt mondta: a történészek már megkezdték a munkát, az biztosan nem ér véget jövő keddig, és jelenleg azt sem tudni, pontosan mennyi időre lesz szükség. A felülvizsgálatra az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetét kérték fel. A Terror Háza tehát kinyit, de az intézmény jövője ettől még nem dőlt el.

Schmidt Mária távozása előtt már megszűnt a régi rendszer

A mostani konfliktus valójában nem is ezen a héten kezdődött. A Terror Háza mögött álló intézményi konstrukció már augusztus végén alapjaiban megváltozott. Az 1999-ben létrehozott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt – amelyhez a Terror Háza mellett többek között a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet, a Szabad Európa Intézet és a Kertész Imre Intézet is tartozott – megszüntették. A feladatok a kulturális tárcához kerültek, a működtetésben pedig a Kulturális Vagyonkezelő Kft. kapott szerepet.

Schmidt Mária már augusztus végén jelezte, hogy korszakhatárhoz érkezett az általa felépített intézményrendszer. „Valami véget ér, valami fáj” – írta akkor. A valódi törés két héttel később következett. Tarr Zoltán kedden közölte, hogy saját döntése alapján megszűnik Schmidt Mária főigazgatói megbízatása. A múzeumot egyúttal bezárták, és elrendelték a kiállítás tartalmi felülvizsgálatát. Schmidt azt állította, hogy minderről a miniszter Facebook-bejegyzéséből értesült.

„Indoklást, magyarázatot nem kaptam”

– írta, hozzátéve, hogy közte és a minisztérium között előzetes egyeztetés sem történt. A leváltás technikailag nem jelentett különösebb akadályt: Schmidt a kezdetektől megbízási szerződéssel vezette a múzeumot.

Nem csak Schmidt Mária pozíciója az érdekes

A személycsere ugyanakkor csak egy része a nagyobb átalakításnak. Gyorgyevics Benedek, a Kulturális Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője szerint a dolgozók többségét megtartják, a vezetői körből azonban várhatóan 10–15 ember távozik. Ahogy arról a Kontroll is beszámolt, Szájer József már benyújtotta nyugdíjazási kérelmét, a Kontroll információi szerint pedig G. Fodor Gábor és Békés Márton további szerepe is kérdésessé vált. A rövid bezárásnak ráadásul nem kizárólag tartalmi oka volt.

A régi alapítvány megszűnésével annak vagyona a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz került, miközben az intézmények működtetésének feladata a kulturális tárcához. Emiatt rendezni kellett az ingatlan használatát, és kérdésessé vált a kiállításhoz kapcsolódó egyes szerzői jogok – köztük a Kovács Ákos által komponált zene – helyzete is. Gyorgyevics ezért azt mondta, a bezárás mögött nem politikai vagy ideológiai, hanem elsősorban jogi problémák álltak.

Csakhogy ezzel párhuzamosan egy másik vizsgálat is zajlik, és politikailag éppen ez az érdekesebb: magának a Terror Háza állandó kiállításának szakmai felülvizsgálata.

A kiállítás marad – egyelőre

Tarr Zoltán szerdán azt közölte, hogy a vizsgálatot az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének munkatársai és független szakértők végzik. A miniszter szerint a Terror Háza feladata, hogy „szakmailag hiteles képet” adjon Magyarország történetének legsötétebb korszakairól. Csütörtökön ezt azzal egészítette ki, hogy a korábbi években megfogalmazott értékelések miatt látták indokoltnak a szakmai átvilágítást, amelyet nem akarnak elsietni.

A vita nem új keletű. Ungváry Krisztián történész a Kontrollnak adott szeptember eleji interjújában úgy fogalmazott: a Terror Házát nem szüntetné meg, mert fontos múzeumnak tartja, a jelenlegi kiállítást azonban súlyos történelemhamisításnak nevezte. Ungváry szerint az intézményt meg kellene tartani, de alapvetően át kellene alakítani.

Éppen ezért lényeges Tarr Zoltán mostani döntése: az átvilágítás ideje alatt nem bontják le és nem alakítják át a tárlatot. A múzeum kedden ugyanazzal a kiállítással nyit ki, amelynek szakmai megalapozottságát közben történészek vizsgálják.

Schmidt Mária: nincs olyan, hogy független szakértő

Ez a konstrukció váltotta ki Schmidt Mária csütörtöki reakcióját. A volt főigazgató szerint Tarr Zoltán nem bújhat ki egy emlékezetpolitikai döntés meghozatala alól azzal, hogy a „szakmára” hivatkozik. Schmidt azt is vitatja, hogy egy ilyen kérdésben létezhet politikai és világnézeti értelemben semleges szakértői álláspont.

Azt üzente a miniszternek: ha elfogadhatónak tartja a jelenlegi kiállítás alapvető állításait, hagyja meg, ha viszont nem ért egyet velük, készíttessen újat. Szerinte teljes szakmai konszenzus egyik esetben sem lesz.

Schmidt Mária azt is felvetette, hogy amennyiben más magyar közgyűjtemények állandó kiállításait nem világítják át hasonló módon, akkor szerinte felmerül a politikai motiváció gyanúja. Állítása szerint ismert politikai szimpátiája miatt kerülhetett célkeresztbe. Ez azonban Schmidt értelmezése; Tarrék a döntést a fenntartói rendszer átalakításával és szakmai, jogi, illetve működési vizsgálattal indokolják.

A Fidesz utcára viszi az ügyet

A Terror Háza körüli konfliktus közben már messze túlnőtt egy múzeum vezetőváltásán. A Fidesz parlamenti frakciója Schmidt leváltása után a múzeum azonnali megnyitását, a volt főigazgató visszahelyezését és Tarr Zoltán bocsánatkérését követelte.

Bayer Zsolt, Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László pedig vasárnap 15 órára demonstrációt hirdetett a Terror Háza elé. A felhívásuk szerint nem engedik, hogy az intézményből „politikailag korrekt bábszínházat” csináljanak. Ráadásul október 23-ra Békemenetet is meghirdettek, ugyancsak a Terror Házához, ezzel pedig a múzeum ügye gyakorlatilag az 1956-os forradalom 70. évfordulójának politikai küzdelmeibe is bekerült.

Mi következik most?

A következő biztos időpont szeptember 22.: a Terror Háza kedden újranyit, majd egy hétig ingyenesen lesz látogatható. A jelenlegi állandó kiállítás egyelőre változatlan marad. Az már azonban nem világos, mi történik utána. Tarr Zoltán csütörtökön egyértelművé tette, hogy az intézmény lezárását nem kötik az újranyitáshoz, és határidőt sem mondott.

Közben rendezni kell az intézmény jogi és gazdasági hátterét, a szerzői jogokat, az ingatlan használatát és a vezetői struktúrát is. Több korábbi vezető távozása várható, Schmidt Mária pedig már biztosan nem tér vissza főigazgatóként a jelenlegi kormányzati döntés alapján.

A Terror Háza tehát nem szűnik meg, és a jelenlegi információk alapján a kiállítását sem cserélik le egyik napról a másikra. Az viszont nyitott kérdés, hogy a szakmai átvilágítás milyen megállapításokra jut, ezekből mit fogad el a minisztérium, ki vezeti majd hosszabb távon az intézményt, és mennyit változtatnak Schmidt Mária csaknem negyedszázados örökségén.

Az első válaszok már a következő napokban érkezhetnek. Schmidt Mária elvesztette a fonalat, a Terror Háza történetének következő fejezetét viszont már nélküle írják.

Fotó: Schmidt Mária / Facebook