Magyar Péter bejelentette: legkésőbb kedden vagy szerdán leáll Paks, összeül a védelmi munkacsoport

Magyar Péter kormányfő sajtótájékoztatót tartott a paksi atomerőműnél. Az eseményen a miniszterelnök mellett részt vett Nagy László, a Paksi Atomerőmű vezérigazgató-helyettese és Szondi Vanda kormányszóvivő is. A tájékoztatón szóba került az atomerőmű leállítása, a kormányfő bejelentette továbbá a védelmi munkacsoport első ülését, majd nemzeti összefogást kért, és bírálta az előző kabinetet.

Magyar Péter elmondta: mínusz 134 centiméteres vízállásnál kell lekapcsolni a paksi erőmű utolsó üzemelő blokkját, ami kedden vagy szerdán következhet be. A miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy a blokkok leállításával kapcsolatban nem fenyeget nukleáris veszélyhelyzet. A kormányfő estére összehívta a védelmi munkacsoport első ülését, amelyet Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó vezet majd. A kormány részéről Ruff Bálint, Vitézy Dávid és Kapitány István tartózkodnak a helyszínen, a megbeszélésen pedig az energiacégek, intézmények és erőművek vezetői is részt vesznek.

Az atomerőmű jelenleg nagyjából 960 megawattos kapacitással működik, ami a korábban ismertetett négyszintű korlátozási rendszer harmadik fokozatának felel meg. Ha a negyedik szint lép életbe, az utolsó működő blokkot is leállítják. A folyamat előre kidolgozott, folyamatosan frissített biztonsági protokollok szerint zajlik.

A miniszterelnök kiemelte, hogy a Duna vízállása jelenleg mínusz 124 centiméter, vagyis már 26 centiméterrel alacsonyabb, mint az eddig mért történelmi minimum. Hozzátette: még július közepén is olyan előrejelzéseket kaptak a vízügyi szakemberektől, amelyek szerint a folyó vízszintje nem éri majd el a kritikus határt, az elmúlt napokban azonban a vártnál gyorsabban apadt a Duna, mert a vízgyűjtő területekre nem érkezett számottevő csapadék. A jelenlegi számítások szerint a vízállás akár mínusz 144 centiméter alá is csökkenhet, és a szakemberek egyelőre nem számítanak olyan időjárási fordulatra, amely érdemben lassítaná a folyamatot.

Nagy László, a Paksi Atomerőmű vezérigazgató-helyettese egy prezentáció segítségével mutatta be a Duna és az atomerőmű hűtővízellátását biztosító vízkivételi rendszer jelenlegi állapotát. Elmondta, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság mobil szivattyúkat biztosít az erőmű számára. Ezeket akkor vetik be, ha a Duna vízszintje tovább csökken, és a jelenlegi vízkivételi rendszer már nem tudná megfelelően ellátni a biztonsági hűtést. A mobil szivattyúk még a legalacsonyabb várható vízállás mellett is képesek biztosítani a szükséges hűtővizet, a szakemberek szerint azonban ettől a kritikus szinttől jelenleg még mintegy 10 centiméterre van a folyó.

Nagy szerint a vízügyi szakemberek folyamatos készültségben vannak, az atomerőműben pedig három műszakban figyelik a Duna vízállását és az üzem biztonságát. Magyar szerint hétfőn lép az ország a legkritikusabb szakaszba, a Paksi Atomerőmű várható teljes leállásával pedig jelentősen nő az importáram szerepe az ellátás biztosításában. Ezzel párhuzamosan azonban a Dunamenti Erőmű is fokozatosan visszatér a termelésbe: szombaton már megkezdődik a próbaüzem, vasárnapra pedig várhatóan 400 megawatt teljesítmény áll majd rendelkezésre.

A miniszterelnök teljes nemzeti összefogásra szólított fel. Úgy fogalmazott: az ország egy „rajtunk kívül álló, jórészt örökölt energetikai krízishelyzettel” néz szembe, amelynek kezeléséhez minden szereplő együttműködésére szükség van.

Magyar ezután élesen bírálta az előző kormányt. Vérlázítónak és elszomorítónak nevezte, hogy azok, akik állítása szerint jelentős szerepet játszottak a mostani helyzet kialakulásában, ahelyett, hogy segítenék a válság kezelését, félrevezető információkat terjesztenek és félelmet keltenek. Szerinte a Fidesz az alig két és fél hónapja hivatalban lévő kormányra próbálja hárítani a felelősséget.

A kormányfő úgy vélte, a mostani helyzet egyik tanulsága, hogy Magyarország nem készült fel a klímaváltozás hatásaira. Emlékeztetett, hogy a Paksi Atomerőmű biztonsági szivattyúrendszerének fejlesztését csak 2022 körül kezdték el tervezni, miközben a beruházás még mindig messze van a megvalósítástól. A jelenlegi tervek szerint a rendszer 2030 előtt biztosan nem készül el.

Beszédében három területet nevezett meg, amelyeknél vizsgálni kell az előző vezetés felelősségét. Ezek között említette a klímaváltozás hatásainak figyelmen kívül hagyását – felidézve, hogy Orbán Viktor 2023-ban a parlamentben még arról beszélt, Magyarország nem szenved vízhiányt –, az energiarendszer fejlesztésének orosz függőségét, valamint azt, hogy megítélése szerint a szuverenitásvédelemre szánt forrásokat nem valódi stratégiai beruházásokra, hanem politikai kampányokra fordították.

Magyar rámutatott: ha az ország korábban a valódi energetikai önállóság erősítésére koncentrált volna, ma több ezer megawattnyi energiatároló kapacitás állna rendelkezésre, működnének szélerőművek, a Paksi Atomerőmű jelenlegi helyzete pedig jóval kisebb ellátásbiztonsági kockázatot jelentene.

Rendkívüli ülés Paks miatt

Az Európai Bizottság kész összehívni a villamosenergia-koordinációs csoport rendkívüli ülését a Paksi Atomerőmű leállítása miatt – közölte az Euronews kérdésére Anna-Kaisa Itkonen, a bizottság szóvivője pénteken. A brüsszeli testület szorosan figyelemmel kíséri Románia és Magyarország áramellátását, a szóvivő tájékoztatása szerint azonban jelenleg egyik országban sincsenek azonnali energiabiztonsági problémák.

A sajtótájékoztatóról közvetített élő adásunkat itt tudja megtekinteni:

Nyitókép: Kontroll