REKK: ekkora többletköltséget okozott a paksi atomerőmű nyári teljesítménykorlátozása

A REKK kutatói szerint nagyjából 37,4 milliárd forintos többletköltséget okozhatott a paksi atomerőmű nyári visszaterhelése. Elemzésük szerint az MVM-nek a kieső termelést a piacon kellett pótolnia, miközben a problémák egy része előre látható volt, így az ebből eredő üzleti veszteség nem hárítható automatikusan a társadalomra.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatói szerint jelentős többletköltséget okozott a paksi atomerőmű nyári teljesítménykorlátozása. A G7-en megjelent véleménycikkben Felsmann Balázs és Mezősi András azt becsülte meg, mekkora költsége lehetett annak, hogy a kieső atomenergiát más forrásokból kellett pótolni.

A számítás logikája szerint a paksi atomerőmű által meg nem termelt villamos energiát az MVM-nek piaci áron kellett beszereznie, hogy teljesíteni tudja ellátási kötelezettségeit. A kutatók a HUPX és az ENTSO-E nagykereskedelmi árait, valamint a Mavir termelési adatait elemezték. A vizsgált időszak a július közepén kezdődő és augusztus 26-ig tartó korlátozásokra vonatkozott, amikor az atomerőmű teljesítményét több lépcsőben csökkentették.

A REKK becslése szerint a kiesett termelés pótlása és az erőmű önköltsége közötti különbség összesen 37,4 milliárd forintos veszteséget okozhatott. 

Voltak olyan napok, amikor a napi veszteség meghaladta a kétmilliárd forintot. A kutatók a paksi atomerőmű 2025-ös beszámolójából indultak ki, amely alapján körülbelül 14 forintos kilowatt-óránkénti önköltséggel számoltak.

Ez a probléma nem lehetett váratlan meglepetés

A cikk fő állítása, hogy a nyári alacsony vízállás és a magas vízhőmérséklet nem tekinthető teljesen előre nem látható eseménynek. A szerzők szerint már korábbi hidrológiai vizsgálatok, valamint az Országos Atomenergia Hivatal 2025-ös jelentése is figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozás miatt a Duna vízállása és hőmérséklete egyre nagyobb kockázatot jelenthet az erőmű működésére.

A jelentés szerint a nyári melegedés és a tartós szárazság az erőmű hűtővízellátását is veszélyeztetheti. Elengedhetetlen lett volna előre kockázatcsökkentési tervvel készülni. Ha az MVM magánvállalat lenne, egyértelmű, hogy ez a veszteség a tulajdonosokat kellene, hogy terhelje.

A hűtési rendszer áttervezése, szivattyúk áthelyezése vagy akár a megvalósult részleges mederduzzasztás bármelyike jelentősen kisebb költséget jelentett volna, mint a magasabb áramárak miatt alig egy hónap alatt elszenvedett veszteség.

Ha egy ilyen helyzetre előre lehetett számítani, akkor a szerzők megítélése szerint az ebből eredő üzleti veszteség nem hárítható automatikusan a társadalomra. A hűtési rendszer átalakítása, a szivattyúzás fejlesztése vagy más műszaki beavatkozás hosszú távon olcsóbb lehetett volna, mint a nyári korlátozások miatt elszenvedett több tízmilliárd forintos veszteség.

Címlapkép: Facebook/Magyar Péter