Orbán Anita még nem hozta el a külügyi rendszerváltást

Hónapokkal a kormányváltás után még mindig nincs kézzelfogható eredménye a külügy átvilágításának. Már vizsgálják a korábbi tárcavezetés iratait és az orosz kapcsolatokat, a parlament nemzetbiztonsági bizottsága pedig Szijjártó Pétert is meghallgatná a kínai BYD-nál vállalt pozíciója miatt, a bizottsági titkárság azonban egyelőre azt sem tudja, hol érhetné el a volt külügyminisztert.

A Válasz Online több kormányzati, minisztériumi és parlamenti forrásra támaszkodó háttércikke szerint az új kormány a vártnál jóval lassabban halad a Külügyminisztérium átalakításával. Orbán Anita fokozatosan építi át a tárcát, miközben az előző vezetés emberei és működési reflexei sok helyen változatlanul megmaradtak.

Ráadásul papíron ugyan Orbán Anita miniszterelnök-helyettesként a kormány második embere, a lap forrásai szerint Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszternek és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszternek is nagyobb a befolyása nála. Ezt környezetében azzal magyarázzák, hogy Orbán nem látványos konfliktusokkal, hanem lassú építkezéssel próbálja érvényesíteni az álláspontját.

A 37 nagykövet hazarendelése ugyanlátványos lépés volt, de önmagában nem jelentett teljes személycserét, sőt, a Válasz Online úgy tudja, a visszahívott diplomaták közül többen már új állomáshelyre készülnek. A tárca átalakítása más területeken is lassan halad. Ezt jól példázza, hogy a Tisza külügyi munkacsoportjának egyik tagja szerint hónapokkal a kormányváltás után is nagyjából azoknál a feladatoknál tartanak, amelyeket eredetileg az első két hétre terveztek.

Egy gyors és átfogó személycsere ugyanakkor nem volna egyszerű, hiszen a Szijjártó-korszakban sok tapasztalt diplomata távozott, miközben 2022 óta a külügyi posztok csaknem harmadát nyílt pályázat nélkül, kijelöléssel töltötték be. Az új vezetésnek így egyszerre kell átvilágítania a megmaradt állományt és pótolnia azokat a szakembereket, akik az elmúlt években elhagyták a minisztériumot.

A hangnem már változott, a külpolitika tartalma viszont kevésbé: Magyarország továbbra is blokkolja Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát, a két ország között létrejött kisebbségvédelmi megállapodás szövege pedig továbbra sem nyilvános. A vállalások egy részének teljesítéséhez szükséges törvénymódosításokat Kijevnek csak 2027-ben kell elfogadnia. Budapest tehát gyorsabb előrelépést vár, miközben Ukrajna formálisan még nem lépte túl a megállapodásban szereplő határidőt.

Júniusban Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij budapesti találkozóját is tervezték, de az ukrán elnök brit programjának csúszása miatt az utolsó pillanatban lemondták.

Az új külpolitikai stratégia elkészítését 2026 végére ígérik, a dokumentumon a Magyar Külügyi Intézet dolgozik, jelenleg a magyar diplomáciai kart kérdezik a tapasztalataikról. A határidő szoros, különösen azért, mert az új alaptörvény társadalmi egyeztetése is csak ősszel kezdődik.

Velkey György László, a minisztérium parlamenti államtitkára arról is beszélt, hogy hozzá kerültek a Szijjártó-korszak BYD-tárgyalásaihoz készült felkészítő anyagok. Szerinte ezekből olyan mértékű szervilizmus rajzolódott ki, hogy kérdésessé vált, egyáltalán képviselte-e bárki a tárgyalóasztalnál a magyar érdekeket. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatokról egyelőre nem közölt részleteket.

A kormánypárti politikusok eközben már érzékelnek javulást Magyarország nemzetközi megítélésében. A minisztérium újjáépítése és a korábbi vezetés elszámoltatása azonban a Válasz Online által bemutatott kép alapján még inkább csak elkezdődött.

Fotó: