Gyanús időzítéssel feleződött meg a Magyarországra érkező orosz gáz

Évek óta nem látott mértékben esett vissza a Szerbia felől Magyarországra érkező földgáz mennyisége. Az időzítés különösen feltűnő volt: mindez közvetlenül a tíz orosz diplomata kiutasítása után történt. Bár adta volna magát az észszerű politikai magyarázat, végül kiderült, hogy egy előre tervezett műszaki korlátozás állt a háttérben.

A megszokottnál jóval kevesebb orosz földgáz érkezett Magyarországra az előző hét második felében: szerda és péntek között naponta mindössze 11,6 millió köbméter lépte át a magyar–szerb határt. Ez nagyjából a fele a szokásos mennyiségnek, és a vezeték teljes kapacitásának is körülbelül csak az 50 százaléka – derült ki a G7 összefoglalójából.

A visszaesés azért is volt szokatlan, mert a déli útvonal az elmúlt években a magyar gázellátás egyik legfontosabb csatornájává vált. Ezen keresztül, a Török Áramlat rendszerén jut el az orosz földgáz a Fekete-tenger alatt, majd Bulgárián és Szerbián át Magyarországra. A vezeték nagyjából három éve – a tervezett karbantartási időszakokat leszámítva – szinte folyamatosan teljes kapacitással működik.

A múlt héten összesen 122 millió köbméter gáz érkezett ezen az útvonalon Magyarországra. Ha a rendszeres júniusi karbantartások miatti kieséseket nem számítjuk, csaknem három éve nem volt ilyen alacsony a heti behozatal.

A diplomáciai időzítés miatt gyorsan felmerült Moszkva szerepe

A számok önmagukban is figyelemre méltók voltak, az időzítés azonban még inkább azzá tette az adatokat. A szállítás éppen egy nappal azután zuhant vissza, hogy Orbán Anita külügyminiszter tíz, az orosz nagykövetségen dolgozó diplomatát utasított ki az országból.

Az egybeesés miatt hamar felmerült a gyanú, hogy a gázszállítás visszafogása esetleg orosz válaszlépés lehetett. A feltételezéshez ráadásul Moszkvából is érkezett muníció: egy orosz szenátor a vg.hu beszámolója szerint a kiutasítások estéjén arról beszélt, hogy Budapestnek „kellemetlen következményekkel” kell majd számolnia, amelyek között a Török Áramlaton keresztüli gázszállítás csökkentését vagy akár megszüntetését is megemlítette.

A kronológia tehát szinte túlságosan is szépen összeállt: diplomáciai konfliktus, orosz fenyegetés, majd másnap megfeleződő gázimport. Csakhogy az energetikában az egymás után következő események nem feltétlenül következnek egymásból.

Sokkal prózaibb ok állt a háttérben

Az ágazati szereplők többsége már kezdetben is inkább műszaki vagy kereskedelmi okot sejtett a háttérben. Végül kiderült, hogy ezúttal valóban a technikai magyarázat volt a helyes.

A magyar nagynyomású földgázszállító rendszert működtető, a Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Zrt. éves leállási tervében ugyanis előre szerepelt, hogy az érintett napokon a szerb–magyar határkeresztező kapacitás mindössze 50 százalékon üzemel majd. Mindezek alapján a látványos visszaesés nem váratlan orosz válaszcsapás volt, hanem egy előre eltervezett műszaki korlátozás.

A diplomácia és az energetika ebben az esetben tehát csak a naptárban találkozott egymással. Az egybeesés ettől még különösen szerencsétlen volt, hiszen a korlátozás éppen akkor következett be, amikor az orosz–magyar kapcsolatok újabb konfliktusa miatt minden, Moszkva felől érkező jelzés fokozott politikai jelentőséget kapott.

Ráadásul a szállítás azóta nagyrészt helyre is állt. Bár a déli útvonal a hétvégén még nem működött teljes kapacitással, mostanra lényegében normalizálódott a forgalom.

Nem mindegy, melyik gázból lett kevesebb

A történetnek ugyanakkor van egy kevésbé látványos, de gazdasági szempontból érdekes szála is. Szerbia felől ugyanis nem kizárólag egyetlen szerződés keretében érkezik orosz földgáz Magyarországra.

Ezen az útvonalon jön az a gáz is, amelyet az MVM a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés alapján vásárol. Az elmúlt években ugyanakkor ezen felül jelentős mennyiségű orosz gázt szereztek be kereskedők az azonnali, úgynevezett spotpiacon is. Ennek egyszerű gazdasági oka volt: amikor az orosz földgáz kedvező áron volt elérhető, megérte többet vásárolni belőle.

Kézenfekvő lenne azt feltételezni, hogy a korlátozott vezetékkapacitás idején elsősorban ezekből a rövid távú, rugalmasabb beszerzésekből érkezett kevesebb. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Mivel jelenleg ezen az útvonalon fut be Magyarországra az orosz gáz, a kapacitás megfelezése nagy valószínűséggel legalább részben az MVM hosszú távú szerződés alapján vásárolt mennyiségét is érintette.

A néhány napos visszaesés így végül nem egy újabb orosz–magyar energetikai konfliktus nyitánya lett. Arra viszont jól rávilágított, mennyire érzékennyé vált minden változás a Magyarországra irányuló orosz gázszállításokban: egy műszaki korlátozás is pillanatok alatt geopolitikai jelentést kaphat, ha a diplomácia éppen gondoskodik a megfelelő háttérzajról.

Fotó: Wikimedia Commons