Sportakadémiák átvilágítása: a sportjogász szerint súlyos szabálytalanságok esetén akár 20 év börtön is kiszabható
Az állami sporttámogatások felhasználásának átfogó vizsgálata hosszú hónapokig, akár egy évig is eltarthat, és csak akkor vezethet büntetőeljáráshoz, ha valóban felmerül bűncselekmény gyanúja – erről beszélt Borbély Zoltán ügyvéd, sportjogász. Szerinte ugyanakkor, ha bebizonyosodik, hogy az állami támogatást jogellenesen használták fel, a legsúlyosabb esetekben akár 20 év szabadságvesztés is kiszabható.

Az állami sporttámogatások felhasználásának átfogó vizsgálata hosszú hónapokig, akár egy évig is eltarthat, és csak akkor vezethet büntetőeljáráshoz, ha valóban felmerül bűncselekmény gyanúja – erről beszélt Borbély Zoltán ügyvéd, sportjogász. Szerinte ugyanakkor, ha bebizonyosodik, hogy az állami támogatást jogellenesen használták fel, a legsúlyosabb esetekben akár 20 év szabadságvesztés is kiszabható.
A teljes sportakadémiai rendszer átvilágítását jelentette be Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár, megerősítve a sportágazatot felügyelő belügyminiszter, Pósfai Gábor korábbi kijelentését. A kormány célja, hogy szigorúbb ellenőrzés alá kerüljön az állami sporttámogatások felhasználása, és a jövőben ne tölthessen be vezetői pozíciót az, aki bizonyíthatóan szabálytalanul gazdálkodott közpénzzel.
A várható vizsgálatok jogi következményeiről Borbély Zoltán ügyvéd, sportjogász beszélt. Kiemelte: az állami támogatás nem válik automatikusan a kedvezményezett saját vagyonává, hanem jogi értelemben továbbra is idegen vagyonnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a támogatások felhasználását szigorú számviteli és vagyonkezelési szabályok alapján kell vizsgálni.
A szakértő szerint egy átvilágítás első lépése minden esetben a könyvelés és a számviteli nyilvántartások ellenőrzése. Ha ezen a ponton szabálytalanságokat tárnak fel, akkor indokolt lehet részletesebben is megvizsgálni, hogy a támogatásokat valóban arra a célra fordították-e, amelyre az állam biztosította azokat.
Borbély hangsúlyozta, hogy ha egy szervezet a támogatást nem a meghatározott célra használja fel, az akár költségvetési csalás gyanúját is felvetheti. Nem kizárólag az számít tehát, hogy eltűnt-e a pénz, hanem az is, hogy a támogatási szerződésben meghatározott céloknak megfelelően költötték-e el az összeget.
A sportjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a sikkasztás és a hűtlen kezelés két különböző bűncselekmény. Sikkasztásról akkor beszélhetünk, ha valaki az idegen vagyont sajátjaként kezeli vagy eltulajdonítja. Hűtlen kezelés esetén viszont a vagyonkezelő ugyan nem sajátítja ki a vagyont, de megszegi a kezelésére vonatkozó szabályokat, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Bizonyos esetekben még gondatlanságból elkövetett szabályszegés is büntetőjogi felelősséget vonhat maga után, amelyet a törvény hanyag kezelésként nevesít.
A büntetés mértékét jelentősen befolyásolja az okozott vagyoni hátrány összege. Borbély Zoltán elmondta, hogy különösen jelentős értékre elkövetett bűncselekmény esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Amennyiben az érték meghaladja az 500 millió forintot, és a cselekményt bűnszervezetben követik el, a törvény akár húszéves szabadságvesztést is lehetővé tesz. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem számít arra, hogy az átvilágítások során ilyen súlyos ügyek kerülnek napvilágra.
A sportjogász hangsúlyozta: nem minden szabálytalanság jelent automatikusan bűncselekményt. A büntetőjog csak végső eszközként alkalmazható, ezért feljelentésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha megalapozott bűncselekmény-gyanú merül fel. Számos esetben előfordulhat, hogy csupán adminisztratív vagy számviteli hiányosságokat tárnak fel, amelyek más jogi következményeket vonnak maguk után.
Arra a kérdésre, mennyi idő alatt lehet feltárni egy teljes akadémiai rendszer gazdálkodását, Borbély Zoltán azt mondta: ez nagyban függ a vizsgálatot végző szakemberek számától és az ellenőrzött szervezetek méretétől. Véleménye szerint egy ilyen átfogó átvilágítás hosszú hónapokig, akár egy évig is eltarthat, még akkor is, ha a digitális nyilvántartások ma már jelentősen megkönnyítik a pénzmozgások ellenőrzését.
A szakértő szerint a folyamat végén az ellenőröknek, könyvvizsgálóknak, szükség esetén pedig a hatóságoknak kell eldönteniük, hogy az egyes ügyekben történt-e jogsértés. Az, hogy végül adminisztratív hiányosságokat, polgári jogi vitákat vagy büntetőjogi felelősséget állapítanak meg – esetleg mindent rendben találnak –, kizárólag az egyedi vizsgálatok eredményétől függ.
Fotó:Puskás Akadémia





