Ő lett Magyarország új köztársasági elnöke – portré Baka Andrásról

Baka András a Legfelső Bíróság elnökeként szembement a hatalommal, ami eltávolította helyéről. Pert nyert az állam ellen, most a Tisza köztársasági elnököt csinált belőle. Az Országgyűlés a 73 éves jogtudóst 140 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül választotta meg államfőnek kedden.

Baka András megválasztásáig rögös út vezetett, de úgy tűnik, végül egy jogállami elkötelezettségű, megkérdőjelezhetetlen integritású államfőt emeltek az elnöki székbe. Olyat, aki nemcsak szövetségese, hanem szükség esetén határozott ellenpontja is lehet a miniszterelnöknek. Személye azonban nemcsak emiatt jelenthet veszélyt a kormánypárt számára. Nem, nem az ’56-os perre és az az körüli propagandára gondolok, de majd arra is kitérünk.

Baka Andrást 2011-ben személyre szabott törvényhozással távolították el a legfőbb bíróság éléről. Azzal, hogy a Tisza őt választotta a köztársasági elnöki posztra, egyrészt erős szimbólumot mutat az előző rendszer logikájával szemben, miszerint a szakembereket politikai komisszárokra kell cserélni, akármilyen áron.

Sulyok Tamás a május 9-i alakuló ülésen // Forrás: YouTube / Magyar Péter)

Ám szakértők szerint ezzel ki is emelik az előző államfő, Sulyok Tamás eltávolításának módját, ami egy személyre szabott mondat volt az Alaptörvényben. Persze, lehet itt azzal takarózni, hogy Sulyokot választói felhatalmazással váltották le, míg Bakát nem, de az biztos, hogy ez a perspektíva csökkenti az új köztársasági elnök nemzetegyesítő tevékenységének hatékonyságát.

Kicsoda az új államfő, és alkalmas-e az Alaptörvényben rögzített feladatára: a nemzeti egység megteremtésére? Lehetséges-e ez egyáltalán 2026 Magyarországán?

KOMMUNIZMUSTÓL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG

Baka András 1952-ben Budapesten született, 1978-ban szerzett jogi doktorátust az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Karrierje során volt az MTA kutatója, az Államigazgatási Főiskola főigazgatója, több szakszervezet elnöke, és ő volt az első magyar strasbourgi bíró, de ennyire ne szaladjunk előre.

A rendszerváltás idején Baka küldetésének tartotta, hogy a Kádár-rendszer után az értelmiséget visszaemelje az őt megillető helyére. Így a szakszervezeti munkája után, az első szabad választásokkor 1990-ben – pártonkívüliként – elfogadta az egyik új kormánypárt parlamenti mandátumát.

MDF kampányvideó // Forrás: YouTube / Feketedoboz

Az MDF frakciójának tagjaként csupán egy évet töltött el a Parlamentben, nem sokkal később már az Emberi Jogok Európai Bíróságán dolgozott.

Baka András elfogadhatatlannak tartotta, hogy súlyos bűncselekmények azért maradjanak büntetlenek, mert elévültek az eljárás ideje alatt. De részese volt olyan döntésnek is, ami ennek az ellentettjéről szólt.

’56 BŰNÖSEI

A Fidesz sokat bírálta amiatt, mert tagja volt annak a strasbourgi Nagykamarának, amely elmarasztalta a magyar államot a Korbély János-ügyben.

Korbély János, a Magyar Néphadsereg századosa / Forrás: Facebook / Jobbik

Ezt a fideszes propaganda előszeretettel keretezi úgy, mintha felmentettek volna egy olyan embert, aki ’56-ban forradalmárokat gyilkolt. A valóság ennél árnyaltabb, sőt egyszerűbb! Ilyen nem történt. De akkor mi a valóság?

Korbély János, a Magyar Néphadsereg századosa 1956. október 26-án azt a parancsot kapta, hogy fegyverezze le a tatai rendőrség épületében bújkáló forradalmárokat. Ő és csapata több felkelővel végzett az akció során. 1994-ben emberiség elleni bűncselekménnyel vádolták meg, majd a Legfelsőbb Bíróság 2001-ben jogerősen bűnösnek mondta ki több emberen elkövetett szándékos emberölés miatt.

1956 a harcok után // Forrás: YouTube / Színes Történelem

Korbély János Strasbourgba vitte az ügyet, ahol Baka is részt vett az eljárásban. Ezt vették most elő a széthulló NER-média megmaradt leágazásai: cikk jelent meg a Mandineren és a Magyar Nemzetben. Gyorselemzést tett közzé Deák Dániel, és drámai hatást keltő, fekete alapon fehér betűkkel írta le véleményét a magát riporternek nevező Bohár Dániel is.

„Jól értem, hogy október 23-a 70. évfordulóján olyan köztársasági elnöke lesz Magyarországnak, aki felmentette az ’56-os tatai sortűz vádlottját?” – kommentálta Bohár Dániel, ex-Megafonos influenszer a történteket. Hadd válaszoljam meg a kérdésedet, Dani, röviden: nem.

Na jó, kicsit bővebben is beszéljünk a történtekről. Először is, az Emberi Jogok Európai Bírósága nem büntetőbíróság, vagyis nem írhattak felül egy magyar bíróságon született ítéletet. Másrészt Strasbourgban nem arról döntöttek, hogy Korbély megölte-e a felkelőket, vagy hogy ezért büntethető-e, hanem arról, hogy emberiség ellen elkövetett bűntettről van-e szó. A Néphadsereg tisztje azzal érvelt, hogy 1956-ban a történtek még nem számítottak emberiség ellen elkövetett bűncselekménynek.

1956-os szovjet tank elfoglalása a harcok után // Forrás: YouTube / Színes Történelem

Ezt ismerte el a bíróság is: az ’56-os jogrend alapján Korbély nem számolhatott ezzel a váddal.

SÓLYOM LÁSZLÓ VÁLASZTOTTJA

Az újdonsült köztársasági elnök 17 évet szolgált Strasbourgban, majd a Tisza által sokat idézett Sólyom László korábbi államfő kérésére hazatért. 2008-ban felkérte a legfőbb bíróság vezetésére. Fontos megjegyezni, hogy Sólyom nem ismerte Bakát, szakmai alapon választott jelöltet.

Baka András a köztársasági elnöki páholyban Sólyom László oldalán // Forrás: YouTube / RTL

Az akkori kormánypártok ki akarták csavarni a főbírójelölt-állítási jogot Sólyom László kezéből, de ő nem engedte, és erős, modern szóhasználattal élve „szuverén” karaktert keresett a posztra. Bakát az akkor ellenzékben lévő Fidesz és a KDNP támogatta, ám a kormánypártok elutasították. Négy sikertelen próbálkozás után Sólyom ismét Bakát jelölte, aki a sorozatos kudarcok ellenére kitartott. Végül 2009. június 22-én az MSZP meggondolta magát, így jobb- és baloldali támogatással megkapta a szükséges kétharmados többséget.

A Fidesz ellenzékben még hasznát vette a szakmai alapon kritikus legfőbb bírónak, de 2010-ben kormányra lépve hamar kiderült, hogy az új hatalomnak gondja lesz Bakával. Mind strukturális, mind politikai ellentétek feszültek a párt és a független szervezet vezetője között, amik hamar szakadáshoz vezettek.

Lényegében azért szüntették meg 2012. január 1-jével a Legfelsőbb Bíróság elnöki megbízatását, mert Baka bírálta a második Orbán-kormány igazságszolgáltatási terveit, amik megalapozták a bírói függetlenség korlátozását.

A Fidesz a legfőbb bírói fórum oroszlánfogait kihúzta, és több másik intézménybe szervezte ki legfontosabb hatásköreit. A leglényegesebb intézmény a Kúria lett, melynek vezetői pozíciójához ötévnyi magyarországi bírói munkatapasztalat volt az előkövetelmény.

Nem, Baka 17 éves strasbourgi bírói tevékenysége nem számított. A hab a tortán, hogy ezt a követelményt a törvényre emelés előtti utolsó pillanatban csempészte bele a Fidesz–KDNP. Baka személyre szabott jogalkotás miatt fordult volt munkahelyéhez, az Emberi Jogok Európai Bíróságához. 2016-ban pert nyert a magyar állammal szemben, ezért 100 ezer euró nem vagyoni kártérítést ítéltek meg neki.

Aztán jött Sulyok Tamás eltávolítása.

Sulyok Tamás beszéde, miután aláírta a 17. alkotmánymódosítást // Forrás: Facebook / Sulyok Tamás

LEHETSÉGES A NEMZETEGYESÍTÉS?

Baka 2011-ben még elfogadhatatlannak tartotta, hogy a kétharmados többség egy közjogi tisztségviselőt annak megbízatása közben eltávolítson. 2026-ban viszont maga is csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, amely az utolsó fideszes köztársasági elnök lemondását követelte.

A 42 értelmiségi által jegyzett levél szerint a NER időszakában „a közjogi intézményrendszer nem a demokratikus jogállam működését mozdította elő, hanem egyszemélyi hatalom eszközévé vált”, és a közjogi tisztségviselők „lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában”. A nyílt levél szerint ilyen vádak Baka saját legfőbb bírói működése idején fel sem merülhettek vele kapcsolatban.

Az államfői tisztséggel szemben két elvárást szoktak támasztani. Az egyik, hogy az elnök testesítse meg a nemzeti egységet. A másik pedig, hogy testesítse meg a jogállamot és a demokratikus alapértékeket, és ha szükséges, legyen a kormány ellensúlya.

Baka András, interjú a Klubrádióban // Forrás: YouTube / Klubrádió

A két elvárás két külön államfői arcélt feltételez. Előbbire Göncz Árpád, mindenki „Árpi bácsija” a példa. Utóbbira pedig leginkább Sólyom László, aki az Alkotmánybíróság első elnökeként következetesen kiállt a jogállamért. Baka múltját tekintve a sólyomi iskolát képviseli. A tiszás hatalmat már megválasztása előtt kritizálta a parlamenti képviselői mandátum időbeli korlátozásáért.