Hatmilliárdból épít fenékküszöböt a kormány Paksnál, hogy ne kelljen leállítani az erőművet

A Duna újra apad Paksnál, a kormány ezért felgyorsítja a vízszint emelését célzó beruházást. A 145 ezer köbméter kőből épülő fenékküszöb első ütemének 30 napon belül el kell készülnie, és két, egyenként 80 méteres bárkát is bevetésre készen tartanak. A teljes beruházás több mint 6,1 milliárd forintba kerül.

Csütörtök délután mínusz 119–120 centiméteres vízállást mértek, újra apad a Duna Paksnál – mondta Magyar Péter a paksi helyzetről tartott kormányzati tájékoztatón. Péntek reggelre mínusz 121 centimétert, vasárnapra vagy hétfőre pedig mínusz 132 centimétert várnak. Ezen a szinten a jelenleg működő két turbinából egyet le kellene állítani, mínusz 140 centiméternél pedig az egész erőművet.

A nyolc turbinából jelenleg kettő működik, csaknem 500 megawattot termelnek. Magyar szerint

a teljes paksi termeléskiesés havonta legalább 50 milliárd forintos kárt okozna a költségvetésnek, a drágább importáram miatt pedig további veszteség érné a gazdaságot.

145 ezer köbméter kő kerül a Dunába

A kormány már megkezdte a Paks és Dunaszentbenedek közötti, mintegy 300 méteres folyószakaszon a fenékküszöb építését. Összesen 145 ezer köbméter követ építenek be, a beruházás becsült költsége bruttó 6 milliárd 165 millió forint. Ebben az útszakaszok újjáépítése és a partszakaszok rekultivációja is benne van.

A fenékküszöb lényege, hogy úgy lassítja a folyó lefolyását, hogy azzal megduzzasztja a felsőbb szakaszt, vagyis így elkerülhető, ne jusson elég víz az erőműbe. 

Az első 35 ezer köbméterből egy keresztirányú kőbordát építenek, amely már érdemben megemeli a vízszintet, ennek 30 napon belül el kell készülnie. Ezt további 110 ezer köbméter kővel erősítik meg. A munkát 24 órás műszakban végzik. Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese szerint nehéz építkezésről van szó, hiszen a mederben másodpercenként mintegy 800 köbméter víz áramlik.

A miniszterelnök szerint „nem egy árvízi helyzet, ez annak a fordítottja, de ugyanolyan haváriahelyzet”.

A kiemelt beruházási státusz nem mentesít a környezetvédelmi vizsgálatok alól. Szeptember végéig el kell indítani az engedélyezést, a műtárgy pedig csak akkor kaphat végleges fennmaradási engedélyt, ha megfelel a követelményeknek.

A fenékküszöbb miatt a hajózásra, valamit a jövőben az árvízi védekezésre is át kell alakítani a folyó ezen szakaszát, Erre felkészültek a szakemberek a tájékoztatás szerint, de ezt a munkát később végzik el.

Vészbárkák is bevetésre készen

A fenékküszöb mellett két, egyenként mintegy 80 méteres bárkát is előkészítenek. Cölöpökhöz rögzítik őket, és szükség esetén fokozatosan feltöltik vízzel, hogy elsüllyesszék. Egy bárka teljes süllyesztése a modellek szerint mintegy 20 centiméterrel emelheti a vízszintet.

A két bárkának péntek reggelre bevetésre készen kell állnia, de Magyar hangsúlyozta, csak végső esetben alkalmazzák őket, mert ennek külön kockázatai vannak.

A projektben a vízügy mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Országos Atomenergia Hivatal és a Paksi Atomerőmű üzemeltetője is részt vesz. A honvédség a kő szállításában és a nehéz műszaki munkákban segít.

Magyar: aki szerint hónapok óta tudni lehetett, az hazudik

Magyar Péter szerint a kormány két hete folyamatosan működteti a védelmi munkacsoportot, de a Duna vízállását csak néhány nappal lehet megbízhatóan előre jelezni.

„Bárki bármit is lódít, a vízállás nagyjából öt-hat, de leginkább csak három napra jelezhető előre Magyarországon” – mondta. Szerinte aki azt állítja, hogy a mostani helyzet hónapok óta előre látható volt, az „lódít, vagy inkább hazudik”.

A miniszterelnök az előző kormányokat is bírálta, mert szerinte 16 év alatt nem készültek megfelelő tervek. Úgy vélte, az MVM-nek és a Paksi Atomerőműnek lett volna pénze a szükséges fejlesztésekre, de a cégeket „kivéreztették”, és százmilliárdokat költöttek propagandára.

„Az Orbán-kormány első bűne, hogy nem készített terveket, lehúzta a szükséges beruházásokat” – fogalmazott.

Magyar megköszönte az eddigi vállalati felajánlásokat. Az osztrák Strabag ingyenesen ajánlott fel technológiát, szállítást és alapanyagot, a hazai KÉSZ Zrt. pedig szintén segítséget ajánlott.

„Fájóan hiányoznak” azonban a segítséget felajánlók közül a „NER-es oligarchák és cégek”, illetve „az úgynevezett nemzeti tőkésosztály” – mondta. (Azóta a Market Zrt. jelezte, hogy 10 ezer tonna követ ajánlanak fel a műtárgy építéséhez – a Szerk.)

Arra a kérdésre, honnan érkezik a kő, Magyar azt válaszolta: „nem abból a kőbányából fog jönni a kő, amire sokan gondolnak, vagy amitől sokan félnek”. Több bányából szerzik majd be, mert ekkora mennyiségű kő jelenleg nincs kitermelve. A költségeket a kormányfő szerint az utolsó fillérig ellenőrzik, és „minden forinttal el fognak számolni a kivitelezők”.

Hűtőtornyok, Paks II. és vízgazdálkodás

Hosszabb távon a hűtőtornyok és a zárt rendszerű hűtés lehetőségét is megvizsgálják. Magyar szerint ezekre az üzemidő-hosszabbítás, Paks II., vagy mindkét beruházás miatt szükség lehet.

A Paks II.-ről azt mondta, hogy a Tisza-kormány alatt csak olyan beruházások valósulnak meg, amelyek költséghatékonysági, biztonsági és környezetvédelmi szempontból is megfelelnek a magyar érdekeknek. Szerinte az Országos Atomenergia Hivatal vezetője is elismerte, hogy a jelenlegi dunai vízállás mellett megkérdőjeleződhet a Paks II. hűtési megoldására kiadott engedély.

Magyar szerint a vízhiány jelenleg 0,1 százalékos GDP-visszaesést okoz. A hosszabb távú tervek között a „Vizet a tájba” programot és a vízgazdálkodás átalakítását említette, és azt mondta, a következő uniós költségvetésben ez a magyar kormány egyik prioritása lesz.

A környezetvédő szervezetek bevonásáról azt mondta, ennek nincs akadálya, és már most is dolgoznak a projekten hidrobiológusok és ökológusok. Ugyanakkor hangsúlyozta: „most haváriahelyzet van”.

Magyar szerint a Duna nemzetközi kezelésére vonatkozó megállapodásokat is felül kell vizsgálni, mert azok más vízhozamokra készültek. Ausztria és Szlovákia szerinte betartotta a jelenlegi megállapodásokat, de a körülmények megváltoztak.

A tájékoztató végén Magyar Péter nemzeti összefogást sürgetett, és megköszönte a vízügyi, energetikai, honvédségi és műszaki szakemberek munkáját. Mint mondta, normál esetben egy ilyen beruházás hónapokat venne igénybe, most azonban a szakemberek „0-24-ben a hazájukat szolgálják”.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt