Bántalmazás, bérszakadék és politikai ígéretek – nők helyzete a Fidesztől a Tiszáig

Nőügyek. A volt miniszterelnök nem akart vele foglalkozni, a mostani azt ígérte, hogy fog. Ennek ellenére nemrég kékharisnyás botrányként robbant ki az ügy, aminek következtében tüntetést szerveztek a nőjogokét a Kossuth térre. Milyen ma Magyarországon nőnek lenni? Változott-e valami a kormányváltás óta és mit várnak az érintettek a politikától? Tüntetőkkel, civil és szakszervezeti dolgozókkal beszélgettünk.

A nők jogaiért és egyenlő bánásmódjáért tüntettek a Kossuth téren, miután nagy felháborodást váltott ki, hogy a rendőrség egyik szóvivője egy bántalmazási ügyben interjút kérő újságírónőt „sikoltozó kékharisnyának” nevezett egy e-mailben. 

Bár Pósfai Gábor belügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte a történteket, a szóvivőt végül csak áthelyezték, rendfokozatát megtarthatta. A demonstrálók szerint az eset jól mutatja, milyen hozzáállással találkozhatnak a nők a hatóságok részéről. „Egy olyan társadalomban élünk, ahol a nők teljes mértékben el vannak nyomva” – fogalmazott az egyik tüntető. Görög Zita egykori modell, aktivista szerint a munkahelyeken is messze vagyunk az egyenlőségtől, és a cégeknek, a multiknak, valamint a politikának is többet kellene tenniük azért, hogy a nőket egyenrangú félként kezeljék.

A tüntetésen Spira Eszter jogász is felszólalt, aki korábban a Kontroll stúdiójában beszélt arról, miként mentett meg egy nőt egy utcai bántalmazás során. Elmondása szerint egy férfi a falhoz szorította és fojtogatta az áldozatot, amikor közbeavatkozott. A rendőrség érdemben csak akkor reagált, amikor már a nyilvánosság elé vitte az ügyet.

A nők egyenlőtlen helyzete a munka világában is tetten érhető. A Transparenc yInternational Magyarország szakértője elmondta: Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 16,9 százalék, ami évente több mint másfél millió forintos jövedelmi hátrányt jelent a nőknek. A különbséget jelképező számítás szerint október 31. után a nők az év végéig már fizetés nélkül dolgoznak. A társadalmi elvárások sem kedveznek az egyenlőségnek: egy 2024-es reprezentatív felmérés szerint a magyarok 70 százaléka úgy gondolta, hogy a nők elsődleges feladata a gyermeknevelés és a háztartás ellátása, míg a férfiaké a pénzkeresés. 

A színházi és filmes szakmában a MeToo mozgalom hozott változásokat, de Makranczi Zalán színész, SZIDOSZ (Színházi Szakdolgozók Szakszervezete) alelnök szerint még messze vagyunk a nemi egyenlőségtől. „Én ezeket a változást inkább ilyen látszatintézkedésnek tartom. Az abúzis átkerült a fizikai térből a szavak szintjére”.

A Riporterek adásában felidéztük az elmúlt 16 éve legismertebb politikusi megszólalásait a témában, így szóba került a vak komondor esete vagy a tényállás, miszerint kevesebb családon belüli erőszak történne, ha a nők szülnének. A tüntetés résztvevőit és a szakértőket is megkérdeztünk arról, mit várnak el az új kormánytól. 

Véleményeik a Kontroll youTube-csatornáján és a TV4 Riporterek című műsorában is bemutatott videóban megtekinthetők: