Alkotmánybírósági "nagyüzem": Sulyok Tamás és Polt Péter elmozdításának módja is napirenden van

Három, az Alaptörvény tizenhetedik módosítását támadó ellenzéki indítványról tárgyal rendkívüli ülésén az Alkotmánybíróság. Mindhárom utólagos normakontrollt a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselői adták be. Az ellenzéki politikusok negyedik indítványát az AB a múlt héten érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza. 

A Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselői három pontot kifogásolnak az Alaptörvény tizenhetedik módosításában: Sulyok Tamás volt köztársasági elnök elmozdításának módját, az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben való maximálását, azaz a passzív választójog korlátozását, valamint az alkotmánybírói megbízatás megszűnését a 70. életév betöltésével.  

Az ellenzéki képviselők mindhárom esetben azzal érvelnek, hogy a kormányoldal a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás során nem tartotta be az eljárási követelményeket, így álláspontjuk szerint a tizenhetedik módosítás közjogilag érvénytelen. Tartalmi kifogást az indítványozók nem tehettek, hiszen az Alaptörvényt és annak módosításait az Alkotmánybíróság (AB) régóta nem vizsgálhatja, ettől a jogtól épp az Orbán-rendszer fosztotta meg a testületet.

Személyre szabott alaptörvény-módosítások?

Sulyok Tamás elmozdításának módja a Fidesz-KDNP álláspontja szerint csak látszólagosan alaptörvény-módosítás, ténylegesen egyedi közhatalmi döntésről van szó, aminek „elsődleges és meghatározó funkciója maga a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése”. A két ellenzéki párt szerint a TISZA Párt nem általánosan érvényes normatív rendelkezést hozott, hanem Sulyok Tamás személyére szabottat. A Fidesz-KDNP érvelése hasonlít a Sulyok Tamás által júniusban beadott indítványban megfogalmazottakhoz. 

Az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozása, illetve az alkotmánybírói megbízatás korhatárhoz kötése esetében a jogi érvelés lényegében azonos a két indítványban. 

Az országgyűlési képviselők körében a Fidesz és a KDNP szerint az Alaptörvény-módosítása célja egy „zárt személyi kör jövőbeni választhatóságának kizárása”. Az alaptörvény-módosítás értelmében országgyűlési képviselőnek a jövőben nem választható meg olyan személy, aki legalább 12 évig volt parlamenti képviselő vagy legalább három választáson parlamenti képviselői megbízatást szerzett. Ebbe „a zárt személyi körbe” a jelenleg aktív parlamenti képviselők közül kizárólag ellenzéki politikusok tartoznak. 

Az alkotmánybírók esetében a Fidesz-KDNP szerint a hetvenéves korhatár visszaállításának célja az volt, hogy az alkotmánybírók jól azonosítható körének 12 évre szóló megbízatását utólag lerövidítsék. A jól azonosítható körbe tartozik az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Polt Péter is, akinek szeptemberben szűnik az alkotmánybírói megbízatása. 

Az AB múlt csütörtökön tárgyalt már egy szintén a Fidesz-KDNP által benyújtott utólagos normakontrollt. Azt az indítványt a testület érdemi vizsgálat nélkül visszautasította arra hivatkozva, hogy az ellenzéki pártok beadványa nem eljárási, hanem tartalmi kérdésre irányult. 

Fotó: Facebook