Game over - a Fidesz összes alaptörvény-módosítást támadó indítványa elbukott az Alkotmánybíróságon

Az Alkotmánybíróság múlt héten egy Fidesz-KDNP-s indítványt utasított vissza, ma pedig hármat, köztük azt, amelyik Sulyok Tamás volt köztársasági elnök elmozdításának módját támadta. Az AB mind a négy esetben hatásköre hiányával indokolta a döntést, vagyis sem a kormány, sem az Országgyűlés sem követett el eljárási hibát az Alaptörvény tizenhatodik, illetve tizenhetedik módosítása során. Az AB ugyanis kizárólag eljárásjogi szempontból vizsgálhatta az ellenzéki pártok indítványait. 

A Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselői három pontot kifogásoltak az Alaptörvény tizenhetedik módosításában: Sulyok Tamás volt köztársasági elnök elmozdításának módját, az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben való maximálását, azaz a passzív választójog korlátozását, valamint az alkotmánybírói megbízatás megszűnését a 70. életév betöltésével.  

Az ellenzéki képviselők mindhárom esetben azzal érveltek, hogy a kormányoldal a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás során nem tartotta be az eljárási követelményeket, így álláspontjuk szerint a tizenhetedik módosítás közjogilag érvénytelen. Tartalmi kifogást az indítványozók nem tehettek, hiszen az Alaptörvényt és annak módosításait az Alkotmánybíróság (AB) régóta nem vizsgálhatja, ettől a jogtól épp az Orbán-rendszer fosztotta meg a testületet.

Személyre szabott alaptörvény-módosítások?

Sulyok Tamás elmozdításának módja a Fidesz-KDNP álláspontja szerint csak látszólagosan alaptörvény-módosítás, ténylegesen egyedi közhatalmi döntésről van szó, aminek „elsődleges és meghatározó funkciója maga a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése”. A két ellenzéki párt szerint a TISZA Párt nem általánosan érvényes normatív rendelkezést hozott, hanem Sulyok Tamás személyére szabottat. A Fidesz-KDNP érvelése hasonlít a Sulyok Tamás által júniusban beadott indítványban megfogalmazottakhoz. 

Az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozása, illetve az alkotmánybírói megbízatás korhatárhoz kötése esetében a jogi érvelés lényegében azonos a két indítványban. 

Az országgyűlési képviselők körében a Fidesz és a KDNP szerint az Alaptörvény-módosítása célja egy „zárt személyi kör jövőbeni választhatóságának kizárása”. Az alaptörvény-módosítás értelmében országgyűlési képviselőnek a jövőben nem választható meg olyan személy, aki legalább 12 évig volt parlamenti képviselő vagy legalább három választáson parlamenti képviselői megbízatást szerzett. Ebbe „a zárt személyi körbe” a jelenleg aktív parlamenti képviselők közül kizárólag ellenzéki politikusok tartoznak. 

Az alkotmánybírók esetében a Fidesz-KDNP szerint a hetvenéves korhatár visszaállításának célja az volt, hogy az alkotmánybírók jól azonosítható körének 12 évre szóló megbízatását utólag lerövidítsék. A jól azonosítható körbe tartozik az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, Polt Péter is, akinek szeptemberben szűnik az alkotmánybírói megbízatása. 

Az AB múlt csütörtökön tárgyalt már egy, szintén a Fidesz-KDNP által benyújtott utólagos normakontrollt. Azt az indítványt a testület érdemi vizsgálat nélkül visszautasította arra hivatkozva, hogy az ellenzéki pártok beadványa nem eljárási, hanem tartalmi kérdésre irányult. Az Alkotmánybíróság ma ugyanígy tett az ellenzéki pártok másik három beadványa esetében is, és határkör hiányára hivatkozva valamennyit visszautasította. Sulyok Tamás tehát nem tér vissza a Sándor-palotába, Magyarország köztársasági elnöke Baka András marad, az egyes jogi szakértők által vizionált alkotmányos válság pedig elmarad. 

Fotó: Facebook