Megakadt a MOHU konyhai hulladékgyűjtési projektje – a gyűjtőedények harmadát sikerült csak kiosztani

A konyhai hulladék szelektív gyűjtését 2024-ben egy pilotprojekt keretében kezdte meg a MOHU 14 településen, a terv az volt, hogy egy év múlva újabb területeket vonnak be a gyűjtésbe, de finoman szólva sem járt sikerrel a kezdeményezés: mind a mai napig az eredetileg tervezett 460 ezer embernek is csak a fele vesz részt a programban. A problémát a MOHU szakmai vezetőivel jártuk körbe.

Magyarországon évente több mint 3 millió tonna települési hulladék képződik, aminek megközelítőleg 15-20 száléka konyhai zöld-és élelmiszer-hulladék. A gyűjtő kukában sokféle szerves hulladék elhelyezhető, például gyümölcsök, zöldségek maradékai, kávézacc, teafű (viszont teafilter nem), fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk, feldolgozott élelmiszerek, húskészítmények, nyers hús (csont nélkül), tejtermékek, megmaradt, lejárt ételek.

Uniós előírás volt, hogy a tagállamoknak 2024-ben meg kell kezdeni a konyhai hulladék szelektív begyűjtését. A hulladékkoncessziót 35 évre elnyerő MOHU a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék begyűjtését pilotprojekt keretében 14 településen kezdte meg, és a tervek szerint egy éven belül meg is indult volna a háztartási szerves hulladék gyűjtésének bővítése. 

A terv megakadt, 2026-ra nem sikerült újabb városokat, fővárosi kerületeket bevonni a gyűjtésbe, sőt néhol még csökkent is a lakosság motivációja a biohulladék szelektív gyűjtésre. A háttérben összetett okok húzódnak.

A házhoz menő gyűjtés 2024-es indulásakor 460 ezer emberrel számoltak a 14 területen, ennyit érhettek volna el az érintett háztartásokban. A MOHU ezért 188 ezer darab 5 literes háztartási gyűjtőedényt és 14 524 darab 120 literes kukát biztosít az elkülönített gyűjtéshez.

Az át nem vett szemetesládák

Mivel a gyűjtés önkéntes, nem kötelező, a projekt indulásakor derült ki, hogy a lakosság nem mindenhol veszi át a gyűjtőedényeket. Az edényzet osztásnál tapasztalt elakadás oka leginkább az volt , hogy a társasházak közös képviselői visszautasították vagy figyelmen kívül hagyták a 120 literes gyűjtőedény átvételét, a leginkább előforduló indok az volt, hogy nincs elég hely a házban a tárolására.

A projekt jelenleg is tart, de a bővítési lehetőségektől – ami a tervek szerint már 2025-ben elkezdődött volna – még nagyon messze van. Az előre megrendelt gyűjtőedények töredékét vette át a lakosság, a 120 literes kukáknak alig a harmadát. Az előre tervezett 460 ezer ember helyett pedig a cég becslése szerint kevesebb mint a felét, 220 –230 ezer lakost sikerült bevonni a gyűjtésbe.

A hulladékgazdálkodó vállalat egy háttérbeszélgetés keretében tartott tájékoztatót, ahol Pártl-Konrád Brigitta, a MOHU termékmenedzsere és Runtág Tivadar, a MOHU Stratégia és Fenntarthatóság Igazgatója kifejtették, hogy a projekt keretében – követve az EU-s példákat is – alapvetően a társasházakat célozták meg, hiszen a magánházak nagy részén komposztálnak és egyéb módokon is felhasználják a háztartási hulladékot, ott nem mutatkozott akkora igény a szállítás megszervezésére. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a rendszer több pontján kellene beavatkozni ahhoz, hogy sokkal hatékonyabban működjön a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok gyűjtése.

Megtudtuk, hogy a gyűjtés során, amíg nem lehet kötelezni a résztvevőket, hogy átvegyék a kukákat, addig csak a szemléletformálás, mint egyetlen eszköz van a meggyőzésükre, hiszen jelenleg önkéntes alapon működik a rendszer. A háztartási, 5 literes edények esetében pedig kívánatos lenne, ha zacskóval bélelhetnék ki a gyűjtőedényeket, majd úgy üríthetnék a nagy kukákba a háztartási hulladékot, a műanyaggal együtt. Viszont az átvevőpontoknak, jellemzően a komposztálóknak, és a biogáz üzemeknek egy úgynevezett előkezelő üzemrésszel is rendelkezniük kellene, ahol elválasztják a zacskóktól a felhasználható és újrahasznosítható hulladékot. Ez jelenleg nagyon kevés helyen van kiépítve.

Önkéntes alapú gyűjtéssel nem lesz előrelépés?

Runtág Tivadar szerint nem ment át a köztudatba a biohulladékok szelektív gyűjtésének fontossága, nem vezetett kellő eredményre az eddigi szemléletformálási munka. Ennek ellenére Budapesten heti kétszer, vidéken heti egyszer (június 1. és október 31. között a melegebb időjárásra tekintettel heti kétszer) ürítik a barna kukákat, de sajnos nagyon sokszor alig negyedéig, félig telnek meg a 120 literes edények, így pedig nem beszélhetünk hatékonyságról.

A cég adatai szerint a vegyes hulladékban jelenleg található konyhai zöld- és élelmiszerhulladék alapján a maximálisan begyűjthető mennyiség 53 kg/fő/év. Ennek figyelembevételével 460 000 lakos elérése mellett az éves maximálisan begyűjthető mennyiség 24 380 tonna. De a jelenlegi helyzetben még csak hozzávetőlegesen 1200 tonnát sikerül évente begyűjteni. A vizsgált félévek (2025-ös első félév és 2026-os első félév) relációit tekintve elmondható, hogy a 26-os évben vidéken a 25-ös mennyiség 90 százaléka, míg Budapesten annak 68 százaléka került begyűjtésre. Vidéken bizonyos településeken nőtt a mennyiség: Miskolc, Zalaegerszeg, Gyula, Nagykanizsa. De a fővárosban valamelyest csökkent.

A MOHU Stratégia és Fenntarthatóság Igazgatója kitért arra, hogy előrelépés a gyűjtési hajlandóság, a projekt kiterjesztésének a területén akkor lehetséges, ha a gyűjtés-szállítással kapcsolatos fejlesztések mellett (ami a MOHU feladata) változnának az előírások, a szabályozások. Konkrét példát említve az igazgató elmondta, hogy Szlovéniában kötelező a szelektív gyűjtés, a háztartási hulladék szétválasztása, és ott egy olyan ösztönző szankcionálási módszert dolgoztak ki. Nem bírságolnak egyből, ha valamelyik háztartás vét a szabályok ellen, hanem két figyelmeztetés után, nem szállítják el a rosszul válogatott kukákat, majd csak ezután érkezik a pénzbírság – de erre már szinte soha nem kell sort keríteni.

Szakértők szerint a hatékony szemléletformálás, tájékoztatás mellett – amellyel kapcsolatban egyébként már minden megyei jogú várossal kötött megállapodást a MOHU – szükséges egy másféle szabályozása a területnek, mert önkéntes alapon nem várható el érdemi fejlődés, növekedés a konyhai szerves hulladék gyűjtésében. Runtág Tivadar kiemelte, hogy a hatékonyabb jogszabályok mellett a lakosság, az állam, az önkormányzatok és a hulladékgazdálkodási iparág összefogása is elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU iránymutatásai teljesíthetőek legyenek.

Mi lesz a raktárban „várakozó” sok-sok gyűjtőládával?

A 120 literes biohulladék-gyűjtő-edényekből 14524 db-ot vásároltak 24,20 euro/db áron és az ezekhez társítható 5 literes biohulladék-gyűjtő tartályokból 188028 db-ot szereztek be 1,63 euro/db áron. A beszerzés idején hozzávetőlegesen 380 ft volt 1 euró, így az edények beszerzésére több mint 250 millió forintba került. És, ahogy fent már említettük, a  projekt indulásakor a 120 literes biohulladék-gyűjtő kukákból a lakosság összesen 5478 db-ot az 5 literes biohulladék-gyűjtő edényekből 90168 db-ot vett át.

Információink szerint a megmaradt készletet jelenleg a cég Ecseri út 8-12 telephelyén tárolják, ezért megkérdeztük, hogy nem mehetnek-e tönkre az ott tárolt kukák, mennyi idő az, mikor az anyagfáradás és a tárolás kárt okoz bennük. Meddig használhatóak fel az ott tárolt gyűjtőládák.

„Az edényeket fedett vagy zárt tárolóhelyeken tartjuk, így azok állapota és minősége hosszú távon is biztosított. A beszerzett edényzetek elsődleges célja továbbra is a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék elkülönített gyűjtésének támogatása, ezért a készlet kiosztását az eredeti projektterületen tervezzük folytatni” – válaszolta kérdésünkre Pártl-Konrád Brigitta.

Arra a kérdésünkre, hogy a projekt indulásakor milyen felmérés alapján döntötték el, hogy ennyi gyűjtőládát szerezzenek be, miközben látható, hogy a valóságban elég lehetett volna a harmada is, a MOHU termékmenedzsere úgy felelt, hogy a projekt előkészítése során a MOHU a területileg illetékes szolgáltatóval együttműködve határozta meg a beszerzendő edények darabszámát. 

„A mennyiségek kialakításakor a projekt tervezett lefedettségét, a bevonni kívánt háztartások számát, valamint a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék elkülönített gyűjtésének hosszabb távú céljait is figyelembe vettük. A program célja továbbra is az, hogy minél több háztartás számára biztosítsa az elkülönített gyűjtés lehetőségét” – érkezett a válasz.