Unger Anna: „Szét kell verni az üvegplafont a politikai korrupció alatt”

A közvagyon visszaszerzése mellett a 2010 és 2026 közötti időszak rendszerszintű feltárását is feladatának tekinti Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megválasztott elnöke. A Kontrollnak arról beszélt, hogy az új intézmény nem „kettes számú ügyészség” lesz, hanem azt is vizsgálja majd, hogyan tűnhetett el jelentős mennyiségű közvagyon, és miért nem avatkoztak közbe időben az arra hivatott állami szervek.

Gulyás Balázs, a Kontroll főmunkatársa a Hivatal feladatairól, a korrupció feltárásáról, a közvagyon visszaszerzéséről és a NER elmúlt 16 évéről is kérdezte Unger Annát. 

Az elnök szerint az NVVH feladata jóval szélesebb a büntetőjogi ügyek vizsgálatánál. Nemcsak azt akarják feltárni, hogy kik és hogyan károsították meg a közvagyont, hanem azt is, miért nem léptek közbe azok az intézmények, amiknek ezt meg kellett volna akadályozniuk.

„Nemcsak azt kell tudnunk, hogy mi történt, hanem azt is meg kell tudnunk, hogy miért nem történtek meg azok az eljárási cselekmények, azok a nyomozások, azok a vizsgálatok, amik megállíthatták volna időben ezt a közvagyonvesztést” – mondta.

Unger Anna szerint még nem lehet pontosan megmondani, mekkora vagyon szerezhető vissza. Korábbi becslése szerint az elmúlt időszakban eltűnt vagyon nagyságrendje 20 és 60 ezer milliárd forint között lehet, de konkrét visszaszerzési célt nem határozott meg.

„Én azért nem fogok most számokat mondani, mert még abban sem lehetünk biztosak, hogy mennyi az annyi” – fogalmazott.

A pénz visszaszolgáltatása önmagában szerinte nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érintetteknek nem kell jogi következményekkel számolniuk. Ugyanakkor bizonyos esetekben lehet értelme olyan megállapodásoknak, amik segítik a közvagyon visszaszerzését. 

Nem személyeket, hanem rendszereket vizsgálnának

A Hivatal egyik fontos eszköze a közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan lesz. Ennek segítségével nem kizárólag konkrét személyeket vagy ügyeket vizsgálnának, hanem korrupciós mintázatokat keresnének.

A vizsgálatok érinthetik egyebek mellett a sportfinanszírozást, a nagy állami beruházásokat, a közbeszerzéseket, a koncessziókat, a magántőkealapokat és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) is.

„Nem személyekre írva, hanem módszertanokra” – mondta a politikafinanszírozással kapcsolatos visszaélések vizsgálatáról.
Ha egy tiszás, fideszes vagy más párthoz kötődő politikus érintett egy vizsgálandó ügyben, akkor ugyanúgy foglalkozni fognak vele - ígérte.

A NER elmúlt 16 évét nem tartja teljesen leírhatónak sem a „maffiaállam”, sem a „foglyul ejtett állam” fogalmával. Szerinte ugyanis nem egyszerűen gazdasági szereplők használták a politikát saját erejük növelésére, hanem a politikai hatalom alakította át a gazdasági erőviszonyokat.

„Itt pont fordítva történt. A hatalom korrumpálta a pénzt, és a hatalom használta az erejét arra, hogy a gazdasági erőviszonyokat megváltoztassa, azokat magához vonzza, és mindezt miért? Hogy újratermelje a saját politikai hatalmát.”
Szerinte ezért az egyik legfontosabb feladat az úgynevezett politikai „üvegplafon” megszüntetése.

„Szét kell verni ezt az üvegplafont a politikai korrupció alatt. Tök mindegy, hogy ki van fölötte.”

Mi lesz Ligeti Miklóssal?

Gulyás Balázs arról is kérdezte Unger Annát, számít-e Ligeti Miklós munkájára, a. 

„Én azt szeretném, hogy mindenki, akit érint, és érdekel, és elkötelezett a korrupció feltárásában, a rendszer feltárásában, és a korrupció elleni küzdelemben, az, ha akarja, megtalálja a helyét ebben a Hivatalban.”

Mint mondta, Ligeti Miklóssal már beszélt, és a jövőben is egyeztetni fognak. Azt nem kívánta megjósolni, hogy végül Ligeti vállal-e feladatot és ha igen, milyet. 

„Nem fogom ezeket az embereket kiadni” – fogalmazott.

A szervezeti struktúra kialakítása rövid időn belül megkezdődhet, a Hivatal első konkrét vizsgálataihoz szükséges módszertant decemberig szeretnék elkészíteni.

„Ez a hivatal kívül fog állni a politikai küzdelmeken”

Unger Anna szerint az új intézménynek nem szabad a napi politikai kommunikáció részévé válnia.

„Ez a Hivatal kívül fog állni a politikai küzdelmeken.”

A célja szerinte az, hogy ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák mindenkire, és a hivatal az eredményeiről kommunikáljon, ne politikai üzengetésben vegyen részt.

Az elnök az elévülés kérdésében is határozott álláspontot képvisel. Szerinte még ha egy régi ügyben már nem is lehet büntetőeljárást indítani, a történteket fel lehet és fel kell tárni, természetesen az ártatlanság vélelmének és a személyiségi jogoknak a tiszteletben tartásával.

„Az én fejemben nincs elévülés.”

A külföldre vitt vagyonok visszaszerzését is célként jelölte meg. Ehhez már jelenleg is rendelkezésre állnak nemzetközi jogi eszközök és jogsegélymechanizmusok.

Unger Anna szerint hat év alatt nem lehet garantálni, hogy minden ügy jogerős bírósági ítéletig jut, azt azonban elérhető célnak tartja, hogy feltárják a közvagyonvesztés jelentős részét, biztosítsák a megtalált vagyont, és a szükséges ügyeket bírósági szakaszba juttassák.

Szerinte a múlt feltárása nélkül fennáll a veszélye annak, hogy ugyanazok a mechanizmusok újra kialakulnak.

„Ha nem tudjuk meg, hogy mi történt velünk, újra meg fog történni.”

A beszélgetés végén Bibó István egyik írására utalva arról beszélt, milyen alapelvet szeretne látni az új Hivatal működésében. Mint mondta, nem szabad elhallgatni az anyagi visszaéléseket és panamákat, és senkit nem szabad megvédeni pusztán azért, mert hatalmas.

Fotó:Kontroll