A kórházak szerint fontos a fertőzési adatok nyilvánossága, de önmagukban félrevezetők lehetnek

Nyilvánosságra hozta a kórházi fertőzések részletes adatait a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A 2021 és 2025 közötti időszak adatai intézményekre bontva is elérhetők, a kórházak vezetői azonban arra figyelmeztetnek: az egyes intézmények egyszerű összehasonlítása félrevezető lehet. A fertőzések visszaszorításához szerintük több szakemberre, korszerűbb infrastruktúrára és gyorsabb diagnosztikára is szükség lenne.

Csütörtök este váltak nyilvánossá az NNGYK interaktív felületén a magyarországi kórházi fertőzések részletes adatai. A 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó adatbázisok többek között a kórházi járványokat, a Clostridium difficile okozta fertőzéseket, a multirezisztens kórokozókat és a véráramfertőzéseket mutatják be, intézményekre lebontva.

A Telexnek nyilatkozó kórházak többsége üdvözölte az adatok közzétételét, ugyanakkor valamennyien hangsúlyozták, hogy a számokat csak megfelelő szakmai és intézményi kontextusban érdemes értékelni. A kórházi fertőzések száma ugyanis önmagában nem feltétlenül mutatja meg, hogy egy intézményben mennyire hatékony a fertőzésmegelőzés.

Az intézmények között jelentős különbséget jelenthet például az ellátott betegek életkora, alapbetegsége és általános egészségi állapota, de az sem mindegy, hogy egy kórház milyen típusú betegeket lát el. A fertőzési adatokat az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok száma és gyakorlata is befolyásolhatja. Egy alacsonyabb kimutatott esetszám ezért nem minden esetben jelent jobb infekciókontrollt.

A nyilvánosság ugyanakkor a betegekben is aggodalmat kelthet. A kórházak szerint ezért különösen fontos, hogy a nyers adatok mellett megfelelő tájékoztatást is kapjanak a betegek és hozzátartozók. A cél nem az intézmények megbélyegzése, hanem a problémás területek azonosítása és a betegbiztonság javítása lehet.

A fertőzések visszaszorítását több tényező is nehezíti. Az egyik legnagyobb kihívást az antibiotikum-rezisztencia jelenti, vagyis hogy egyre több baktérium ellen nem, vagy csak korlátozottan hatnak a rendelkezésre álló antibiotikumok. Emellett problémát jelenthet a súlyos állapotban érkező betegek magas száma, a zsúfoltság, a megfelelő elkülönítő helyiségek hiánya, valamint az egyes kórházak elavult építészeti és infrastrukturális adottságai.

A kórházak szerint a helyzet javításához elsősorban több szakemberre, megfelelő létszámú és képzett személyzetre, korszerű mikrobiológiai diagnosztikára, jobb informatikai háttérre és megfelelő elkülönítési lehetőségekre lenne szükség. Több intézmény az épületek felújítását, a fürdőszobák és mellékhelyiségek fejlesztését, valamint a hűtési és fűtési rendszerek korszerűsítését is fontosnak tartja.

A fertőzések megelőzésében ugyanakkor nemcsak a kórházaknak, hanem a betegeknek és a látogatóknak is van felelősségük. A megfelelő személyi higiénia, a házirend betartása, a betegen történő látogatás elkerülése és az antibiotikumok felelős használata mind hozzájárulhat a kockázatok csökkentéséhez.

A kórházi fertőzési adatok nyilvánossága így önmagában nem feltétlenül ad választ arra, hogy melyik intézmény „jobb” vagy „rosszabb”. A kórházak álláspontja alapján sokkal inkább arra lehet alkalmas, hogy hosszabb távon követhetővé váljon, hol és milyen területeken van szükség beavatkozásra.

Fotó:Stockfotó