Válasz Online: Négy olyan cég van, ami 125 milliárdot termelt titokban a Tiborcz-körnek

A Válasz Online a NER egyik legfigyelemreméltóbb pénzmozgatási mechanizmusa, az úgynevezett osztalékelsőbbségi trükk alapjámn nézett át néhány olyan vállalatot, amiben nincs ugyan többségi tulajdona a Tiborcz-körnek, viszont jelentős osztalékot vesznek ki a cégekből. A módszer lényege, hogy a nyilvános cégadatbázisok megkerülésével, zártkörűen működő részvénytársaságokon (zrt.) keresztül hatalmas terjedelmű – részben állami forrásokból származó – profitot irányítanak a tényleges haszonélvezőkhöz.

A Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti holdudvar legalább négy olyan „üres” fedőcéget működtetett, amelyek érdemi tevékenység, eszközök és alkalmazottak nélkül termeltek tízmilliárdos osztalékot. A Válasz Online cikke szerint a társaságok pénzügyi beszámolóit teljesen egységes mintára ugyanaz a székesfehérvári–sukorói könyvelő készítette, aki a BDPST Zrt. dokumentumait is jegyzi.

A módszer lényege, hogy nincs szükség offshore cégekre vagy magántőkealapokra a tulajdonosi háttér elrejtéséhez. A konstrukció a következő lépéseken alapul:

• Minimális tulajdonrész, maximális profit: A megcélzott Zrt.-ben a tényleges haszonélvező csupán elhanyagolható mennyiségű (1–3 darab) részvényt vásárol meg. A cégbírósági nyilvántartásokban így nem látszik jelenléte vagy befolyása.
• Osztalékelsőbbségi jog: A vállalat alapszabályában rögzítik, hogy ezek a speciális részvények jogosultak a megtermelt nyereség döntő többségére (akár a profit 99,9 százalékára).
• Névtelen papírok: A Zrt.-k részvényeseit a cégbíróság nem tartja nyilván; nevük kizárólag a társaság székhelyén őrzött részvénykönyvben szerepel. A papírok forgatása (hátoldali átruházása) után a pénzek útja a nyilvánosság számára azonnal követhetetlenné válik.

„Tehát beérkezik a vállalatba temérdek pénz (akár közpénz), majd az eredmény olyasvalakinél landol, aki a hivatalos nyilvántartások szerint nem is résztvevője a biznisznek” – közölte a lap.

Korábban a G7 arra jutott, hogy ezzel az osztalékelsőbbségi módszerrel legalább 27 milliárd forintot szerzett Tiborcz István BDPST-csoportja egy Hornung Áron nevű strómanon, pontosabban: az ő Fagales Zrt.-jén keresztül – az utalt pénz pedig a csúcsmilliárdos Jellinek Dánieltől indult. Azóta az is egyértelművé vált, hogy a Hornung–Fagales-akció során a volt miniszterelnök veje az állam által áramvonalasított MKB bedőlt hitelein gazdagodott (vagyis áttételesen ő is haszonélvezője lett a pénzintézet magánosításának, illetve a mai MBH Bank létrejöttének).

A NER-ciklus és a 2025-ös üzleti év lezárása után a lap újra nekilátott összeírni a Tiborcz-környéki fedőcégek eddigi teljesítményét. Forrásaik szerint a Fagales Zrt.-vel együtt legalább négy „üres”, tehát nulla vagy egyetlen alkalmazottal működő, mégis több tízmilliárdos osztalékot termelő érdekeltségről van szó.

A fent hivatkozott G7-cikk megjelenéséig valóban „csak” 27 milliárd folyt át a Fagalesen, a végső szaldó azonban a Válasz Online kalkulációja szerint már 52 milliárdhoz közelít. A másik három érintett szellemvállalatban – EUB-RESZ Zrt., DDL Invest Zrt., Completus Service Zrt. – bő 73 milliárdot találtakk, tehát mindösszesen 125 milliárd trükkös pénzről van szó néhány esztendő alatt.