Milliárdokat kerestek Szijjártóék közvetítői a lélegeztetőgép-beszerzéseken
Olyan számlák kerültek elő a Külügyminisztériumban, amelyekből kiderül, mennyiért vásárolták meg külföldön a közvetítők a lélegeztetőgépeket és más egészségügyi eszközöket, majd mennyiért adták tovább azokat a magyar államnak. Hat cégnél összesen több mint 13 milliárd forint volt a különbség, miközben többüknek korábban semmi közük nem volt az egészségügyhöz.

Olyan számlák kerültek elő a Külügyminisztériumban, amelyekből kiderül, mennyiért vásárolták meg külföldön a közvetítők a lélegeztetőgépeket és más egészségügyi eszközöket, majd mennyiért adták tovább azokat a magyar államnak. Hat cégnél összesen több mint 13 milliárd forint volt a különbség, miközben többüknek korábban semmi közük nem volt az egészségügyhöz.
Újabb részleteket hozott nyilvánosságra a járvány idején vásárolt lélegeztetőgépekről Velkey György László külügyi államtitkár. A minisztérium átvilágításakor ezúttal azokat a számlákat találták meg, amelyeket a közvetítő cégek kaptak a külföldi eladóktól. Ezeket összevetették azzal, amennyit később Szijjártó Péter minisztériuma fizetett ugyanazokért az eszközökért.
Az alapképlet szinte mindenhol ugyanaz volt: egy magyar cég megvette külföldön a lélegeztetőgépeket vagy a védőfelszereléseket, majd jóval drágábban továbbadta azokat az államnak. Akadt olyan vállalkozás is, amely néhány nappal a külügyi szerződés megkötése előtt kezdett el papíron egészségügyi termékekkel foglalkozni.
A legnagyobb összeget a Pro Concept Tanácsadó Kft.-nél találták. A korábban informatikai tanácsadással foglalkozó cég lélegeztetőgépeket, maszkokat, teszteket és védőruhákat szerzett be, majd 17 millió euróval, akkori árfolyamon számolva nagyjából 6,2 milliárd forinttal drágábban adta tovább ezeket a külügynek. A vállalkozás éppen a szerződéskötés előtti napon vette fel tevékenységei közé a gyógyászati termékek kereskedelmét, bevétele pedig egyetlen év alatt csaknem a tízszeresére nőtt. A TMT Technics Kft. több mint ezer lélegeztetőgépet közvetített a minisztériumnak, és csak ennél az üzletnél közel négymilliárd forint volt a különbség a külföldi számla és a magyar állam által kifizetett összeg között. A korábban csomagolással foglalkozó cég éves bevétele 113 millióról 18,6 milliárd forintra ugrott, tulajdonosai pedig 864 millió forint osztalékelőleget vettek ki. A TMT azóta kényszertörlés alatt áll. A gépek nagy részét soha nem használták, több száz darabot pedig később hiába próbáltak meg az eredeti ár töredékéért elárverezni.
Az OTT-ONE, a Gyömrői-sarok Projekt, a MAROSPORT és a Speciál 99 ügyleteinél további több mint hárommilliárd forint különbséget találtak. Ezek között is volt informatikai, ingatlanos és ruhakereskedő vállalkozás, amely a járvány kezdetén hirtelen egészségügyi beszállítóvá vált, majd a korábbi bevételének sokszorosát könyvelhette el. A Speciál 99 például csaknem háromszoros áron adta tovább a Covid-teszteket a minisztériumnak.
Van ugyanakkor egy hiba Velkey összesítésében: az államtitkár 15,5 milliárd forintos különbségről írt, az általa felsorolt tételek azonban nagyjából 13,5 milliárdra jönnek ki. A cikkben ezért ez utóbbi összeggel számoltunk.
A különbség nem feltétlenül maradt teljes egészében a közvetítőknél, hiszen a szállításnak és az ügyintézésnek is lehettek költségei. Az azonban továbbra is kérdés, mi indokolta a többmilliárdos felárat, és miért kellett a külföldi gyártók és a magyar állam közé olyan cégeket beiktatni, amelyeknek korábban semmilyen tapasztalatuk nem volt ezen a területen.
A külügy a járvány idején mintegy 300 milliárd forintért vásárolt csaknem 17 ezer lélegeztetőgépet, amelyek többségét végül soha nem használták. Több mint 13 ezer készülék ma is egy pátyi raktárban porosodik.
A Külügyminisztérium az átvilágítás után különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.





