Szinte mindig a munkavállalókra hárítják a munkáltatók a munkahelyi balesetekkel kapcsolatos felelősséget

Négy év csökkenés után ismét emelkedett a munkabalesetek száma Magyarországon: 2025-ben 21 252 esetet jelentettek, 65-en munka közben vesztették életüket. A kormány friss munkavédelmi jelentése szerint a balesetek jelentős része elkerülhető lenne, miközben a hatóságok azt is tapasztalták, hogy a munkáltatói vizsgálatok sok esetben a dolgozókra hárítják a felelősséget.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya a kormányhivatalok munkavédelmi hatóságainak tapasztalatai alapján készítette el a magyarországi munkavédelmi helyzetről szóló 2025-ös jelentést. A dokumentum a balesetek mellett a foglalkozási megbetegedéseket, a hatósági ellenőrzéseket és az egyes ágazatok munkavédelmi helyzetét is vizsgálja.

Míg 2021-ben 21 591, 2022-ben 21 273, 2023-ban 20 658, 2024-ben pedig 20 240 munkabalesetet regisztráltak, 2025-ben már 21 252-t. A halálos munkabalesetek száma ugyanakkor 75-ről 65-re csökkent. A statisztika ráadásul nem tartalmaz minden munka közben bekövetkezett sérülést: alapvetően a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel járó, illetve halálos esetek kerülnek a nyilvántartásba, és bizonyos ágazatok baleseteit külön rendszerben kezelik.

A legtöbb munkabaleset a feldolgozóiparban történt, összesen 7151, ezt a szállítás és raktározás követte 3234, majd a kereskedelem és gépjárműjavítás 2498 esettel. A halálos balesetek szempontjából azonban az építőipar volt a legveszélyesebb: itt 16 ember halt meg. A szállítás és raktározás területén 12, a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban 10 halálos balesetet regisztráltak. Az összes halálos munkabaleset több mint 83 százaléka öt kiemelt ágazatban történt.

A balesetek hátterében a jelentés szerint gyakran egyszerre jelent meg a munkavállaló és a munkáltató mulasztása. A dolgozóknál jellemző ok volt a figyelmetlenség, a szabályszegés vagy az utasításokkal ellentétes munkavégzés, ám ezek mögött a hatóság szerint szinte minden esetben kimutatható volt valamilyen munkáltatói hiányosság is. Ilyen lehetett például a veszélyes munkaeszköz használatának engedélyezése, a megfelelő védőeszköz hiánya, az utasítások elmaradása vagy a kockázatértékelés és a munkavédelmi oktatás hiányossága.

A munkáltatói vizsgálatok legtöbbször a sérült dolgozó figyelmetlenségét vagy mulasztását jelölik meg okként, miközben a munkáltató esetleges szabályszegéseinek feltárítása háttérbe szorul.

A munkavédelmi hatóság helyszíni ellenőrzései során szinte mindig azt tapasztalták, hogy az eseményt nem vizsgálták ki teljes körűen, a jegyzőkönyvek pedig olyan adatokat tartalmaztak, amelyek csökkentették vagy elfedték a munkáltató felelősségét. Előfordult az is, hogy nem tartottak helyszíni szemlét, nem hallgatták meg a sérültet vagy a tanúkat, illetve a munkáltató megpróbálta a sérültre hárítani a felelősséget.

Budapesten történt a legtöbb, 3817 munkabaleset, Pest vármegyében 2717-et regisztráltak. A halálos esetek száma Pest vármegyében volt a legmagasabb, tizenegy ember vesztette életét munka közben, míg Budapesten és Fejér vármegyében hét-hét halálos baleset történt. A százezer munkavállalóra jutó halálos munkabaleseti ráta szintén Pest vármegyében volt messze a legmagasabb.