Feketelista a közbeszerzésekből bűncselekmény miatt kizárt szereplőkről - az adatbázis egyelőre üres

A nyilvántartást 2022 óta működtethetné az Integritás Hatóság, de az Orbán-rendszer négy évig "elfektette" a szükséges jogszabály-módosításokat és a különböző állami adatbázisok összekapcsolását. A hiányzó felhatalmazást a TISZA-kormány megadta, a feketelista azonban egyelőre nem működik.   

Az Integritás Hatóságot az Európai Unió nyomására hozta létre 2022 őszén az Orbán-rendszer az EU-s források szabályszerű elköltésének ellenőrzésére. A Hatóság jogállását és feladatkörét tartalmazó jogszabály rögzíti, hogy a Hatóság az elemző és javaslattevő feladatainak körében nyilvántartást vezet „a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt” gazdasági szereplőkről: társas vállalkozásokról, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról. 

A törvény átmeneti rendelkezései között olvasható, hogy a hatósági nyilvántartást a bűnügyi nyilvántartási rendszerrel, a céginformációs rendszerrel, az egyéni vállalkozók nyilvántartásával és a tényleges tulajdonosi nyilvántartással való közvetlen adatkapcsolat feltételeinek biztosítását követően „élesítik”. 

De 2022-től mostanáig nem történt semmi. A Hatóság augusztus közepén jelentette be a sajtónak eljuttatott közleményben, hogy „élesíti” a feketelistát, azaz elindítja azt a nyilvántartást, aminek elvileg már rég működnie kellene. 

Négy év halogatás

Lapunk ezt követően kérdésekkel fordult az Integritás Hatósághoz, egyebek mellett azt tudakolva, hogy miért késett éveket a közpénznek minősülő uniós források jogszerű felhasználása szempontjából fontos nyilvántartás létrehozása.

A válaszból kiderült, hogy a NER „altatta” a felsorolt adatbázisok és a hatósági nyilvántartás összekapcsolását, az ehhez szükséges jogszabály-módosításokat egész egyszerűen nem hozták meg. 

A mulasztást a TISZA-kormány részben az uniós pénzek hazahozatalának feltételeit tartalmazó, idén nyáron elfogadott „salátatörvényben”, részben pedig kapcsolódó kormányhatározatban, illetve miniszteri határozatban pótolta. A feketelista működéséhez elengedhetetlen, teljes körű jogi felhatalmazás augusztus elejére állt össze. Jogi felhatalmazás nélkül értelemszerűen nem kezdődhettek meg az adatbázisok gyakorlati összekapcsolásához szükséges informatikai fejlesztések.  

A munka megkezdéséhez olyan informatikai hátteret kellett teremtenie a Hatóságnak és a kapcsolódó nyilvántartások vezetéséért felelős szervezeteknek, ami hosszadalmas előkészítést igényelt. Ilyen munka zajlott – többek között – a bűnügyi nyilvántartó szervvel, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerrel, a személyi adat- és lakcímnyilvántartóval, a cégnyilvántartásért felelős Igazságügyi Minisztériummal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, és egyéb informatikai háttérintézményekkel. Ezeknek a szervezeteknek ezúton is köszönjük az együttműködést és a segítséget - írta a Kontrollnak augusztus második felében az Integritás Hatóság. 

Az adatbázis egyelőre üres, "nincsenek megjeleníthető elemei".    

A döntés a bíróságé

A Hatóság kizárólag jogerős bírósági döntés alapján vehet fel bárkit is a feketelistára. Őket is csak akkor, ha a bíróság a közbeszerzési törvényben (Kbt.) tételesen felsorolt bűncselekmények valamelyikének elkövetése miatt marasztalta el őket. A Kbt. jellemzően vagyon elleni, korrupciós, illetve közbeszerzést manipuláló bűncselekményeket említ – hűtlen kezelést, hanyag kezelést, vesztegetést, befolyással üzérkedést, versenyt korlátozó megállapodást, költségvetési csalást, pénzmosást. Ha tehát egy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét, tulajdonosát, felügyelőbizottsági tagját ittas vezetésért vagy rágalmazásért ítélték el, neve nem kerül be a nyilvántartásba. Ahogy egyébként akkor sem, ha sima csalást követett el. 

Bűnbánat

Az érintettek lehetőséget kapnak arra, hogy tisztázzák magukat. Az ezzel kapcsolatos eljárást ők maguk is kezdeményezhetik, de az eljárást az Integritás Hatóság hivatalból is lefolytathatja. Ha az érintettek dokumentumokkal hitelt érdemlően igazolni tudják, hogy az általuk elkövetett bűncselekménnyel okozott kárt megtérítették vagy arra záros határidővel kötelezettséget vállaltak, illetve olyan szervezeti, személyi, technikai intézkedéseket hoztak, amikkel a „bűnismétlődés” megelőzhető, nem kerülnek fel a „feketelistára”. Vagy ha rajta voltak, akkor törlik őket. 

A „feketelista” nem örökre szól, az érintetteket a Hatóság legfeljebb négy évre zárhatja ki a közbeszerzésekből. A kizárási időt a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjától számítják. 

Általános felülvizsgálati jogosultság

Ugyancsak a már említett „uniós salátatörvényben” módosította az Országgyűlés a büntetőeljárási törvényt, kibővítve a felülbírálat lehetőségét a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetében. Ebbe a körbe tartoznak a korrupciós bűncselekmények, a hivatali visszaélés, a sikkasztás, a csalás, a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás és a velük összefüggésben elkövetett pénzmosás. 

Ha az ilyen ügyekben az ügyészség vagy a nyomozó hatóság (rendőrség, NAV és most már a Vagyonvisszaszerzési Hivatal is) elutasítja a feljelentést vagy lezárja a büntetőeljárást, a sértett és/vagy a feljelentő kérheti a döntés felülbírálatát. 

Ha ilyen indítvány nem érkezik, az elutasító vagy lezáró hatósági határozatot a nevek, adatok kitakarásával két hónapra közzé kell tenni a felsorolt nyomozati szervek, illetve az Integritás Hatóság oldalán.

És most jön az újdonság. A közzététel két hónapja alatt a határozatot bárki – magánszemély éppúgy, mint cég – megtámadhatja a gyanúsított, a védő, a sértett és/vagy feljelentő kivételével. 

A felülbírálat indítványozásának joga az Integritás Hatóságot eddig is megillette. 

Az Integritás Hatóság. aminek jogköreit az „uniós salátatörvény” kibővítette, kormánytól független szerv csakúgy, mint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH). Mindkettő a törvényhozás alá tartozik, de míg az NVVH esetében közvetlen az alárendeltség, addig az Integritás Hatóság esetében közvetettebb. Az Integritás Hatóság vezetőinek személyére ugyanis nem az Országgyűlés szakbizottsága, hanem az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke tesz javaslatot a köztársasági elnöknek. 

Az ÁSZ az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, aminek az élén a kormányváltás után nem volt személycsere. Az ÁSZ elnöke, Windsisch László szeptembertől két új elnökhelyettest nevezett ki az Integritás Hatóságnál, ezzel a szervezet felsővezetése ötfősre bővült. 

Fotó: Facebook