Új NAV-elnök: Előkerülhetnek eltemetett ügyek, házon belül is rendet kell tenni

Politikailag semleges és korrekt NAV-ot ígér Rózsáné Sádt Mónika, az adóhatóság új elnöke, aki a korábban indokolatlanul elhúzódó vagy gyanús körülmények között lezárt ügyeket is megvizsgálná. Mint mondta, ha a hatóság oldalán személyes felelősség merül fel, még idén belső vizsgálat indulhat, miközben már készülnek a 2027-re tervezett vagyonadóra is.

Rózsáné Sádt Mónika szeptember 15-én veszi át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetését. A versenyszférából érkező új elnök a Portfoliónak adott interjújában egyebek mellett arról is beszélt, hogy egyik legfontosabb feladata a NAV iránti közbizalom erősítése és a politikai befolyásolás kizárása lesz.

„A jövőre nézve olyan nem fordulhat elő, hogy egy ügy indokolatlanul sokáig tartson, vagy bármi árnyéka vetüljön arra, hogy valamiféle befolyásolás történt” – fogalmazott az adóhatóság elnöke.

Kitért arra is, hogy a korábban elakadt vagy eredménytelenül lezárt ügyeket is átvilágíthatják. Adatok alapján keresnék azokat az eseteket, amelyek indokolatlanul sokáig húzódtak, vagy amelyekben egy kockázatos adózóval kapcsolatos vizsgálat eredmény nélkül zárult. Ha pedig egy jelentős ügyben nemcsak az adózó, hanem maga a hatóság is érintett lehetett, az Sádt Mónika ígérete szerint nem marad következmény nélkül.

„Ha egy konkrét, pláne jelentős ügynek nemcsak az adóalany, hanem a hatóság oldalán van érintettje, akkor annak következménye is van: belső vizsgálat is indulhat még az idén” – emelte ki.

Konkrét ügyeket vagy neveket ugyanakkor egyelőre nem említett. Sádt Mónika szerint az új NAV-nak kizárólag szakmai alapon kell működnie, és ezt a szemléletet az egész szervezetben érvényesíteni akarja. Fontos feladatnak nevezte az együttműködést az újonnan felállt Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal is. A NAV új elnöke hivatalba lépése után az elsők között akar tárgyalni Unger Annával.

Milliárdos vagyonok a célkeresztben, a NAV viszont ügyfélbarátabb lehet

Az interjúban szóba került a 2027 januárjára tervezett vagyonadó is. A jelenlegi elképzelés szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonra 1 százalékos adó vonatkozna, amelytől évente 300–600 milliárd forintos bevételt remélnek. Az új NAV-elnök konkrét bevételi becslést még nem tett, de arról beszélt, hogy a jelenlegi magyar adórendszerben a vagyonosabbak relatíve kisebb részt vállalnak a közterhekből. „Az szja ennyire alacsony, miközben az áfa viszont ennyire magas. Ez a kettő ugyanoda vezet: a vagyonosabbak relatíve kisebb részt vállalnak ebből” – hangsúlyozta Sádt Mónika.

Az új elnök ugyanakkor nemcsak szigorúbb, hanem az együttműködő adózók számára egyszerűbb NAV-ot is ígér. A vállalati oldalról érkezve azt mondta, saját tapasztalatból ismeri, milyen költségeket és adminisztratív terheket jelenthetnek például az adóhatóság digitalizációs elvárásai. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy a NAV jobban megértse az adózók problémáit, és könnyebbé tegye számukra a szabályok betartását.

Változhat az is, mennyire hallatszik a vállalkozások és az adózók hangja az új adószabályok kialakításakor. A törvényeket továbbra sem a NAV alkotja, Sádt Mónika azonban azt tervezi, hogy a hivatal gyakorlati tapasztalatai alapján érdemi visszajelzéseket adjon a Pénzügyminisztériumnak a készülő szabályokról. Ezzel a NAV nemcsak végrehajtaná az adópolitikai döntéseket, hanem jelezné azt is, ha egy elképzelés a gyakorlatban nehezen vagy rosszul működne.
Sádt Mónika tehát egyszerre tett ígéretet politikailag semleges NAV-ra, a korábbi problémás ügyek átvilágítására, egyszerűbb adózásra és szigorúbb elszámoltathatóságra a hatóságon belül.

Fotó: Kármán András / Facebook