Holoda Attila: Paks II.-nél egyelőre két gödörnél tartanak

Az energiaszakértő a Kontrollnak adott interjújában beszélt az ország energiahelyzetéről, a diverzifikációról, Paks és Paks II helyzetéről, és a véleményét is kifejtette a rezsicsökkentéssel kapcsolatban.

A Paks II. beruházás szerződésének mielőbbi felbontását vagy újragondolását szorgalmazza Holoda Attila energiaszakértő, a Kontroll vendége. Értékelése szerint a projektből 2026-ra eddig csupán két gödör valósult meg, miközben az orosz fél kötbért sem fizet. A szakértő a tíz orosz diplomata kiutasítására adott moszkvai reakciók kapcsán arra figyelmeztet, hogy az egyoldalú orosz függőség nem csupán energiabiztonsági, hanem komoly nemzetbiztonsági és geopolitikai kérdés. Holoda szót ejtett a Duna alacsony vízállása miatti paksi fenékküszöbről és az osztrák tiltakozásokról, kiemelve, hogy Paks I. elengedhetetlen a hazai áramellátásban.

Paks II: „Eddig csak két gödörig jutunk el”

A szakértő szerint a magyar államnak mielőbb ki kellene hátrálnia a Paks II. szerződésből, mielőtt a jelenleginél lényegesen nagyobb összegeket költ el a projektre. Holoda Attila emlékeztetett rá, hogy a korábbi tervek alapján a bővítés mindkét blokkjának működnie kellene már, ám az orosz fél a jelentős csúszások ellenére sem fizet kötbért.

"Most azt tudom mondani 2026-ban, hogy már mindkét blokknak működnie kéne, legalábbis az eredeti 2014-es előterjesztés szerint. Én akkor jeleztem előre, hogy nagy valószínűséggel ennyi idő alatt ezt nem lehet elkészíteni,  de azért azt még én sem feltételeztem, hogy eddig csak két gödörig jutunk el."

A szakértő szerint a projekt átalakítása, a fővállalkozói szerep újragondolása jelenthetne kiutat a jelenlegi helyzetből: "Meg kell nézni, hogy megéri nekünk tovább vinni ezt a szerződést, esetleg föltörni úgy a szerződést, hogy bevonni nagyobb külföldi, francia, német, egyéb más Európai Uniós partnereket, az oroszokat meghagyni az alapnál, de mondjuk nem ők lennének a fővállalkozók, hanem mondjuk egy magyar cég,  úgyis van rá egy Paks II-es cégünk." Hozzátette azt is, hogy amennyiben a tárgyalásos módosítás nem kivitelezhető, a szerződés felbontása és a jogi útra terelés is valós alternatíva lehet.

Orosz diplomáciai feszültség és nemzetbiztonsági kockázat

A tíz orosz diplomata kiutasítása kapcsán Holoda Attila kifejtette, hogy a magyar lépés tudatos volt a külpolitika részéről, az erre adott orosz diplomáciai válaszreakciók ugyanakkor jól mutatják a mélyebb energetikai kitettség veszélyeit. Az orosz válaszreakcióról így vélekedett:

"Az orosz külügyminisztérium egy olyan reakcióval szolgált, hogy kemény választ fognak adni. Aztán persze majd meglátjuk, hogy ez mennyire lesz valóban kemény.Az, hogy az időzítés számíta vagy se, én szerintem direkt.  Tehát amennyire én látom a jelenlegi külügyi politikánknak a lépéseit, ez egy tudatos lépés volt, hogyha az oroszok valamit befenyegettek, most függetlenül attól, hogy ez nem volt egy hivatalos jelzés." A szakértő rámutatott, hogy az egyoldalú orosz függőség jóval túlmutat a puszta ellátási kérdéseken:

"Az orosz egy oldali függőségünk az pontosan egy ilyen lépéssel bizonyítja azt, hogy ez mennyire nem csupán energiabiztonsági és ellátási kérdés, hanem sokkal inkább nemzetbiztonsági kérdés, és geopolitikai kérdés is. Hogy erre aztán milyen lesz a tényleges reakció, azt persze könnyen el tudom képzelni, hogy ez csak megmarad a diplomáciai vonalon."

Paks I., a Duna vízállása és az osztrák tiltakozás

Ausztria nemzetközi szervekhez fordult a Duna fenékküszöbének feltöltése miatt. Holoda Attila szerint az osztrák lépés mögött nem megalapozott gazdasági vagy hajózási indokok állnak, hanem az atomenergiával szembeni mélyen gyökerező ellenérzés. Magyarországnak ráadásul nem áll rendelkezésére a szomszédos országra jellemző vízerőművi adottság.

"Az osztrákoknak van egy nagyon erős fóbiá ők mindenféle atomerőművel, ennek pontosan annyi a logikája ebből a szempontból, hiszen őket nem érinti, mondhatnánk, bár azt mondják, hogy turista hajókat a hajózás szempontjából érintheti, nem hiszem, hogy ez volt ennek az egésznek a motivációja. Az osztrákok megtámadták bíróságon az angolok által épített hiklipointi atomerőműnek az építését is, épp úgy, mint a Paks 2-t, ők egész egyszerűen azt szeretnék, hogy Európában nem lennének atomerőműnek."

A szakértő hangsúlyozta, hogy a Duna alacsony vízállása komoly gondot okozott a hűtővíz-ellátásban, ezért Paks I. stabil működéséhez elengedhetetlen volt a beavatkozás:

"Magyarországnak égető szüksége van arra az energiára, amit Paks 1-ből jelenleg is ki tud venni, és bizony nagyon erősen hiányzott a mi energiállátás biztonságunkhoz az, hogy éppen a Duna alacsony vízállása miatt nem tudtuk azt az erőművet a teljes kapacitással működtetni, és éppen, hogy bent tudtuk tartani a rendszerbe ennyi erővel." A kormány vízszintemelési döntését az energiabiztonság szempontjából indokoltnak nevezte. Holoda összegzése szerint Paks I. a jelenlegi hazai stabil villamosenergia-ellátásból kihagyhatatlan.

Gázfüggetlenség és a szuverenitás valódi jelentése

A földgázellátás terén Holoda Attila rámutatott arra, hogy a magyar infrastruktúra teljes mértékben szerves része az európai hálózatnak, így technikai szempontból megvan a lehetőség a források diverzifikálására.

"A magyar földgáz ellátó rendszer gyakorlatilag szerves részévé vált az európai földgáz infrastruktúrának, azaz összeköttetésbe vagyunk a valamennyi szomszédos országgal és azokkal is, akikkel ők vannak rajtunk kívül összeköttetésbe. Tehát gyakorlatilag ad abszurdum, Magyarországra elhozható a norvég molekula is, de az algériai molekula is épp úgy, mint ahogy az LNG molekulát is elhozzuk."

Az energetikai szuverenitás fogalmát a szakértő a választási lehetőségekben határozta meg:

"A szuverenitás, az nem azt jelenti, hogy mi magunk állítunk elő mindent. Ha nincs, akkor nincs, abból gazdálkodunk, amink van. A szuverenitás valójában a választásszabadságát jelenti."

Szélerőművek és a piaci beavatkozások hatásai

Holoda Attila bírálta az elmúlt évek megújuló energiapolitikát is, kiemelve, hogy a szélerőművek fejlesztésének leállítása komoly lemaradást eredményezett Európa többi részéhez képest.

"Tarthatatlan, hogy Magyarországon az utolsó szélerőművet 2011-ben adták át, miközben Európa mindenhol a szél-Nap kombót igyekezett használni. És ugye van lehetőség Magyarországon is, több területen is szélerőműveket működtetni." - fogalmazott Holoda.

A kormányzati árszabályozások, az ármaximalizálás és a rezsicsökkentés piaci hatásait értékelte, hangsúlyozva, hogy a kiskereskedelmi árakba való torzító beavatkozás súlyos károkat okozott a piacon:

"A korábbi kormányzat bármiféle beavatkozás mindig azzal járt, legyen az rezsicsökkentés, vagy legyen az például az ármaximalizálás,  hogy a kiskereskedelmi árbaa szóltak bele, és azoknak, akik a kiskereskedelemben értékesítőként, cégekként részt vettek, azoknak általában ez kárt okozott. Még akkor is, hogyha utólag kaptam kompenzációt részben vagy egészben, általában inkább kevesebbet, mint a tényleges veszteségeik. Ez egyértelműen káros."

A teljes beszélgetés megtekinthető a Kontroll Youtube-csatornáján: