Varga Mihály: Közelebb került Magyarország az euróhoz, de van egy komoly akadály

A jegybankelnök szerint a piac egyre inkább bízik abban, hogy az ország közelebb kerülhet a közös európai fizetőeszköz bevezetéséhez. Ehhez azonban a maastrichti feltételek kipipálása önmagában kevés: versenyképesebb gazdaságra, fegyelmezett költségvetésre és tartós felzárkózásra is szükség van. Kármán András pénzügyminiszter pedig a hiány csökkentése mellett a kiszámíthatóság visszaállítását nevezte az egyik legfontosabb feladatnak a rendezvényen.

„Gyors euróbevezetés helyett sikeres euróbevezetést szeretnénk” – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Egerben, a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen. A Portfolio beszámolója szerint a jegybankelnök megjegyezte, hogy természetesen senki nem tiltakozna, ha a folyamat gyors lehetne, de ez korántsem ilyen egyszerű.

Varga Mihály szerint a befektetők jelenleg mintegy 60 százalékban árazzák a magyar euró bevezetését. A kötvényhozamok jelentősen csökkentek, a forint pedig erősödött az elmúlt hónapokban. A társadalmi támogatottság is magas: a magyarok 80 százaléka szeretné a közös pénzt, miközben csak nagyjából minden negyedik ember gondolja úgy, hogy az ország már felkészült rá.

A jegybankelnök úgy véli, jelenleg nem az infláció, hanem a gyenge növekedés jelenti a nagyobb problémát. Úgy fogalmazott, az euró bevezetése „nem a pénzromláson fog múlni”. Az MNB közben az inflációs cél fokozatos csökkentésére készül, és továbbra is óvatos monetáris politikát ígér.

Az euró önmagában nem csodaszer

Varga Mihály ugyanakkor arra figyelmeztetett a rendezvényen, hogy a csatlakozási kritériumok teljesítése még nem garantál gazdasági sikert. Kiemelte, hogy a bérek növekedését közelíteni kell a termelékenység javulásához, erősíteni kell a versenyképességet, miközben a magas államadósság és kamatkiadások miatt szigorú költségvetési pályára lesz szükség.

A csatlakozásnak kézzelfogható előnyei is lennének: eltűnne a forint és az euró közötti devizakockázat és az átváltás költsége. Utóbbi Varga szerint a GDP 0,5–1,5 százalékának megfelelő megtakarítást hozhatna. Cserébe Magyarország lemondana az önálló monetáris politikáról, amit a jegybankelnök az egyik legfontosabb kockázatnak nevezett.

A következő fontos állomások között lehet a bankuniós integráció és az ERM II. árfolyamrendszerhez való csatlakozás. Utóbbiban legalább két évet kell eltölteni, Varga szerint azonban a magyar gazdaság ennél hosszabb ideig is maradhat a rendszerben.

A jegybankelnök üzenete egyértelmű volt: nem elég eljutni az euróig, olyan állapotban kell odaérni, hogy a közös pénz valóban segítse a magyar gazdaság tartós növekedését.

Kármán András: kifulladt a magyar gazdasági modell, az államon kell kezdeni a spórolást

A Portfolio tudósítása szerint Kármán András pénzügyminiszter nem a legjobb hírekkel érkezett a Közgazdász-vándorgyűlésre. Szerinte a magyar növekedési modell kifulladt: elfogyott a bevonható munkaerő, a tőkére épülő bővülés elérte a korlátait, miközben a termelékenység nem tudott lépést tartani a régió sikeresebb országaival. Az elmúlt években ráadásul a bérek gyorsabban emelkedtek, mint a termelékenység, ami rontotta a vállalatok jövedelmezőségét és visszafogta a beruházásokat.

A pénzügyminiszter figyelmeztetett, hogy közben a költségvetési politika is elvesztette a hitelességét. A magas hiány tartóssá vált, a kiszámíthatatlanság pedig drága: az állam magasabb kamatokkal fizet a felhalmozott bizalmatlanságért. Kármán ezért a hiány csökkentése mellett a kiszámíthatóság visszaállítását nevezte az egyik legfontosabb feladatnak. Ennek részeként azt ígérte, hogy a büdzsé módosításait a jövőben nem „titkos átcsoportosításokkal”, hanem az Országgyűlés előtt hajtják végre.

A szükséges kiigazítást elsősorban az állam működési költségeinek és a rossz hatékonyságú támogatásoknak a visszavágásával hajtanák végre, nem adóemeléssel. A pénzügyminiszter szerint az oktatásból, az egészségügyből és a szakképzésből ugyanakkor nem szabad forrásokat elvonni. A vállalatoknál is irányváltást ígért: egy szűk kör támogatása helyett kiegyenlítenék a versenyfeltételeket, mert szerinte a cégeket elsősorban a versenynek, nem az állami pénzeknek kell erősebbé tenniük.

Fotó: YouTube / Magyar Közgazdasági Társaság