Fejes Péter újranyitná a korábban lezárt ügyeket is, és átalakítaná az ügyészséget

A legfőbbügyész-jelölt a korábban lezárt, de még el nem évült ügyek felülvizsgálatát, az ügyészség személyi és szervezeti reformját, valamint a társadalmi bizalom helyreállítását ígéri, miközben a parlament akár bizottsági meghallgatás nélkül is dönthet a megválasztásáról.

Fejes Péter legfőbbügyész-jelölt szerint alapvető változásokra van szükség az ügyészségen, amelynek működését morális válság, szakmai megtorpanás és bizalmatlanság jellemzi. A Válasz Online-nak adott interjújában arról beszélt, hogy megválasztása esetén korábbi ügyeket vizsgálna felül, szükség esetén fegyelmi eljárásokat indítana, és jelentős szervezeti, valamint személyzeti változtatásokat hajtana végre.

Fejes Péter szerint azokat az ügyeket is ismét meg kell vizsgálni, amelyekben új bizonyítékok merülnek fel, vagy újra felvetődik a bűncselekmény gyanúja. Ennek feltétele, hogy az ügy ne évüljön el, és legyen olyan személy, akivel szemben megalapozottan felmerülhet a gyanú.

„Ha vannak bizonyítékok vagy új bizonyítékok, akkor egyes aktákat is le kell porolni.” – fogalmazott Fejes, aki szerint ilyen esetekben a nyomozást és a büntetőeljárást is végig kell vinni.

Hozzátette, hogy a jelentősebb gazdasági és költségvetési bűncselekmények esetében az elévülési idő akár évtizedes nagyságrendű is lehet. Mint mondta, a büntethetőség elévülését a törvény a kiszabható büntetés felső határához köti, ezért számos korábbi ügyben továbbra is lehetőség nyílhat az eljárásra.

A felülvizsgálat nemcsak a nyomozásokra terjedne ki, azt is megvizsgálná, hogy az ügyészség egyes esetekben megfelelő döntéseket hozott-e, és azokat időben meghozta-e. Amennyiben fegyelmi vétségre derül fény, fegyelmi eljárást kezdeményeznének. A döntések időszerűségét különösen fontosnak tartja, és az interjúban egyértelművé tette, hogy ennek hangsúlyozása nem véletlen. Konkrét ügyekről ugyanakkor nem kívánt véleményt mondani, mivel jelenleg nem ismeri az azokhoz tartozó iratokat. A miniszterelnököt érintő telefonügyben sem ő hozná meg közvetlenül a döntést, hanem az arra jogosult ügyész, legfőbb ügyészként azonban előzetesen értesülhetne arról.

Sürgős reformokat tart szükségesnek

A jelölt az ügyészség jelenlegi helyzetét kifejezetten súlyosnak értékelte. Megítélése szerint a szervezet morálisan megrendült, szakmailag megtorpant, és jelentős bizalmi problémákkal küzd. Úgy látja, a helyzet rendezéséhez nem elegendők az apróbb korrekciók, hanem gyors és jelentős változtatásokra van szükség.

Fejes átalakítaná a Legfőbb Ügyészség működését, amelynek létszámát csökkentené, emellett felülvizsgálná a Központi Nyomozó Főügyészség helyzetét is. A szervezeti reform mellett a bérezésben tapasztalható különbségeket is mérsékelné: csökkentené a központi és a területi ügyészségeken dolgozók fizetése közötti eltéréseket.

A társadalmi bizalom visszaszerzését szintén kiemelt feladatnak tartja. A jelölt szerint az ügyészségnek szembe kell néznie a szervezetet érintő problémákkal, és meg kell követnie a társadalmat.

Fejes korábban Veszprém megyei főügyészként dolgozott, ám Polt Péter akkori legfőbb ügyész bizalomvesztésre hivatkozva felmentette a tisztségéből. Fejes az interjúban azt mondta, nem ismerte a döntés konkrét okát, és annak hátterét később sem próbálta kideríteni.

Meghallgatás nélkül is dönthet a parlament

A legfőbbügyész-jelölt megválasztásának körülményei szintén kérdéseket vetnek fel, Fejes szerint a hatályos szabályozás nem írja elő kötelezően a parlamenti bizottsági meghallgatást, így az Országgyűlés akár úgy is szavazhat róla, hogy előtte nem hallgatta meg. Ezt a helyzetet „zsákbamacska”-ként jellemezte.

Az időzítésnek különös jelentősége van: ha december 5-ig nem választanak új legfőbb ügyészt, akkor a tisztség jogköreit jelenleg gyakorló helyettes szolgálati jogviszonya is megszűnik. Az Országgyűlés már kedden szavazhat a jelöltről. 

Fotó: Facebook