Orbán Anita: további átvilágítások zajlanak, újabb feljelentések születhetnek a külügyminisztériumban

Fél évvel a Tisza-kormány hivatalba lépése után tartották az első kétoldalú külügyminiszteri találkozót Orbán Anita és az amerikai kollégája, Marco Rubio között. A magyar külügyminiszter a Telexnek adott első interjújában az amerikai kapcsolatokról, a magyar energiapolitikáról, a Nyugat-Balkánt és Ukrajnát érintő fellépésről, valamint az orosz kapcsolatról beszélt.

Az Egyesült Államokban két szándéknyilatkozatot is aláírtak, az egyik az energetikai biztonságot és a kőolaj és földgáz-infrastruktúra regionális fejlesztésével kapcsolatos, a másik a Trump-adminisztráció szellemiségét tükrözően a terrorizmus elleni küzdelem nevében a szélsőbaloldali szervezetekkel szembeni fellépésről és az ehhez szükséges információcseréről szólt.

Szeretném egyértelművé tenni, hogy a mi kormányzatunk a terrorizmus bármilyen formáját maximálisan elítéli, mindenféle terrorizmus ellen ugyanúgy küzdünk, bármilyen ideológia is álljon mögötte, hiszen az egyes számú célunk az állampolgárok védelme 

– mondta a Telexnek adott interjúban Orbán Anita, aki a Marco Rubióval folytatott találkozót annak jeleként értékeli, hogy Washington stratégiai partnerként tekint a Tisza-kormányra. A tárcavezető szerint egyértelmű cél a politikai bizalom mellett az amerikai befektetéseknek az ösztönzése.

A kormány Magyarországot regionális energiaelosztó és tranzitközponttá tenné, amit nagy tárolókapacitásra, a hat szomszédos országgal meglévő összeköttetésekre és a Mol térségi szerepére lehet alapozni. 

Az amerikai gáz és olaj a beszerzések diverzifikálását szolgálná, a fő szempont pedig nem más, mint az ellátás biztonsága és annak az ára.

Orbán alias Don Vétó kora lejárt

Az uniós politikában a Tisza-kormány nem akar az elődjéhez hasonlóan automatikusan vétózni. Ahol egyetértés van, ott Magyarország is támogatja a közös döntéseket, ennek jó példája a 20. és 21. szankciós csomag elfogadása. 

Az orosz-ukrán háború kapcsán Orbán Anita hazánk érdekének a háború mielőbbi lezárását tartja. Ezért is támogatják az Oroszországra nyomást gyakorló uniós szankciókat, de úgy fogalmazott, hogy a háborút végső soron csak Vlagyimir Putyin tudja leállítani. 

A tíz orosz diplomata kiutasítását az indokolta, hogy a kormány szerint diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet végeztek. Orbán Anita ezt nemzetbiztonsági lépésnek nevezte, amivel az ügyet ezzel lezártnak tekinti, ezért további kiutasításokra nem is számít. Oroszországgal továbbra is fenntartanák a szükséges kapcsolatokat, az energia- és regionális érdekeket pedig stratégiai alapon kezelnék, amiben ideológiai megközelítésnek nem lehet szerepe.

Szijjártó meghunyászkodása a Kreml előtt

A külügyminiszter kritizálta Szijjártó Péter Moszkvához fűződő szervilis kapcsolatát. A kiszivárgott beszélgetésekre és Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter értékelésére hivatkozva elmondta, hogy azokból Szijjártó alárendelt szerepe rajzolódott ki. 

„A Külügyminisztérium két feljelentést tett, az egyik a lélegeztetőgépekkel, a másik a túlzott utazási költségekkel kapcsolatos. Emellett további átvilágítások zajlanak, amelyekből újabb feljelentések születhetnek.” A nyáron számos nagykövetet hazarendelt a tárcavezető, de további nagyköveteket csak akkor hívnának vissza, ha az átvilágítás konkrét problémát tár fel.

Kulcsszerepe lehet Magyarországnak a Nyugat-Balkánon

Orbán Anita a Nyugat-Balkánon Magyarországnak aktív stabilizáló szerepet szán, főleg Szerbia és az energetikai infrastruktúra területén. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a fontosságát, hogy hazánk évtizedek óta aktív szerepet játszik a békefenntartó katonai missziókban Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban.

A tárcavezető szerb-magyar kapcsolatokat magasabb szintre emelné, és ezt az amerikai együttműködésben is fontos értéknek tekinti. A miniszterasszony összességében egy pragmatikusabb, kevésbé konfrontatív és egyértelműbben nyugati irányultságú külpolitikát vázolt fel.