30 ezer köbméter mederanyag mosódott ki a Dunából a paksi fenékküszöb építése során

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság friss jelentése szerint jelentős eróziót okozott a paksi fenékküszöb építése. A sodrás miatt utólagos kőszórással kell megerősíteni a medret a műtárgy alatt. A felgyorsult víz nemcsak az építménynél, hanem attól távolabb is erodálhatja a folyó medrét.

Mintegy 30 ezer köbméter mederanyag mosódott ki a Dunából a paksi fenékküszöb építése során – írta az Átlátszó az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) értékelő jelentése alapján. A dokumentum szerint a műtárgy miatt felgyorsult víz nemcsak közvetlenül az építménynél, hanem távolabb is erodálhatja a folyó medrét.

A jelentés alapján a fenékküszöb alatti, 200 méteres szakaszon egy méter vastag kőszórással kell megerősíteni a medret. Emellett a bal part irányában is ki kell terjeszteni a mederbiztosítást, a jobb parton korábban kialakított védelmet pedig további kőanyaggal kell megerősíteni.

A kimosódás a felduzzasztott vízszintre is hatással volt: a dokumentáció szerint a meder mélyülése miatt több hullámban csökkent a fenékküszöb fölötti vízszint.

Az alacsony vízállás miatt augusztus elején az atomerőmű négy blokkjából hármat teljesen le kellett állítani, és a negyedik is csak csökkentett kapacitással működött. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint az időközben megépített fenékküszöb nélkül most is kritikus lenne a vízállás Paksnál.

Félrement a miniszterelnöki kommunikáció, fenékküszöb helyett vízi csősatu?

Magyar Péter az Átlátszó korábbi, a medermélyülésről szóló cikke után azt állította, „semmi nem igaz a pánikkeltő kóklerek ijesztgetéséből”, és természetes jelenségként igyekezett beállítani a bekövetkezett súlyos kimosódást. Takács Attila vízépítő mérnök a vízügyi mérce adatai alapján azt mondta az Átlátszónak, hogy a meder eróziója jelentős lehet. Mérései szerint október 2-án 637 köbméter/másodperc vízhozam mellett 111 centiméteres vízállást mértek, tíz nappal később viszont ugyanehhez a vízszinthez már 659 köbméter/másodperc vízhozamra volt szükség. 

A szakértő szerint az adatok arra utalnak, hogy a hajózási csatornában és a fenékküszöb keresztmetszetében is jelentős erózió zajlik. A folyamatot a mederben felgyorsuló áramlás mellett a gáttest összetétele is befolyásolhatja.

Jánossy András környezetgazdász-matematikus, az Antall-kormány korábbi dunai tanácsadója szerint Pakson valójában nem fenékküszöböt építettek, hanem egy „vízi csősatut”, amely összeszorítja és felgyorsítja a vizet. Véleménye szerint a két gátszárny között fellépő hidraulikai hatást nem modellezték le előzetesen, ezért jött létre a fenékküszöböt veszélyeztető 150 méter hosszan elnyúló üst a mederben.

A kivitelezésnél több vitatott lépés is volt

Jánossy András komoly szakmai hibának tartja, hogy a folyó elzárására szánt bárkákat a Duna jobb oldalán süllyesztették le, ahol a fenekük alatt több méteres mélység maradt, így az elzáró hatásuk minimális volt. Magyar Péter elmondta, hogy előkészített dokumentumok és számítások nélkül kellett nagyon gyorsan dönteniük, a szakemberek éjjel-nappal dolgoztak a terveken, ám a döntés pillanatában senki sem mert állást foglalni:

Mindenki rám nézett, én pedig ráböktem az egyik verzióra, másnap a kormány elfogadta

– emlékezett vissza az elmodottak alapján vabankot játszó miniszterelnök.

A szakértők a benyújtott dokumentáció részletességét és a megvalósult építmény műszaki paramétereit is kifogásolják. Takács szerint a műholdfelvételek alapján a ténylegesen megépített műtárgy méretei több ponton eltérnek a dokumentációban szereplő adatoktól. Állítása szerint a hajózási csatorna nyomvonala is eltolódott a Duna középvonala felé.

A kimosódott mederanyag egy részét a folyó mintegy 300 méterrel lejjebb rakta le a hajózócsatornában. Emiatt a jelentés szerint kotrással kell helyreállítani a hajóutat. A folyószakaszon augusztus 13. óta határozatlan idejű teljes hajózási zárlat van érvényben. A fenékküszöb megépítését korábban nemzetközi hajózási szervezetek is bírálták.