Fideszes politikusok mentelmi jogának felfüggesztése: Pócs János már a börtönre és a halálos ítéletre is készen áll

Az Országgyűlés a Szőlő utcai üggyel, valamint egy interjúval kapcsolatban tett állításokkal összefüggésben felfüggesztette három fideszes országgyűlési képviselő – Pócs János, Kocsis Máté és Panyi Miklós – mentelmi jogát. A magyar országgyűlési képviselők mentelmi joga eredetileg arra szolgál, hogy megvédje a parlamenti munkát a politikai nyomásgyakorlástól és a koncepciós eljárásoktól.

Sasi-Nagy Edit, a Mentelmi Bizottság elnöke az ülésen kifejtette, hogy „a feljelentés tárgya rágalmazás, másodlagosan becsületsértés számtalan Facebook- és YouTube-tartalom miatt.” A képviselőket Litresits András ügyvéd jelentette fel rágalmazásért az úgynevezett  "Zsolti bácsis ügyben" korábban tett nyilatkozataik miatt. A Mentelmi Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy korántsem példa nélkül való, hogy magánvádas eljárásban a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó javaslat születik. Súlyos ügyekben ezt diktálja a józan ész, és a mostani egy ilyen ügy. A javaslat a bizottságban három kormánypárti igen és három ellenzéki nem szavazattal nem kapott többséget.

Sasi-Nagy Edit azért javasolta a mentelmi jog felfüggesztését a három képviselőnél, mert nem egyszerű rágalmazásról és becsületsértésről van szó. 

A három érintett fideszes képviselő súlyos bűncselekmények elkövetésével vádol egy ügyvédet, ami magasabb szintje a rágalmazási ügyeknek. A kormánypárti képviselő szerint ebben az ügyben olyan erkölcsi iránytűre van szükség, amely pártállástól függetlenül összeköti az embereket.

Pócs János: „Ha lehet, akkor végeztessen is ki”

Panyi Miklós és Pócs János a döntés után rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az Országházban. Pócs János közölte: „A Tisza-ítélőszék döntött. Minden bizonyítékot leadtunk az ügyészségen. A Zsolti bácsi-féle vád összeomlott, Magyar Péter személyesen bosszút hirdetett.”

A fideszes honatya úgy látja, „a mentelmi jog intézménye új fázisba ért. Magyar Péter a kampányt többek között arra építette, hogy a mentelmi jogot meg fogja szüntetni, de kormányon nem tette. Azért nem tette, mert saját magának és bűntársainak a mentelmi jogot fenn kívánja tartani, aki ellen bosszút akar, azzal szemben érvényesíti.”

Magyar Péter ne csak a mentelmi jogomat függessze fel, zárasson börtönbe, ha lehet akkor végeztessen is ki. Magyar Péter önkényével szemben mindig, mindenhol, minden áron és minden eszközzel küzdeni fogok, pozíciótól függetlenül

– jelentette ki a magát mártírpózba vágó Pócs János.

A magyar országgyűlési képviselők mentelmi joga eredetileg arra szolgál, hogy megvédje a parlamenti munkát a politikai nyomásgyakorlástól és a koncepciós eljárásoktól. A 2010 és 2026 közötti időszakban azonban a mentelmi jog kérdése egyre inkább politikai viták tárgya lett.

Miközben korrupciós és gazdasági büntetőügyekben több kormánypárti és ellenzéki képviselő mentelmi jogát is felfüggesztették, a magánvádas rágalmazási ügyekben sokáig az volt a parlamenti gyakorlat, hogy a Ház nem adta ki a képviselőket. 

A Kocsis Máté körül kialakult 2026-os ügy azért vált kiemelt politikai vitává, mert az Országgyűlés és a Mentelmi Bizottság ismét erre a „bevett gyakorlatra” hivatkozott, miközben az elmúlt években több olyan eset is volt, amikor a parlament mégis felfüggesztette a mentelmi jogot magánvádas ügyekben.

Sebián-Petrovszki László és Bayer Zsolt feleségének pere

A 2022. év botránya fordulópontnak számított a magyar parlamenti gyakorlatban. A DK-s Sebián-Petrovszki László azt állította, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat vérplazma-üzleteiben súlyos pénzügyi visszaélések történhettek, és az ügyben érintett volt a propagandista Bayer Zsolt felesége, Bayerné dr. Matusovits Andrea is. Bayerné rágalmazási pert indított az ellenzéki képviselő ellen, és kezdeményezte a mentelmi jog felfüggesztését. A Mentelmi Bizottság eredetileg azt javasolta, hogy a parlament ne függessze fel Sebián-Petrovszki mentelmi jogát, magyarán tartsa fenn a korábbi parlamenti gyakorlatot. Ennek ellenére az Országgyűlés fideszes többsége végül megszavazta a felfüggesztést.

Ez a döntés négy éve komoly vitát váltott ki. Több ellenzéki politikus és jogász azt állította, hogy a parlament „felrúgta” a korábbi, több évtizedes gyakorlatot, amely szerint magánvádas rágalmazási ügyekben a képviselők mentelmi jogát nem szokták felfüggeszteni.

Szabó Tímea

Szabó Tímea mentelmi jogát 2022 júniusában függesztette fel az Országgyűlés egy Bús Balázs volt fideszes óbudai polgármester által kezdeményezett magánvádas eljárás miatt. Az ügy rágalmazás és becsületsértés miatt indult, miután Szabó egy óbudai óvodában történt szexuális bűncselekménnyel összefüggésben tett állításokat Bús felelősségéről. A Mentelmi Bizottság a mentelmi jog fenntartását javasolta, a parlament azonban 118 igen, 49 nem és egy tartózkodás mellett felfüggesztette azt.

Hegedüs Andrea

Hegedüs Andrea DK-s képviselő mentelmi jogát 2022 szeptemberében függesztették fel rágalmazás miatt indult magánvádas büntetőeljárásban. A parlamenti nyilvántartás szerint a Mentelmi Bizottság ennél az ügynél felfüggesztést javasolt, az Országgyűlés pedig 147 igen és 24 nem szavazattal kiadta a képviselőt.

Orosz Anna

Orosz Anna mentelmi jogát szintén 2022. szeptember 26-án függesztette fel a parlament egy rágalmazás miatt indított magánvádas ügyben. A feljelentést a Momentum egyik volt kecskeméti önkormányzati képviselője tette egy 2022 januárjában megjelent pártközlemény miatt. Ebben azt írták, hogy a párt felfüggesztette a politikus tagságát „sorozatos etikai vétségei” után. A Mentelmi Bizottság Orosz mentelmi jogának fenntartását javasolta, a parlament azonban 150 igen és 30 nem szavazattal felfüggesztette.

Hajnal Miklós

Hajnal Miklóst ugyanebben a kecskeméti magánvádas rágalmazási ügyben adta ki az Országgyűlés. A Mentelmi Bizottság nála is a mentelmi jog fenntartását javasolta. A felfüggesztés mellett ugyanakkor felmerült az az érv, hogy a kifogásolt közlemény megjelenésekor Hajnal még nem volt országgyűlési képviselő. A parlament végül 149 igen, 29 nem és egy tartózkodás mellett függesztette fel mentelmi jogát.

Tóth Endre

Tóth Endre mentelmi jogát ugyancsak a Momentum közleménye miatt indított magánvádas rágalmazási eljárásban függesztették fel 2022 szeptemberében. A Kecskeméti Járásbíróság kérte a felfüggesztést. A Mentelmi Bizottság határozati javaslata még arról szólt, hogy a parlament ne függessze fel Tóth mentelmi jogát, az Országgyűlés azonban ezt felülírta: 150 igen és 30 nem szavazattal kiadta a képviselőt.

Hadházy Ákos kivételes ügyei

Hadházy Ákos esetében több alkalommal is felmerült a mentelmi jog felfüggesztése. Ezek egy része parlamenti vagy utcai demonstrációkhoz kapcsolódott, más része politikai kijelentések miatt indult. Hadházy neve rendszeresen előkerült azokban a vitákban, amelyek arról szóltak, hogy a hatalom következetesen alkalmazza-e ugyanazt a mércét kormánypárti és ellenzéki politikusokkal szemben.

Hadházy esetei abból a szempontból figyelemre méltóak, mert egyértelműen rámutatnak arra, hogy a mentelmi jog kérdése az elmúlt években fokozatosan politikai fegyverré vált a kétharmados Fidesz-KDNP kormánytöbbség kezében.

2026 májusában az Országgyűlés új ciklusának egyik első nagy politikai vitája Kocsis Máté mentelmi joga körül alakult ki. Az ügy alapja egy magánvádas rágalmazási feljelentés volt. A sajtóinformációk szerint a feljelentést Magyar Péter édesanyja, Erőss Mónika nyugalmazott bíró tette. A konfliktus előzménye az volt, hogy 

Kocsis Máté korábban olyan nyilvános kijelentéseket tett, illetve közösségi médiás bejegyzéseket publikált, amelyek azt sugallták, hogy Erőss Mónika a Tisza Párt érdekében próbált befolyást gyakorolni bírósági ügyekben. A kijelentések politikai támadásként jelentek meg a nyilvánosságban, és a feljelentő szerint alkalmasak voltak jó hírnév megsértésére.

A Mentelmi Bizottság elé a mentelmi jog fenntartását javasló indítvány került. Sasi-Nagy Edit, a bizottság tiszás elnöke azzal indokolta az álláspontot, hogy magánvádas rágalmazási ügyekben a parlament hagyományosan nem függeszti fel a képviselők mentelmi jogát. A bizottság végül egyhangúlag támogatta a mentelmi jog fenntartását. Az ügy politikailag azért vált különösen kényessé, mert Kocsis Máté korábban nyilvánosan arról beszélt, hogy saját mentelmi jogának felfüggesztését is megszavazná. Végül azonban a parlament 178 nem szavazattal, 9 igen ellenében fenntartotta a mentelmi jogát.

A döntés után az ellenzéki oldalon sokan felhozták a Sebián-Petrovszki-ügyet mint ellenpéldát. A kritikusok szerint ha 2022-ben a parlament mégis felfüggesztette egy ellenzéki képviselő mentelmi jogát egy rágalmazási ügyben, akkor nehéz következetes parlamenti hagyományra hivatkozni Kocsis Máté esetében.

Politikai mérlegelés tárgya lett a mentelmi jog?

A 2010–2026 közötti időszak alapján világosan látszik egy alapvető különbség a közvádas és a magánvádas ügyek kezelése között. Korrupciós, gazdasági vagy súlyos büntetőügyekben az Országgyűlés rendszeresen felfüggesztette a mentelmi jogot. Magánvádas rágalmazási ügyekben azonban hosszú ideig inkább a mentelmi jog fenntartása volt a jellemző, ezt rúgta fel a Fidesz az előző ciklusban.