Saját politikusaiknál ártatlanság vélelme, ellenfeleiknél súlyos vádak – most már politikai foglyokról beszél a KDNP

Miközben a KDNP politikusai jövő hétre újabb fogolymentő misét szerveznek a korrupciós ügyekben érintett korábbi kormánypárti szereplőkért, érdemes felidézni, hogyan viszonyult a Fidesz a büntetőeljárásokhoz, amikor saját politikusai kerültek gyanúba, és hogyan beszélt azokról az ügyekről, amelyekben politikai ellenfelei voltak érintettek. A Völner-, Mengyi-, Boldog- és Simonka-ügy, valamint a Czeglédy Csaba, Karácsony Gergely és Jámbor András elleni politikai támadások eltérő kommunikációs gyakorlatot mutatnak.

Újabb fogolykiváltó misét szervez a KDNP a korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt letartóztatott politikusaik ártatlanságát harsogva. A Böjte Csaba ferences szerzetes részvételével meghirdetett szertartáson azokért a korábbi kormányzati szereplőkért imádkoznának, akiket a kereszténydemokraták politikai üldöztetés áldozatainak tartanak. A párt politikusai már a bírósági ítéletek előtt ártatlanul fogva tartott emberekről beszélnek, miközben az érintett büntetőeljárásokban a közvagyon sorsának és az esetleges visszaéléseknek a tisztázása még folyamatban van. A Fidesz és a KDNP korábbi megszólalásai alapján ugyanakkor érdemes felidézni, hogy 

amikor saját - később el is ítélt - politikusaik kerültek korrupciós ügyekbe, az ártatlanság vélelmét hangsúlyozták, politikai ellenfeleikkel szemben viszont gyakran már jogerős ítélet nélkül is súlyos vádakat fogalmaztak meg - később lufinak bizonyult ügyekben is.

Amikor 2021 decemberében nyilvánosságra került Völner Pál korrupciós ügye, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke „nagyon rendes, kitűnő embernek” nevezte a volt igazságügyi államtitkárt, és azt mondta, nehezen tudja elképzelni, hogy a gyanúsítás megalapozott lenne. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője 2022 januárjában azzal indokolta Völner frakciótagságának fenntartását, hogy „az ártatlanság vélelme mindenkit megillet”. Ugyanezzel érvelt a korrupciós ügyekben érintett Boldog István és Simonka György esetében is.

A Voldemort-ügyként elhíresült botrányban Mengyi Roland fideszes képviselő 2016-ban azt állította, hogy tiszta a lelkiismerete. Kósa Lajos akkori frakcióvezető még a mentelmi jog felfüggesztésének kezdeményezése után is a politikus azon magyarázatát ismételte, hogy visszaéltek a nevével. Mengyit 2019 szeptemberében jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélték költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt.

Simonka György ellen 2019-ben emeltek vádat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt, de a Fidesz továbbra is az ártatlanság vélelmét hangsúlyozta, a képviselő pedig megtarthatta mandátumát. Hasonló volt a helyzet Boldog Istvánnal, aki ellen 2020-ban indult korrupciós büntetőeljárás uniós támogatásokhoz kapcsolódó, feltételezett vesztegetések miatt. Boldog is a Fidesz-frakció tagja maradhatott, Kocsis Máté pedig az ő esetében is arra hivatkozott, hogy a bűnösségről kizárólag a bíróság dönthet. Boldogot 2026. október 30-án első fokon öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélték vesztegetési ügyében. Az ítélet nem jogerős.

Máshogy mérnek bizonyos esetekben

Az ellenzéki politikusokkal szemben azonban más hangnemet használtak. Budai Gyula 2017-ben, a Czeglédy Csaba elleni eljárás idején „a volt kormányfő és a baloldal strómanjának” nevezte a politikust, és azt állította, hogy a Czeglédyhez köthető bűnszervezet az MSZP és a DK számára állított elő kampánypénzeket. 

A Városháza-ügyben a budapesti Fidesz már 2021-ben korrupciós botrányba keveredett politikusként beszélt Karácsony Gergelyről, noha a későbbi ügyészségi iratok sem támasztották alá azt a központi állítást, hogy a fővárosi vezetés eladásra jelölte volna ki a Városházát.

A politikai ellenfelekkel szembeni vádaskodás egyik legsúlyosabb példája Jámbor András és a Szikra Mozgalom ügye volt. A 2023-as budapesti antifa támadások után kormánypárti politikusok és sajtótermékek a mozgalmat is összefüggésbe hozták az erőszakkal. A Szikra egyik aktivistáját 14 napig tartották fogva, majd megszüntették vele szemben az eljárást. Amikor Jámbor a parlamentben bocsánatkérést követelt, Rétvári Bence és Kocsis Máté ezt elutasította. 

Kocsis később egy másik büntetőügy kapcsán már azt állította, hogy Jámbor „bűnrészes ebben a pedofil bűncselekményben”, holott a politikus ellen ilyen bűncselekmény miatt nem emeltek vádat. Jámbor a róla megjelent állítások miatt pert indított az Origo ellen, és 2024-ben jogerős sajtó-helyreigazítási pert nyert.

Most már politikai foglyokról beszélnek

Ehhez képest a KDNP politikusai 2026 novemberében már nem csupán az ártatlanság vélelmét hangsúlyozzák, hanem politikai foglyoknak nevezik a korrupciós ügyek miatt fogva tartott korábbi kormányzati szereplőket. Latorcai Csaba november 6-án Hankó Balázs, Seszták Miklós és Varga-Bajusz Veronika fogva tartását politikai indíttatásúnak minősítette. Rétvári Bence pedig újabb, Böjte Csaba részvételével tartandó misét hirdetett azokért, akik szerinte ártatlanul ülnek börtönben.

A különbség szembetűnő: amikor saját politikusaik ellen indult eljárás, a Fidesz vezetői arra figyelmeztettek, hogy a bűnösségről kizárólag a bíróság dönthet. Politikai ellenfeleikkel szemben viszont már jogerős ítélet nélkül is bűncselekmények elkövetését állították. Mindeközben a saját oldalon is születtek elmarasztaló ítéletek: Mengyi Rolandot jogerősen négy év börtönre, Boldog Istvánt pedig első fokon öt év szabadságvesztésre ítélték.

Most pedig, amikor a korábbi kormányzati szereplők ellen közpénzek felhasználásával és feltételezett visszaélésekkel kapcsolatos büntetőeljárások zajlanak, a KDNP már jóval a bírósági ítéletek előtt politikai üldöztetésről és politikai foglyokról beszél. 

Fotó: Facebook/Orbán Viktor