Új jobboldali médiumok a láthatáron – a fő kérdés a „miből?”
Az áprilisi választási vereség után látványosan megrendült a Fidesz korábban állami hirdetésekkel és kormányközeli forrásokkal kitömött médiabirodalma. Több lap megszűnt, más szerkesztőségeket jelentősen leépítettek, miközben a korábbi munkatársak közül többen új jobboldali médiaprojekteket gründoltak. A fő kérdés persze a finanszírozás lesz, vagyis, hogy hajlandó lesz-e a jobboldali olvasótábor eltartani saját lapjait, kiváltva a számolatlanul ömlő állami pénzeket.

Az áprilisi választási vereség után látványosan megrendült a Fidesz korábban állami hirdetésekkel és kormányközeli forrásokkal kitömött médiabirodalma. Több lap megszűnt, más szerkesztőségeket jelentősen leépítettek, miközben a korábbi munkatársak közül többen új jobboldali médiaprojekteket gründoltak. A fő kérdés persze a finanszírozás lesz, vagyis, hogy hajlandó lesz-e a jobboldali olvasótábor eltartani saját lapjait, kiváltva a számolatlanul ömlő állami pénzeket.
A 24.hu most számba vette, mely médiumok tűntek el, melyek maradtak talpon, és milyen új kezdeményezések jelentek meg a jobboldali médiatérfélen.
A megszűnők
• Mandiner: szeptemberben lekapcsolták, miután a lap az MCC-vel együtt állami kézbe került.
• Pesti Srácok: Huth Gergely lapjának teljes szerkesztőségét elküldték, helyét részben a Revans próbálja betölteni.
• Metropol és Ripost: nyomtatott kiadásuk megszűnt, online felületeik minimális aktivitással működnek.
• Bors: nyomtatott lapként megszűnt, online változatát az Origo alá integrálták.
Akik maradtak
• Index: az Indamedia tulajdonában maradt, Hont András lett a vezérigazgatója. A jobboldali médiabirodalom „koronaékszere” még mindig jelentős eléréssel büszkélkedhet: októberben napi átlagosan 614 ezer látogatót tudott felmutatni.
• Origo: a szerkesztőség háromnegyedét elbocsájtották, miután olvasottsága 37 százalékkal visszaesett, napi elérése 291 ezer körül alakult.
• Magyar Nemzet: a nagy múltú napilapot magazinosították, és hetilappá alakult át, szerkesztőségének nagyjából felét pedig leépítették. Online olvasottsága 45,4 százalékkal lecsökkent.
• Blikk: a választások előtt hirtelenjében a jobboldali médiabirodalomhoz csatolt, korábban is meghatározó befolyással bíró bulvártermék, a napi 414 ezres látogatottsággal képes volt megtartani olvasóit.
• Világgazdaság: gazdasági profilját megőrizve viszonylag stabil maradt, napi 200 ezer körüli látogatottsággal.
• Demokrata: Bencsik András lapja a választások után még növelni is tudta online olvasottságát, miközben a munkatársak fizetését a felére csökkentették.
Új kezdeményezések
• Revans: a Pesti Srácok utódjaként indult el Huth Gergelyhez kötődően, több, a szerkesztőséghez tartozó korábbi munkatárssal; adományokból próbál működni.
• Reakcio.hu: a Mandiner elődjének tekinthető Reakció újjáélesztése, amely az úgynevezett polgári underground képviseletét ígéri.
• Konfront: volt mandineresek, úgy, mint Lentulai Krisztián, Kacsoh Dániel és Kohán Mátyás indította médium, YouTube-csatornával és hírportállal, mely önkéntes munkára és olvasói támogatásokra is épít.
• Különutas: Hoppál Hunor és Móna Márk projektje, amely a nemzeti liberális, polgári hangot szeretné visszahozni a nyilvánosságba. Nézői felajánlásokból és magántámogatásból indult.
Urbán Ágnes médiakutató úgy látja, hogy a korábbi állami és kormányközeli finanszírozásra berendezkedett szerkesztőségeknek nehéz lesz piaci alapokon működniük, az új projektek számára pedig az jelentheti a legnagyobb kihívást, hogy a közönségük hajlandó lesz-e ténylegesen is fizetni az általuk készített tartalmakért.
Kép: kulonutas.hu




