Brutális összegre hízott a Mészárosékhoz köthető autópálya-koncesszió

Mostanra több ezer milliárd forinttal emelkedett a 2022-ben megkötött autópálya-koncesszió értéke, miközben az utak üzemeltetése is jóval többe kerülhet az államnak, mint más szolgáltatóknál. A Tisza-kormány már a megállapodás lezárásáról tárgyalna, az MKIF egyelőre a hivatalos tájékoztatást várja.

Újabb számítások mutatják meg, mekkora összegekről szól a 35 évre kötött autópálya-koncesszió. A G7 Telexen megjelent elemzése szerint az eredetileg nettó 17,3 ezer milliárd forintra becsült szerződés értéke 2026-os árakon 25,9 ezer milliárd forintra emelkedett. Ebből 4,1 ezer milliárdot az infláció és a forint–euró árfolyam változása magyaráz, ezeket kiszűrve azonban így is mintegy 4400 milliárd forintos növekedés marad.

A szerződést 2022 májusában kötötte meg az állam a koncesszorokkal. Az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ugyanazon év őszén 1237 kilométernyi, már meglévő gyorsforgalmi út üzemeltetését vette át. A megállapodás egyébként fejlesztéseket, új utak építését és a meglévő hálózat bővítését is előírta.

Az M1-es bővítése is jelentősen növelte a számlát

Az egyik legnagyobb plusztétel az M1-es M0 és Bicske közötti, 23,9 kilométeres szakaszának bővítése. Ez eredetileg nem az MKIF feladata lett volna, később azonban szerződésmódosítással, új versenyeztetés nélkül került a koncesszióba. Ez 1330 milliárd forinttal növelte a teljes összeget, ami kilométerenként mintegy 54 milliárd forintot jelent. Fontos ugyanakkor, hogy ez nem csak az építkezés ára: a hosszú távon fizetendő rendelkezésre állási díjak és a finanszírozás költsége is szerepel benne.

További 1160 milliárdot jelentett a beruházási költségek kompenzációja, amit az orosz–ukrán háború miatti áremelkedéssel indokoltak. A G7 cikke ezt azért tartja vitathatónak, mert az eredeti szerződés már eleve tartalmazott inflációkövető mechanizmust. A megállapodást ráadásul 2022 májusában, vagyis már az Ukrajna elleni orosz invázió megindítása után írták alá.

A kamatok emelkedésére hivatkozva további 160 milliárd forinttal, a nagykarbantartási munkák miatt pedig 1860 milliárddal növelték a fizetendő összeget.

Az üzemeltetés árán is milliárdok múlhatnak

Az elemzés az M6-os Érd–Dunaújváros szakaszának üzemeltetésére adott árakat is összevetette. A portál számítása szerint 2026-os árszinten az MKIF kilométerenként 176 millió forintos díjával szemben a Magyar Közút 61 millió, az M6 Duna pedig 56 millió forint körüli összegért vállalta volna a feladatot.

A G7 ebből arra jutott, hogy az MKIF által kezelt hálózat üzemeltetése 2026-ban 160–170 milliárd forinttal lehetne olcsóbb, ha az M6-os ajánlatokban megjelent alacsonyabb árszinteket a teljes hálózatra ki lehetne vetíteni. Ez azonban összehasonlító becslés: az egyes szerződések műszaki és szolgáltatási tartalma között lehetnek eltérések.

Az MKIF korábban éppen erre hivatkozva vitatta az ilyen összevetéseket. A társaság szerint az általa vállalt műszaki színvonal és feladatkör nem azonos más üzemeltetők kötelezettségeivel.

A vállalat júliusi közlése szerint 2025 végéig nettó 673 milliárd forintot kaptak az államtól, amit állításuk szerint teljes egészében az általuk kezelt gyorsforgalmi hálózatra fordítottak. Az MKIF azt is közölte, hogy 2022 és 2025 között az öt évnél fiatalabb burkolattal rendelkező pályák aránya 24 százalékról 66 százalékra emelkedett.

A Tisza-kormány már lezárná a 35 éves megállapodást

A szeptember 18-án megjelent kormányhatározat szerint a szerződés és annak módosításai „súlyos magyar és európai uniós jogi aggályokat” vetnek fel és a szolgáltatás, illetve az ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága is felmerülhet.

A kormány saját számítása szerint a 35 éves időszak teljes állami fizetési kötelezettsége több mint 23 milliárd forint lehet. A kabinet azt állítja, hogy a nagykarbantartás 61, az üzemeltetés és fenntartás 53, az útépítés és sávbővítés pedig 30–35 százalékkal lehet túlárazott, de jogerős bírósági döntések még nem születtek ebben.

A határozat ugyanakkor nem szüntette meg azonnal a koncessziót. A közlekedési és beruházási miniszter feladata elsőként az, hogy tárgyaljon a koncesszorokkal a helyzet rendezéséről. Ha nincs megállapodás, a miniszternek további intézkedési javaslatot kell tennie a kormánynak. A kabinet ugyanakkor azt ígéri, hogy az autópályák üzemeltetése és a már megkezdett beruházások zavartalanul folytatódnak.

Az MKIF még nem mondta ki az utolsó szót

Az MKIF a szeptemberi kormányzati bejelentés után rövid közleményt adott ki. A társaság azt írta, várja a hivatalos, írásos tájékoztatást, és annak megismerése után alakítja ki álláspontját. A cég közlése szerint a koncesszió keretében 35 éven át üzemelteti és fejleszti a rá bízott hálózatot, miközben jelentős útépítéseket és bővítéseket is vállalt. Az M1-es bővítése jelenleg is zajlik.

A G7 számításai szerint a tét hosszabb távon még nagyobb: a 35 évre becsült üzemeltetési költség 8470 milliárd forint, amelyből az M6-os ajánlatok árszintjét alapul véve több mint 5500 milliárd forintnyi különbség adódhat. Igaz, ez szintén modellszámítás, nem ténylegesen már kifizetett összeg.

A vita így már nemcsak arról szól, mennyibe került eddig a koncesszió, hanem arról is, mennyit fizetne még érte az állam 2057-ig – és milyen pénzügyi, illetve jogi következményekkel járna, ha a 35 évre megkötött szerződés jóval korábban véget érne.

Fotó: MKIF Zrt. - Az ország útja / Facebook