Kósa Lajos és Bánki Erik szerint nem volt értelme a meghallgatásuknak az MNB-ügyben

A parlamenti vizsgálóbizottság az MNB-alapítványok ügyében hallgatta meg a 2016-os jegybanktörvény-módosítás két egykori fideszes kulcsszereplőjét, akik szerint amiért a hozzájuk kötődő jogszabály soha nem lépett hatályba, nem látják, miért lenne felelősségük az ügyben.

Kósa Lajost és Bánki Eriket hallgatta meg több órán keresztül a parlamenti vizsgálóbizottság az MNB-alapítványok ügyében – számolt be a Telex. A két politikus egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a meghallgatásuk alapjául szolgáló, 2016-ban benyújtott törvényjavaslat végül nem lépett hatályba, és szerintük nem volt okuk megkérdőjelezni az MNB által előkészített javaslat tartalmát.

Bánki Erik annak idején a parlament gazdasági bizottságának elnökeként nyújtotta be a jegybanktörvény módosítását, míg Kósa Lajos a Fidesz frakcióvezetőjeként vett részt a jogszabály elfogadásának folyamatában. 

A módosítás egyik legismertebb eleme az MNB-alapítványok vagyonának közpénzjellegével kapcsolatos megfogalmazás volt, amelyet később az Alkotmánybíróság is vizsgált, és a törvény vonatkozó rendelkezéseit megsemmisítette. Bánki a meghallgatásán kiemelte, hogy a szóban forgó törvényjavaslat soha nem lépett hatályba. Elmondása szerint a módosítás nem szolgálta az információhoz való hozzáférés korlátozását, és a szöveg előkészítésében az MNB munkatársai is részt vettek.

„Elvesztette közpénz jellegét”

Az egykori gazdasági bizottsági elnök szerint az „elvesztette közpénz jellegét” megfogalmazás is az MNB által képviselt álláspont része volt, amelyet a képviselőknek nem állt okuk kétségbe vonni. Bánki azt mondta, nem érez felelősséget az MNB-alapítványok későbbi működésével kapcsolatos problémák miatt, a gazdasági bizottság ugyanis rendszeresen kapott beszámolókat az alapítványok működéséről, és ezek alapján nem merült fel náluk kifogás. „Abból főztünk, amink van” – fogalmazott Bánki.

Kósa Lajos a saját meghallgatásán azt mondta, nem volt számára egyértelmű, hogy pontosan milyen kérdésekre kellene válaszolnia. Szerinte nem volt szokatlan, hogy egy, a jegybank által kezdeményezett jogszabályt parlamenti képviselők nyújtanak be. Elmondása szerint a törvényjavaslatról sem Matolcsy György akkori jegybankelnökkel, sem kormánytagokkal nem egyeztetett külön, erre többször rákérdezett a bizottság.

„Ha egy alapítványban vezetők vannak, akkor azt kell feltételezni, hogy az alapítvány normálisan működik” – mondta Kósa a bizottsági kérdésekre válaszolva.

A vizsgálóbizottság munkájáról is ironikusan beszélt. „Hajrá, én csak sok szerencsét szeretnék önöknek kívánni, nagyon jó ez a bizottságosdi” – jegyezte meg.

Kósa egy másik alkalommal Bánki korábbi főzős hasonlatát folytatta, és az MNB-ügy kivizsgálását ahhoz hasonlította, amikor egy családban a vasárnapi ebéd elkészítése közben kezdik megvitatni a konyha működésének problémáit. Szerinte célszerűbb előbb megvárni a folyamat végét, majd utólag értékelni, hogy mi történt.

A vizsgálóbizottság a meghallgatásokat követően további korábbi kormányzati és jegybanki vezetőket is beidéz. 

A testület egyhangú döntéssel határozott arról, hogy meghallgatják Matolcsy György korábbi jegybankelnököt, valamint öt igen szavazattal és Tuzson Bence tartózkodása mellett Varga Mihályt is. Varga esetében nem jelenlegi MNB-elnöki tisztsége, hanem korábbi kormányzati szerepe miatt indokolták a meghallgatást, ugyanis 2013-tól nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pedig pénzügyminiszter volt.

A két volt kormánytag meghallgatását várhatóan három-négy hét múlva tartják meg. A bizottság első körben tőlük is a 2016-os jegybanktörvény-módosítás körülményeiről kérdez majd. A testület emellett arról is döntött, hogy dokumentumokat kér be a jegybanki Padme alapítványtól. Az alapítványnak október 16-ig kell eljuttatnia a kért adatokat a bizottsághoz.

A vizsgálat során eddig jelentős mennyiségű irat érkezett a testülethez, az Állami Számvevőszék 40 ezer dokumentumot, az MNB pedig mintegy 30 ezer oldalnyi anyagot küldött meg.

Az MNB-alapítványok működését vizsgáló parlamenti bizottság augusztus végén kezdte meg munkáját, az ügyben közben büntetőeljárás is zajlik. A Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúsítottként hallgatta ki Matolcsy Györgyöt, és rajta kívül további hat személyt is hivatali visszaéléssel gyanúsítanak. A nyomozás során házkutatásokat is tartottak.