Simor András Matolcsy Györgyről: "olyan ember, aki tudja, hogy a kenyérnek melyik oldala van megvajazva"

Közröhejnek nevezte a korábbi jegybankelnök azt az érvet, hogy a Nemzeti Bank felügyelőbizottságának jogkörét az intézmény függetlensége miatt nem lehett bővíteni a Matolcsy-korszakban. Simor András szerin Matolcsy György tizenkétéves elnöki ténykedéséért "nem lehet eléggé megbűnhődni". 

Élete legnagyobb ügyének nevezte Fürcht Pál a Matolcsy-klánhoz kapcsolódó büntetőügyet egy májusban tartott ügyészségi sajtótájékoztatón. Addigra túl voltunk a kormányalakításon, Fürcht pedig még a Központi Nyomozó Főügyészséget vezette. 

Az MNB-ügyben akkor 97 magánszemélyt, 36 céget és 11 magántőkealapot vizsgáltak, friss számaink azóta nincsenek. A jegybank Varga Mihály vezetése óta 30 ezer oldal dokumentumot adott át a nyomozóhatóságnak. Már májusban annyi volt a felgyűlt adat, hogy annak hagyományos, „emberi erőforrással” való feldolgozása évekbe, évtizedekbe telne. 

Simor András korábbi jegybankelnök szerint a Magyar Nemzeti Bank alapítványi ügye az egyik legkomplexebb büntetőügy, amivel a hazai igazságszolgáltatás találkozott. 

Az adatok elemzéséhez emberek kellenek, a külföldre menekített vagyon visszaszerzéséhez pedig olyan szakértelem, amivel „nem tudom, hogy milyen mennyiségben és minőségben rendelkezik a magyar igazságszolgáltatás” – fogalmazott a nyomtatott Népszabadságnak adott interjúban. 

Simor egyértelművé tette, hogy a „Matolcsy-pénzszivattyú” működtetéséhez kormányzati támogatásra volt szükség, a szabályozási környezet alakításában mindenképp. Példaként említette, hogy az újonnan létrehozott alapítványokba akkor került át a devizahitelek forintosítása során keletkezett jegybanki árfolyamnyereség, amikor az MNB-nek nem volt felügyelőbizottsága. Később ugyan lett, de a testület a jegybanki alapítványokat és a jegybank ingatlankezelő cégeit nem vizsgálhatta. 

Ezt egyébként a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály is problematikusnak tartotta, de a „béna kacsa” felügyelőbizottságért Matolcsy Györgyöt tette felelőssé, nem az Orbán-kormányt, aminek akkoriban minisztere volt. 

Simor András szerint hamis érv, hogy a felügyelőbizottság jogkörének bővítése sértette volna a jegybank törvényben rögzített függetlenségét. 

„Ez az érv a közröhej kategóriájába esik, az MNB függetlensége csak az alapfeladatait illetően áll fenn, az alapítványok működtetése, illetve az ingatlanokkal való gazdálkodás pedig nem tartozik ezek közé” – hangsúlyozta az interjúban.

Simor árnyalta a közvéleményben kialakított képet, hogy Matolcsy György elnökként „az MNB felett lebegett”, és a közpénzszázmilliárdok magánvagyonokká transzformálását fia, Matolcsy Ádám és üzleti köre intézte. 

„Vannak emberek, akik pontosan tudják, hogy a kenyérnek melyik oldala van megvajazva. Matolcsy már a ’90-es évek elején, a spontán privatizáció során is aktív szerepet játszott tanácsadóként és elég ügyesen eligazodott a jogszabályok rengetegében. Azt gondolom, hogy bizonyos dolgok meg voltak tervezve, de ez tipikusan „az evés közben jön meg az étvány” esete.” – jellemezte utódát Simor András arra utalva, hogy Matolcsy közvetlenül az Antall-kormány megalakulása után a privatizációért felelős kormánybizottságot vezette államtitkárként. 

„A Matolcsy-korszak kára akár százszorosa lehet annak, ami eltűnt a jegybankból, nem is lehet eléggé megbűnhődni miatta.” Ez a mondat már a Simor András szerint elhibázott jegybanki hitelkonstrukcióval összefüggésben hangzott el. A veszteség hónapról hónapra nő, jegyezte meg Simor, mivel Matolcsy elnöksége idején az MNB a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamatozású kölcsönnel „támogatott meg” jellemzően a NER-hez köthető cégeket.  

Fotó: YouTube / Egyenes beszéd