Újabb kerületi polgármester lázad Karácsony Gergely és Magyar Péter különalkuja miatt

Az óbudai városvezető öt témakörben tesz fel kérdéseket a miniszterelnöknek címzett levelében, amit közzétett Facebook-oldalán. Kiss László kritikájának elsődleges célpontja nem Magyar Péter, hanem Karácsony Gergely, Kiss a főpolgármestert hibáztatja a kerületekkel való előzetes egyeztetés elmaradásáért. Levelében nem használ olyan erős kifejezéseket, mint más kerületi polgármesterek, akik egyenesen árulásnak minősítették a kormány és a főváros megállapodását.

Kétoldalas nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz Óbuda-Békásmegyer polgármestere a kormány és a főváros között csütörtökön létrejött megállapodása miatt – közölte Kiss László a Facebook-oldalán. A polgármester szerint a kerületi vezetők továbbra sem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, pontosan milyen változásokat jelent majd az egyezség, aminek részeként egységes fővárosi parkolási rendszert alakítanak ki, és a parkolásból származó bevételek a Fővárosi Önkormányzathoz kerülnek.

„A megállapodás minden elemét a sajtóból tudtuk és tudjuk meg” 

Az óbudai városvezető nehezményezi, hogy a kerületekkel előzetesen nem egyeztettek a kormány és a főváros közti megállapodásról. A levélben öt számára tisztázatlan témakörben tesz fel kérdéseket a miniszterelnöknek. 

Ki felügyeli majd a főváros gazdálkodását?

Kiss László elsőként arra kérdez rá, hogy a főváros gazdálkodását valóban pénzügyi biztos vagy pénzügyi gondnok felügyeli a jövőben. Szerinte ez azért is fontos kérdés, mert a kerületek eddig a főváros gazdasági nehézségeiért elsősorban a kormányzati elvonásokat okolták. Kiss tudni szeretné, hogy a főváros anyagilag tényleg olyan helyzetben van-e, ami indokolttá teszi a felügyeleti mechanizmus bevezetését.

Mire költenék a parkolási bevételeket?

A második kérdés arra vonatkozik, hogy pontosan mire fordítaná a főváros az egységesített parkolási rendszerből származó bevételeket. A kormány és a főváros megállapodása szerint a parkolásból befolyó összegeket a budapesti úthálózat felújítására költenék. Kiss László arra kér garanciát, hogy a kerületi fenntartású utak fejlesztésére is jusson pénz, ne csak a fővárosi kezelésűekre. 

Útfelújítás, de hogyan? 

A polgármester külön kérdést szentelt annak, hogy az útfelújításra szánt forrásokon milyen mechanizmus szerint részesülnének a kerületek. Forrásmegosztásra jelenleg is van példa, Budapesten a helyi iparűzési adót a Fővárosi Önkormányzat szedi be, de annak közel felén a kerületek osztoznak a népességük arányában.  

A kerületi utakról is a „szuper BKK” dönt majd?

Kiss László arra is választ vár, hogy milyen hatáskört kap a BKK, a fővárosi közlekedésszervező cége, amiben az állam 50%-os tulajdonrészt szerez. A BKK-nak a jövőben a kerületi utak vonatkozásában is szabályozói jogköre lesz? - teszi fel a kérdést.  

E téren a helyzetet bonyolítja, hogy a fővárosi tulajdonú utakat a Budapest Közút üzemelteti és tartja fenn. Arról azonban egyelőre nem volt szó, hogy az állam ebbe a fővárosi cégbe is bevásárolja magát. Így adódik a kérdés, hogy a Budapest Közút beolvad majd a félig állami, félig önkormányzati BKK-ba? 

Mi lesz a településrendezési szerződések pénzével?

Az ötödik kérdés a településrendezési szerződésekből származó bevételekre vonatkozik. Ilyen szerződéseket az önkormányzatok, így a kerületi önkormányzatok beruházokkal szoktak kötni, ezek a megállapodások rögzítik, hogy a beruházó miként ellentételezi a helyi szabályozásokban általa kért változtatásokat, jellemzően enyhítéseket. Kiss László szeretné tisztázni, hogy a településrendezési szerződésekből származó fejlesztési források is a fővároshoz kerülnek-e. 

A kerületek bevonását kéri

Kiss László a nyílt levélben azt kéri Magyar Pétertől, hogy üljön le a kerületek képviselőivel, és vonják be őket a megállapodás részletszabályainak kidolgozásába. 

A kormány és Budapest megállapodása alapján a főváros egyszeri 120 milliárd forintos állami támogatást kap, csökken a jelenleg már közel 100 milliárdot elérő szolidaritási adóterhe, átalakul a közösségi közlekedés finanszírozása és a fővárosi parkolási rendszert pedig egységesítik. A főváros cserébe eláll az állammal szemben a szolidaritási adó miatt indított perektől és jövőre legalább 20 milliárd forinttal csökkenti működési kiadásait. 

A szolidaritási adó miatt indított jogvitában az állam nem áll jól, az Alkotmánybíróság a közelmúltban a szabályozás több elemét is megsemmisítette. 

Nem Kiss László az egyetlen, aki a kerületi polgármesterek közül kifogásolta, hogy előzetesen nem egyeztettek velük. Baranyi Krisztina (IX. kerület), Pikó András (VIII. kerület), Rózsa András (XIV. kerület) és Soproni Tamás (VI. kerület) is hasonlóan nyilatkozott a Kontrollnak.  

Fotó: Kiss László / Facebook