Felforgatnák a hazai oktatást: megszűnhetnek a 6 és 8 osztályos gimik, törölhetik az osztályzatokat

Alapjaiban alakítaná át a magyar közoktatást a Civil Közoktatási Platform oldalán megjelent hosszú távú stratégia. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag nem csak a tananyagon változtatna: az érdemjegyek helyére folyamatos szöveges értékelés kerülne, nagyobb szabadságot kapnának a pedagógusok, és fokozatosan átszabnák az iskolarendszert is. A változtatásokkal ugyanakkor nem sietnének, a teljes átállás akár két évtizedig is eltarthat.

Megszüntetné a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat, kivezetné a hagyományos osztályozást és visszaszorítaná a központilag előírt tananyagot a Civil Közoktatási Platform (CKP) oldalán szeptemberben közzétett oktatásfejlesztési stratégia. Az Index által ismertetett dokumentum egy egységesebb iskolarendszer felé mozdulna el, miközben a magolás helyett a kritikai gondolkodást, a problémamegoldást és az együttműködést helyezné előtérbe.

A szakmai anyagot Nahalka István oktatáskutató állította össze a CKP tagszervezetei között zajló belső egyeztetések alapján. Nem egy már eldöntött oktatási reformról van szó. Maga a Civil Közoktatási Platform is gondolatébresztő, vitaindító anyagként mutatta be a dokumentumot, és jelezte: még a szakmán belül sincs teljes egyetértés arról, milyen legyen a jövő iskolarendszere itthon.

Nem választanák szét túl korán a gyerekeket

A belengetett stratégia egyik legnagyobb változtatása az iskolaszerkezetet érintené. A javaslat abból indul ki, hogy a jelenlegi rendszer túl korán, már 10–12 éves korban szétválasztja a különböző társadalmi helyzetű és teljesítményű gyerekeket. Ennek visszaszorítására fokozatosan megszüntetnék a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzéseket, helyettük pedig egységes, 10 vagy 12 évfolyamos iskolamodell jöhetne létre. A koncepció kidolgozói ettől a korai szelekció és az esélyegyenlőtlenségek mérséklését várják.

Ezek a kérdések, tervek nem most merültek fel először. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter júniusban arról beszélt, hogy a kompetenciamérések adataiból nem látszik, hogy a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumok jobb hatással lennének a gyerekekre, mint a hagyományos általános iskolák. A CKP ugyanakkor éppen az iskolaszerkezet ügyében hangsúlyozza, hogy nincs kész recept: a szervezet szerint a 10+2-es, 9+3-as vagy 6+6-os modellről sincs teljes szakmai és társadalmi konszenzus.

Az ötös és az egyes is eltűnne

A kezdeményezők nem csak az iskolák szerkezetéhez nyúlnának hozzá. A hagyományos, egytől ötig terjedő osztályozást is kivezetnék, mert a stratégia készítői szerint a jelenlegi értékelési rendszer szorongást okozhat, és a tanulás helyett a külső megfelelés felé tereli a gyerekeket.

Az érdemjegyek helyére folyamatos, szöveges értékelés kerülne. A pedagógus így nem pusztán egy számmal minősítené a teljesítményt, hanem azt is figyelembe venné, hogyan fejlődött a diák saját korábbi tudásához képest, mennyi erőfeszítést tett, illetve milyen kompetenciákat sajátított el.

Ez sem teljesen új gondolat Nahalka Istvántól. Az oktatáskutató 2024-ben a Kontroll NEREN TÚL című műsorában kifogásolta, hogy 2010 után visszavonták az alsó tagozaton az osztályozás helyett alkalmazott szöveges értékelésre vonatkozó korábbi szabályokat. Már akkor az iskolarendszer átalakítását és a kötelező kerettantervek eltörlését sürgette.

Több szabadságot kapnának a tanárok

A javaslat jelentősen lazítana a központi tantervi szabályozáson is. Kivezetnék a jelenlegi kerettanterveket, a Nemzeti Alaptanterv pedig elsősorban a minimálisan elsajátítandó tudást és az általános fejlesztési célokat rögzítené. Az iskolák és a pedagógusok ezzel nagyobb mozgásteret kapnának saját helyi tanterveik kialakításában. A cél az lenne, hogy a tanárok az adott osztály és a gyerekek szükségleteihez igazíthassák az oktatás tartalmát és tempóját.

A CKP már júniusban is a tantervi kötöttségek lazítását sürgette: az azonnali intézkedések között szerepelt a kerettantervek kötelező jellegének megszüntetése és az iskolai tanulásszervezés nagyobb szabadsága.

A tanítás módja is változna. A stratégia a lexikális tudás egyszerű visszamondása helyett a kritikai gondolkodást, a projektmunkát, az együttműködést és a problémamegoldást erősítené. A diákokat nem passzív befogadóként, hanem saját tanulási folyamatuk aktív résztvevőjeként kezelné.

Akár húsz évig is eltarthatna az átalakítás

A változásokat több lépcsőben vezetnék be. A 2026 és 2028 közötti időszakot elsősorban szakmai és társadalmi egyeztetésre, a pedagógusképzés megújítására és regionális oktatásfejlesztési központok létrehozására szánnák. 2028 és 2032 között önként jelentkező iskolákban próbálnák ki az új értékelési módszereket, fokozatosan kivezetnék a kerettanterveket, és megkezdődne a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi beiskolázás leépítése. Az egységesebb iskolarendszer 2032 és 2040 között épülhetne ki teljesen, ekkorra tűnnének el végleg a hagyományos érdemjegyek is.

A hosszú átmenet mögött az a megfontolás áll, hogy a változás ne pusztán új jogszabályokat jelentsen. A stratégia szerint ehhez a pedagógusképzést és -továbbképzést is át kell alakítani, a tanárokat pedig szakmailag fel kell készíteni az új értékelési és oktatási módszerekre.

A cél végül egy olyan, több kormányzati cikluson átívelő oktatási stratégia lenne, amely mögött szélesebb szakmai és társadalmi megegyezés áll. A CKP ezért maga sem lezárt programként kezeli Nahalka István anyagát: saját megfogalmazásuk szerint a dokumentum a magyar oktatás jövőjéről szóló szélesebb vita egyik kiindulópontja.

Fotó: Pixabay