Újraindult a Népszabadság, a Népszava pedig fuzionált vele

Napra pontosan tíz évvel a bezárása után, csütörtök délután elindult az új Népszabadság internetes oldala. A lap újraindításában a súlyos gazdasági gondokkal küzdő Népszava szerkesztősége is részt vesz. 

Az ország vezető politikai napilapját egyik napról a másikra zárta be a Mediaworks 2016. október 8-án, a Népszabadság utolsó "bűne" az volt, hogy beszámolt Rogán Antal helikopterezéséről. 

A lap online hírportálként indult újra és hamarosan érkezik a nyomtatott hetilap is. A honlapon az első címlapsztori a Rainer M. János történésszel készült interjú volt, a főszerkesztő pedig Újraindulás című vezércikkel jelentkezett. 

Tóth Ákos a Népszabadság megszüntetését nem egyszerű lapbezárásként értékeli, hanem olyan döntésként, amelynek jelentősége messze túlmutatott egy szerkesztőség sorsán.

„A Népszabadság megszüntetése szimbolikus lépés volt, 2016. október 8. a magyar médiatörténet kitörölhetetlen napja” – írja a főszerkesztő, aki abban bízik, hogy az újraindulás dátuma is hasonló jelentőséget kap.

Az új Népszabadság mottója: „A világgal változik”. Tóth szerint az elmúlt évtizedben a sajtó működése és a médiapiac is átalakult, ezért nem a korábbi napilap változatlan formáját akarják visszahozni. Az új szerkesztőség a Népszabadság hagyományaira épít, de más formátumban és más működési feltételek között dolgozik majd. A főszerkesztő arra is kitér, hogy az indulást rövid előkészítési idő előzte meg, ezért az első időszakban lehetnek hiányosságok. Azt ígéri, hogy a szerkesztőség fokozatosan erősíti majd jelenlétét a nyilvánosságban.

A Népszava szerkesztősége is csatlakozik

Az újraindulás nem csak a Népszabadság egykori olvasóinak jelent változást. A Népszava szerdán, az indulás előestéjén saját közleményben jelentette be, hogy szerkesztősége csatlakozik az új laphoz. A Kérjük, tartsanak velünk! című írásban a szerkesztőség a korábbinál jóval nyíltabban kommunikált a lap anyagi helyzetéről.

„A Népszava az elmúlt egy évben gazdaságilag kilátástalan helyzetbe került, a megszűnés szélére sodródott” – írták. A közlemény szerint néhány üzletember látott lehetőséget abban, hogy részben a Népszava munkatársaira építve újraindítsák a tíz évvel ezelőtt bezárt Népszabadságot.

A szerkesztőség elfogadta az együttműködést, de ragaszkodott ahhoz, hogy a Népszava korábbi tartalmai a jövőben is hozzáférhetők legyenek.

A Népszava neve tehát nem tűnik el. A tervek szerint az eddigi írások az nszo.hu-n is elérhetők lesznek, egy hamarosan elérhetővé váló Népszava-aloldalon pedig további cikkek jelenhetnek meg. A Népszava és a Szép Szó a nyomtatott hetilapban is helyet kap. A szerkesztőség külön hangsúlyozta, hogy a Népszava nem szűnik meg. A korábbi működési forma viszont jelentősen átalakul, a munkatársak pedig az új Népszabadság keretei között folytatják tevékenységüket.

A két lap összekapcsolódásának személyi előzményei is vannak. A Népszavánál az elmúlt években több olyan újságíró dolgozott, akik korábban a Népszabadság munkatársai voltak. Tóth Ákos maga is a régi Népszabadság egyik főszerkesztő-helyettese volt 2015-ig, később pedig a 168 Óra és a Jelen című lapnál dolgozott. Az új Népszabadság főszerkesztő-helyettese Lakner Zoltán, Szabó Brigitta, Varga Dóra és Horváth Gábor lesz.

Egy bezárás, amiből politikai ügy lett

A Népszabadságot 2016. október 8-án állította le akkori kiadója, a Mediaworks. A döntést gazdasági okokkal indokolták, a szerkesztőség munkatársai és a lap olvasói közül azonban sokan politikai beavatkozást láttak a történtek mögött. A lap a megszüntetése előtti időszakban több, a kormány számára kellemetlen ügyet dolgozott fel, köztük Rogán Antal helikopteres utazását. A bezárás után tüntetéseket tartottak, a szerkesztőség pedig megpróbált új tulajdonost találni a folytatáshoz.

Néhány héttel később a Mediaworks a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press tulajdonába került. A Népszabadság kiadása nem indult újra. A történtekről a Kontroll is részletesen írt, amikor bejelentették az új Népszabadság elindítását. Ahogy akkor is jeleztük, a Népszabadság Egyesület megőrizte a lap szellemi örökségét, és egyhangúlag hozzájárult a név ismételt használatához. A mostani újrainduláshoz erre az engedélyre is szükség volt.

Tóth Ákos vezércikkében külön megemlíti az egyesület szerepét. Mint írja, a korábbi munkatársaknak sikerült megőrizniük a név használatának lehetőségét, így tíz év elteltével ismét megjelenhet a Népszabadság.

Új tulajdonosok, szerkesztőségi garanciák

A lapot a Liberty Press Kft. adja ki, amely a Jelen és a Népszava kiadói jogaival is rendelkezik. A szeptemberi bejelentés szerint a társaság 90 százalékos tulajdonrésze a 4Sight Media Group Zrt.-hez kerül, a fennmaradó 10 százalék pedig Tóth Ákosé lesz. A befektetők két év működéséhez elegendő forrást biztosítanak az új Népszabadságnak. A médiacsoport mögött céges érdekeltségeken keresztül négy magyar magánszemély áll:

• Laborc Sándor,
• Wonschina Gábor,
• Krnács Péter Pál
• és Vető Balázs.

A tulajdonosi háttérrel korábban a 24.hu is foglalkozott. A portál szeptemberi cégiratkutatása szerint az új médiacsoporthoz kapcsolódó vállalkozások között végrehajtással érintett cég, egy euró tőkével alapított észtországi társaság és egy volt titkosszolgálati vezető fiának az érdekeltsége is van.

Tóth Ákos most arról írt, hogy a Népszabadság Egyesület és a tulajdonosok megállapodásának részeként szerkesztőségi statútumot fogadtak el. A dokumentum a főszerkesztő szerint erős garanciákat tartalmaz a szerkesztőség jogainak védelmére.
A köszöntőben a lap szakmai vállalását is megfogalmazta: a szerkesztőség továbbra is elkötelezett a pártatlan tájékoztatás és a szabad véleménynyilvánítás mellett.

A nyomtatott Népszabadság első számának megjelenését október közepére tervezik. A hvg.hu az új lap hírlevelére hivatkozva október 16-át, pénteket jelölte meg, míg más beszámolókban csütörtöki megjelenés szerepelt. A korábbi tájékoztatás szerint az induló hetilap 64 oldalas lesz, és a közéleti témák mellett a Népszava Szép Szó mellékletének írásai is helyet kapnak benne.

Pető Péter és a Direkt36 kapta az idei Népszabadság-díjakat

A lap bezárásának 10. évfordulóján a Népszabadság Egyesület csütörtökön az Átriumban adta át idei díjait. A Népszabadság Újságíró-díjat Pető Péter, a Népszabadság egykori főszerkesztő-helyettese, a 24.hu hírigazgatója kapta, a Szólásszabadság-díjjal pedig a Direkt36 tényfeltáró szerkesztőségének munkáját ismerték el. A díjátadón kiállították a Népszabadság egykori, Bécsi úti székházáról leszerelt feliratát is, amit a Mediaworks korábban a Terror Házának adott át. A táblát később az új szerkesztőségben helyezik el.


Fotó: Puskás Panna / Népszabadság