Vízkrízis a Balatonnál: Szőlősgyörökön egy mobil vízkezelőt kellett telepíteni

Az aszály és a vízhiány az idei nyáron történelmi léptéket öltött Magyarországon, szinte minden folyónál megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint rekordja, sorra száradtak ki a kisebb tavak és a patakok, de a Balatonon is brutálisan visszahúzódott a víz, a Velencei-tó turizmusát pedig szinte lenullázta a vízhiány. Az ország több régióját sújtotta ivóvízhiány. Egy somogyi kistérségben ideiglenes vízkezelő konténert kellett telepíteni, most kormányzati segítségre várnak egy állandó rendszer kiépítéséhez.

A csapadékhiányos nyári időszak települések százainál okozott ivóvíz problémákat. A vízkorlátozásokról készült egyik kormányjelentés szerint augusztus elején már 629 településen volt valamilyen szintű vízkorlátozás.

A föld alatt is apadnak a vizek

Súlyos vízkrízis alakult ki a nyáron több alkalommal a Dunakanyar számos településén, de Zalában, a Körösök vidékén és több Balaton-környéki településen is takarékosságra hívták fel a lakosság figyelmét, hogy az ívóvízkészlet ne kerüljön veszélybe.

Somogy megyében, az egyik balatoni térségben olyan súlyos már a helyzet, hogy mobil vízkezelőt is kellett telepíteni, most pedig állami segítséget várnak egy végleges megoldáshoz.

Még 2014-ben indítottak el ivóvízminőség-javító programot, melynek keretében egy Lengyeltótiban kiépített központi kútra kötötték rá Szőlősgyörök, Gyugy, Kisberény és Öreglak településeket. A központi kapacitás azonban idővel elégtelennek bizonyult a megnövekedett igények kiszolgálására, nyáron például vízkorlátozást is elrendeltek, mert eltűnt a rendszerből a víz – írta cikkében a Sonline.

A térségben az elmúlt évek aszályos időszakaiban szinte mindig el kellett rendelni vízkorlátozásokat. A tapasztalatok pedig már azt mutatják, hogy a korábban 70-80 méter mélyen megtalálható vízadó rétegek kimerülőben vannak, az új kutakat már csak 100-120 méteres mélységben lehet megfúrni – ilyen mértékben apadtak a föld alatti vízkészletek.

A hálózat ingadozásai miatt Szőlősgyörököt rendszeresen vissza kellett kapcsolni a saját, helyi kútjára, ami a vízminőség romlásához vezetett. A magas vastartalom miatt a lakosok barna, néha kellemetlen szagú vízre panaszkodtak, ami az elmúlt öt-hat évben állandó feszültséget okozott.

Új ivóvízkezelő rendszert kell építeni

„Én már a 2014-es projektnél rákérdeztem, hogy biztos fog-e működni hosszú távon, hogy a Lengyeltótiban kiépített központi kútról biztonságosan ellátható a többi település, így Szőlősgyörök ivóvízigénye is, hiszen már az építés során több éves adatokkal dolgoztak. Megnyugtató választ kaptam, de sajnos végül kiderült, hogy nem voltak alaptalanok az aggályaim” – nyilatkozta a Kontroll.hu-nak Klotz Péter Szőlősgyörök polgármestere, akitől azt is megtudtuk, hogy sokat változott időközben a vízhasználat és egyre súlyosabb lett az aszályhelyzet is, így vissza kellett kapcsolni a rendszert a település saját kútjára, itt viszont több lakossági panasz érkezett a vízminőségre.

„A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) konstruktív együttműködésének köszönhetően sikerült átmeneti megoldást találni, és egy mobil vízkezelőt idetelepíteni. Közben a tartós megoldás érdekében egy 400 és 500 millió forint közötti értékű, új víz-gépészeti kezelőrendszer tervezése és előkészítése zajlik. A beruházást az érintett önkormányzatok a felújításra és karbantartásra szolgáló vízkoncessziós díj terhére indították el, ugyanakkor a végleges megvalósításhoz elengedhetetlen lesz a központi állami finanszírozás” – mondta el a polgármester kifejtve azt is, hogy az önkormányzatok saját forrásai végesek, ezért elengedhetetlen lesz az állami szerepvállalás. Ezért bízik benne, hogy a kormány a kiemelt projektek között kezeli majd ezt a beruházást, és megítéli a szükséges támogatást, amiben az országgyűlési képviselő támogatására is szükség lesz.

Klotz Péter beszélt arról is, hogy a településeket érintő egyre gyakoribb ivóvízhiányok a jövőben rendszeresek lesznek, de ezen a lakosság is sokat segíthet majd, mert jelenleg a 24. órában vagyunk. 

„Mind az ivóvízhasználatban, mind pedig az esővíz hasznosításában egy komplett, az egész országot érintő szemléletváltásra van szükség. Ha sikerülne a lakosságot néhány év alatt arra ösztönözni, hogy takarékosan bánjon a vízzel, építsen esővíztározó-rendszert, a háztartások vízhasználatába tervezzék bele a szürkevíz felhasználást is, melyhez hozzá lehetne rendelni forrásokat, akkor már nagyon sokat lépnénk előre. Persze kormányzati szinten már most láthatóak intézkedések a vízgazdálkodás megreformálására, mert például az nonszensz, hogy a nagy áradások esetén képtelenek vagyunk tározókba elvezetni a folyók felesleges vízmennyiségét, hogy az aszályos időkben fel tudjuk használni” – szögezte le a polgármester.

Már a szaktárcánál pattog a labda

Felkerestük Bakos Csaba Attilát, a körzet tiszás országgyűlési képviselőjét, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy jól ismeri szőlősgyöröki ivóvízellátási problémáját, már a választási kampány során is foglalkoztak a témával, azóta pedig lakossági és polgármesteri megkeresés is érkezett hozzá az ügyben.

„Szeptember 1-jén levélben fordultam az illetékes minisztériumhoz, amelyben nemcsak a szőlősgyöröki helyzetet jeleztem, hanem arra is felhívtam a figyelmet, hogy a választókerület több településén jelentkeznek az ivóvízellátással és a vízgazdálkodással kapcsolatos, hosszabb távú megoldást igénylő problémák” – nyilatkozta parlamenti képviselő.

„A rendelkezésemre álló információk szerint Szőlősgyörökön a nyári időszakban a vízellátás részben helyi kutakból történik. A víz magas vas- és szulfidtartalma miatt annak szaga és egyéb érzékszervi tulajdonságai kifogásolhatók. A DRV Zrt. tájékoztatása szerint ez közegészségügyi kockázatot nem jelent, ugyanakkor maga a szolgáltató is szükségesnek tartja a hosszú távú technológiai fejlesztést. Pozitív lépésnek tartom, hogy átmeneti megoldásként mobil vízkezelő berendezés üzembe helyezését készítik elő, és megkezdődött a Lengyeltóti vízmű kapacitásbővítésének tervezése is” – emelte ki a politikus hozzátéve, hogy azt szeretné, ha a biztonságos és megfelelő minőségű ivóvízellátást hosszú távon garantáló megoldás is születne.

„Éppen ezért a minisztériumtól konkrétan arra kértem választ, hogy milyen fejlesztési és finanszírozási lehetőségekkel lehetne felgyorsítani a szükséges beruházást, emellett arra is kíváncsi vagyok, hogy a kormány milyen regionális vagy országos fejlesztési irányokat tart szükségesnek a kisebb települések biztonságos és fenntartható vízellátásának biztosítására” – jegyezte meg a képviselő.

Fotó:Stockfotó