Orbán Viktornak is falaztak a Legfőbb Ügyészség vezetői az aranykonvoj-ügyben?

A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője szerint a Legfőbb Ügyészség felsővezetése úgy mozgatta a szálakat, hogy a nyomozás a politika szintjét ne érhesse el. Fürcht Pált hat órán hallgatta meg a fegyelmi ügyében eljáró biztos, a volt főügyész álláspontját a jogi képviselője tárta a sajtó elé.  

Jogi képviselőjének elmondása alapján Fürcht Pál nem kevesebbet állít, minthogy az aranykonvoj-ügyben a Legfőbb Ügyészség felsővezetése kijelölt pályán tartotta mind az eredeti nyomozást, ami pénzmosás gyanújával indult, mind pedig az ukrán pénzszállítók elfogásának és meghallgatásának körülményei miatt jogellenes fogvatartás gyanúja miatt indított későbbi nyomozást, ami ma is folyamatban van. 

A pénzmosás gyanújával indított nyomozásra a Legfőbb Ügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) jelölte ki, amit szakmai berkekben egyesek már eleve furcsállottak. Ezt a nyomozást néhány hónap elteltével, de már a kormányválktás után bűncselekmény hiányában lezárták. Vagyis az ukránok igazolt, legális forrásból származott pénzt és egyéb vagyontárgyakat szállítottak Bécsből Magyarországon át Ukrajnába. Hasonló szállítmányok az orosz-ukrán háború kitörése óta mentek át egyébként az országon a magyar hatóságoknak bejelentett útvonalon.  

A pénzszállítók jogellenes fogvatartásának ügyében eredetileg a Fővárosi Nyomozó (FNÜ) Ügyészség nyomozott, az eljárást csak néhány hete vonta magához a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Az FNÜ a KNYF felügyelete alá tartozik, a KNYF-et a két nyomozás korai szakaszainak idején még Fürcht Pál vezette, akinek főügyészként mindkét eljárásra volt rálátása.  

Láncszemek, amiket nem lehetett vizsgálni 

Fürcht szerint a Legfőbb Ügyészség (LÜ) úgy mozgatta a szálakat, hogy a politikai döntéshozók, a titkosszolgálati végrehajtók és a nyomozást koordináló legfőbb ügyészségi felsővezetők „radar alatt maradjanak”, azaz a nyomozás az ő szintjüket ne érjék el. 

„A nyomozás eleve úgy lett alakítva, hogy bizonyos szereplők gyanúsítotti pozíciója ne kerüljön napirendre” – fogalmazott a volt főügyész álláspontját ismertető Horváth Lóránt. 

Fürcht szerint már a nyomozás korai szakaszában látszott, hogy „március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök feladatot adott a titkosszolgálatnak, azaz az Alkotmányvédelmi Hivatalnak az ukrán pénzszállítók elfogására”, majd a politikai döntést március 5-én „rendkívüli gyorsasággal” követte a pénzmosás gyanúja miatt tett feljelentés, illetve a NAV kijelölése a nyomozásra. 

A feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal egyenesen a Legfőbb Ügyészségen tette, a NAV-ot pedig az LÜ jelölte ki. Fürcht szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal egyébként előre tudta, hogy a nyomozásra a NAV-ot és nem a pénzmosási ügyekben általában eljáró rendőrséget fogják kijelölni. 

Fürcht Pál szerint az események láncolata alapján vizsgálni kellett volna, hogy Orbán Viktor adott-e közvetlen vagy közvetett utasítást az aranykonvoj-ügyben, tudott-e előre az akcióról, milyen kapcsolat volt a politikai vezetés, a titkosszolgálat, a Legfőbb Ügyészség és a NAV vezetése között. Magyarul, az ügyészségnek vizsgálnia kellett volna, hogy a pénzmosás miatt indított nyomozás politikai cél megvalósításának eszköze volt-e. 

Március 5-e a választási kampány hajrájára esett, amikor az Orbán-kormány azzal vádolta épp Ukrajnát, hogy szándékosan blokkolja az egyébként az oroszok által megrongált Barátság-kőolajvezeték helyreállítását.   

„A lánc úgy nézett ki, hogy politikai döntés, titkosszolgálati végrehajtás, legfőbb ügyészségi koordináció, majd a koordináció alapján konkrét nyomozati intézkedések” – összegzett Fürcht jogi képviselője. A volt főügyész állítása szerint azonban a nyomozók az első három láncszemet érdemben nem vizsgálhatták, hogy a politikai, a titkosszolgálati  vezetői és a legfőbb ügyészségi szint radar alatt maradhasson. 

A Kontroll kérdésére Horváth Lóránt azt mondta, hogy Orbán Viktor utasításának írásos nyoma nincs, arra utaló tanúvallomások viszont rendelkezésre állnak. A volt miniszterelnök a közelmúltban tagadta, hogy az aranykonvoj-ügy tőle indult, állítása szerint az illetékes hatóságok pontosan tudták, hogy mi a dolguk, politikai beavatkozásra ezért nem volt szükség. 

"Az aranykonvoj-ügyet vegye át az NVVSZ"

Fürcht Pál szerint a Legfőbb Ügyészség a jogellenes fogvatartás ügyében indított nyomozás során a potenciálisan meggyanúsítható személyek körét úgy jelölte ki, hogy abba a végrehajtói szint essen csak bele, a politikai döntéshozói, illetve a nyomozást koordináló ügyészségi szint ne. 

Horváth Lóránt egyszerre Fürcht Pál és az ukrán pénzszállítók jogi képviselője. Utóbbi minőségében fogalmazta meg azt a véleményét, hogy szerinte a TEK volt főigazgatója, Hajdu János meggyanúsítása csak nehezíti a nyomozást. Azzal érvelt, hogy egy gyanúsítottnak az eljárásban nem kell igazat mondania, míg egy tanút mindenkor igazmondási kötelezettség terhel. 

Horváth Lóránt bejelentette, hogy kezdeményezni fogják, hogy az aranykonvoj-ügy nyomozását vegye át a Központi Nyomozó Főügyészségtől a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. Az ügyvéd azzal érvelt, hogy az aranykonvoj-ügyben a Legfőbb Ügyészség felsővezetésének esetleges felelősségét magának az ügyészségnek kellene megvizsgálnia, amitől érdemi eredmény nem várható. Az NVVSZ viszont az ügyészségtől és egyébként a kormányzattól is függetlenül működő szervezet. 

Az aranykonvoj-üggyel összefüggésben egyébként ismert olyan belső ügyészségi dokumentum, egy feljegyzés, ami Fürcht Pált igazolja. A feljegyzés szerint Hajdu János maga jelentette ki, hogy az ukrán pénzszállítók elfogása annak a személynek a döntése alapján történt, „akit nem lehet belekeverni az ügybe”. 

A TEK volt vezetője egyértelműen Orbán Viktorra cálzott. 

Fotó:TEK