Matolcsy és Stofa: luxusban is bujkálhatnak, de bűnözők is vadászhatnak rájuk

Az Interpol és a schengeni információs rendszer adatbázisai, a rendőri igazoltatások, de akár a bűnözők is veszélyt jelenthetnek a szökésben lévő Matolcsy Ádámra és Stofa Györgyre, akik ellen jelenleg már európai és nemzetközi elfogatóparancs is érvényben van. 

Ha mindkettőjük, ahogy az a hírekben szerepel, valóban külföldön tartózkodik, és nem szándékoznak a hatóság rendelkezésére állni, úgy a nemzetközi elfogatóparancs kiadása után már nincsenek könnyű helyzetben.

Aki ellen ilyen körözést adnak ki, azoknak az adatai jellemzően bekerülnek az Interpol Red Notice (Vörös Riasztás) nevű nyilvántartásába, ebben az esetben pedig a keresett személyeknek szinte esélyük sincs repülőre ülni vagy egy legális határátkelőn átmenni lebukás nélkül. De még egy sima rendőri igazoltatás közben is fennakadhatnak – vázolta a lehetséges forgatókönyveket a Telex.

A schengeni övezetben a határellenőrök egy másik adatbázisát is használnak. Ez  egy valós idejű európai körözési és biztonsági hálózat, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok hatóságai másodpercek alatt megosszanak egymással információkat. 

Ha egy körözött személy Dubajban van, ahogy ezt Matolcsy Ádámmal kapcsolatban feltételezik, és szerepel az Interpol adatbázisában, akkor azért is van nehéz helyzetben, mert a dubaji rendőrség nemcsak a repülőtereken, hanem a közterületeken is aktívan használja a valós idejű arcfelismerő technológiát az azonosítására.

Az olyan szökevények esetében pedig, akik odahaza ismertek, megnő a kockázata annak is, hogy a külföldön élő vagy ott turistáskodó honfitársaik arcról felismerik őket.  

Bűnözők prédáivá válhatnak

Ha egy körözött személyről nemcsak a bűnüldözők, de a bűnözők is tudják, hogy sok pénze lehet, de kerüli a hatóságokat, akkor az könnyen prédává, célponttá is válhat. Az ilyen embereket szeretik kirabolni vagy megzsarolni, mivel a bűnözők tudják: ha bajba kerül, nem fordulhat a rendőrséghez. 

Az Egyesült Arab Emírségek azért is kedvelt hely a szürke zónában mozgó figurák számára, mert ott lehetősége van arra, hogy az arab országokban olyan „szolgáltatásokat” vegyen igénybe, amelyek segítségével szökevényként is luxusban élhet.

Ezek révén a vagyont – bonyolult céges megoldásokkal, strómanok közreműködésével – szét tudják „porlasztani” – árulta el az ilyen esetekben jártas szakember. 

Azonban ezek a struktúrák is csak egy ideig-óráig jelenthetnek biztonságot. Bármikor sérülhet egy ilyen, strómanokra épülő konstrukció, különösen akkor, ha a célszemélyekre vadászó hatóságok elkezdik szorongatni azokat, akik a körözött személynek segítenek: ügyvédeket, könyvelőket, pénzügyi szakembereket.

De ha valaki ezt az utat választja, annak is már a menekülés előtt egy-másfél évvel elő kell készítenie a terepet, mert egy ilyen konstrukció felépítése nem megy egyik pillanatról a másikra.

A letartóztatásnál nem jó pont, ha valaki szökésben volt

Ha a nemzetközi elfogatóparancs alapján körözött személy külföldön fennakad a hálón, akkor az illetőt mindenképpen őrizetbe veszik, ilyenkor pedig egy hosszú folyamat veszi kezdetét a kiadatásig.

Tévhit ugyanakkor, hogy ha magyar állampolgárok olyan államba menekülnek el, amellyel Magyarországnak nincs kiadatási egyezménye, akkor megússzák. Ez nem igaz, a kiadatási egyezmény hiánya nem azonos a büntetlenséggel. A viszonosság elve alapján ugyanis az államok egyedi megállapodással bármikor dönthetnek úgy, hogy kiadják Magyarországnak a körözött személyt.

Ha Matolcsy Ádámot és Stofa Györgyöt elfogják, és kiadják Magyarországnak, nem számíthatnak sok jóra. Amikor már a magyar bíróság a letartóztatásukról dönt, biztosan a legszigorúbb kényszerintézkedést hozza majd meg velük szemben, mert esetükben a szökés nem lehetséges veszélyként merül fel, ők ugyanis már megszöktek az eljárás elől.

Kép: Police.hu