Varga Mihály: a jegybanki alapítványok célja nem volt hibás, a megvalósítás során történtek visszaélések

Varga Mihály több mint kétórás parlamenti meghallgatásán a jegybanki alapítványok létrehozásának körülményeiről, a korábbi vezetés felelősségéről és a százmilliárdos vagyonvesztésről beszélt, hangsúlyozva, hogy az új jegybanki vezetés eddig több mint 100 milliárd forintnyi veszteséget tudott elkerülni.

Jogi képviselő nélkül érkezett Varga Mihály az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság november 5-i ülésére. A jegybank jelenlegi elnökét több mint két órán keresztül kérdezték a bizottság tagjai a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak működéséről, a 266,5 milliárd forintos vagyonjuttatásról, valamint a korábbi vezetés idején kialakult visszaélésekről. Varga Mihály meghallgatását azzal kezdte, hogy ismertette a jegybank függetlenségét biztosító jogszabályi kereteket, amelyek szerinte alapvetően meghatározzák, milyen eszközökkel avatkozhatott volna be a kormány az MNB működésébe.

A jegybankelnök szerint az alapítványok létrehozásának eredeti célja nem volt kifogásolható, hiszen azok pénzügyi oktatási, kutatási, művészeti és gazdaságfejlesztési feladatokat láttak el volna. Felidézte, hogy a hat Pallas Athéné-alapítvány létrehozását lehetővé tevő törvénymódosítást 2013-ban maga a jegybank kezdeményezte, az eredeti javaslatot pedig az Európai Központi Bank is véleményezte, és nem emelt kifogást ellene.

Az alapítványoknak juttatott 266,5 milliárd forintos vagyon átadásáról Varga szerint az MNB akkori igazgatósága döntött, a kormánynak pedig a jegybanki függetlenség miatt nem volt közvetlen beleszólása a folyamatba. Arra a kérdésre, hogy milyen álláspontot képviselt a kormányban az alapítványokat lehetővé tevő törvénymódosítás kapcsán, úgy fogalmazott: „Egy miniszter a saját kormánya döntésével szemben szerintem nem képviselhet eltérő álláspontot”.

„A problémát nem az eredeti cél, hanem a megvalósítás és a visszaélések okozták.” – Varga Mihály szerint a konstrukció eredeti célkitűzései megfeleltek az európai gyakorlatnak, a későbbi működés azonban eltért ezektől.

A képviselők a kormány és a korábbi pénzügyminisztérium felelősségét is felhozták, Varga Mihály elmondása szerint 2013 és 2019 között nem születtek olyan döntések, amelyek visszaélés gyanúját vetették volna fel, a problémás folyamatok 2020-tól kezdődtek meglátása szerint. Azt is határozottan kijelentette, hogy miniszterként nem kapott jelzést az alapítványok körüli problémákról, és nem látott erre vonatkozó dokumentumokat. Arra a kérdésre, hogy jelezte-e bárki neki a korábbi években, hogy gondok lehetnek az alapítványok működésével, így válaszolt: „Leghatározottabban mondhatom, nem, nem volt ilyen”.

A pénzügyminiszterként rendelkezésére álló ellenőrzési lehetőségekről szólva a jegybankelnök elmondta, hogy a tárca vezetője a jegybank működésével kapcsolatban elsősorban javaslatokat fogalmazhat meg. Az általa kinevezett felügyelőbizottsági tagok ugyanakkor 14 alkalommal is jelezték a takarékos gazdálkodás szükségességét, és szorgalmazták, hogy a testület ellenőrizhesse a jegybank alapítványait és cégeit is.

A vizsgálóbizottság tagjai többször felvetették az intézményi kontroll hiányosságait, különösen azt, hogy az MNB munkavállalói az alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban is helyet kaphattak. Varga ezt utólag maga sem tartja megfelelő gyakorlatnak, és hangsúlyozta, hogy az új jegybanki vezetés már szigorú összeférhetetlenségi szabályokat alkalmaz. A jelenlegi szabályozás szerint a jegybank munkavállalói csak külön engedéllyel vállalhatnak külső munkát, a vezetők számára pedig ez teljesen tilos.

Több mint 100 milliárd forintnyi veszteséget sikerült elkerülni Varga Mihály szerint

Varga Mihály részletesen beszámolt azokról az intézkedésekről is, amelyeket elmondása szerint a jegybank élére kerülése óta hoztak a vagyonvesztés megállítására, ezt konkrét összeghez is kötötte. Elmondása szerint még pénzügyminiszterként, 2024-ben rendkívüli vizsgálatot kezdeményeztek az alapítvány könyvvizsgálójánál, a BDO-nál. Az eljárás eredményeként a könyvvizsgáló visszavonta az MNB 2021-es és 2022-es beszámolójára vonatkozó jelentéseit. Jegybankelnökként később kezdeményezte a jegybanktörvény módosítását is, amelynek értelmében az MNB a jövőben nem hozhat létre alapítványokat, meglévő cégei pedig nem végezhetnek befektetési tevékenységet, ezt a módosítást 2025-ben fogadta el az Országgyűlés.

A jegybankelnök szerint az új alapítványi vezetés és a vagyonmentési intézkedések eddig több mint 100 milliárd forintos veszteséget előztek meg, emellett több százmilliárd forintnyi további fizetési kötelezettségtől is sikerült megszabadulni. Ennek egyik jelentős eleme, hogy 80 milliárd forintos fizetési kötelezettséget sikerült megszüntetni négy svájci céggel szemben.

Varga kitért a Quartz magántőkealap ügyére is, amelyben már jogerős ítélet született. Ennek köszönhetően sikerült visszafordítani a 2025 februárjának végén megkötött kölcsönszerződést. Az ügy különösen jelentős, mivel a korábbi jegybanki vezetéshez kapcsolódó eljárásban ez vezetett Matolcsy György letartóztatásához.

Az ingatlanvagyon kapcsán több konkrét veszteséget is ismertetett. A budapesti Krisztina körúti központ megvásárlása és felújítása 38 milliárd forintba került, jelenlegi könyv szerinti értéke azonban közel 12 milliárd forinttal alacsonyabb. A Pénzmúzeum esetében mintegy 17 milliárd forintos értékvesztést számolt el a jegybank. A Szabadság téri székház felújításával kapcsolatban szintén jelentős túlárazást állapítottak meg. Varga elmondta, hogy az Állami Számvevőszék, a jegybank felügyelőbizottsága és az új vezetés is vizsgálta a beruházást. Az MNB büntetőfeljelentést tett, emellett polgári peres eljárásban 25 milliárd forintot követel vissza a kivitelezést végző Somlai Bálint cégétől, a Raw Developmenttől.

A jegybankelnök szerint a vagyonmentés továbbra is folyamatban van, és több külföldi befektetés esetében is van esély a veszteségek mérséklésére. Lengyelországban, Szerbiában, Bulgáriában, Görögországban és Svájcban egyaránt vannak olyan ingatlanok és részvények, amelyeket még meg lehet menteni elmondása szerint. 

A jegybankelnök szerint helyes döntés volt, hogy 2025 tavaszán az alapítványok csődjének előidézése helyett a vagyonmentésre helyezték a hangsúlyt, a korábbi tartozások rendezése mellett csökkentették a működési költségeket, és rendezték a Metropolitan Egyetem helyzetét is, amely bizalmi vagyonkezelésbe került, visszaadva az intézmény működését az oktatási és szakmai közegnek.

A kormány mozgástere korlátozott volt, a parlament felelőssége is felmerült

A meghallgatás során többször előkerült, hogy a kormány miért nem avatkozott közbe korábban, ha a jegybank működésével kapcsolatban felmerülhettek aggályok. Varga Mihály szerint az MNB függetlensége miatt a kormány mozgástere rendkívül korlátozott, és egy esetleges konfliktusnak súlyos gazdasági következményei lehettek volna. Példaként a lengyel jegybank helyzetét említette, ahol a kormány és a központi bank közötti vita akár a működés ellehetetlenüléséhez is vezethet.

A jegybankelnök szerint a jegybank tevékenységének ellenőrzése elsősorban az Országgyűlés feladata, nem a kormányé. A felügyelőbizottság működésének egy korábbi szünetelését azzal magyarázta, hogy annak tagjait a parlamenti pártok delegálják, amelyek egy ideig nem tudtak megállapodni a személyi kérdésekben.

A képviselők a jegybanki pénzek esetleges pártfinanszírozási felhasználásáról is kérdezték Varga Mihályt. A jegybankelnök azt mondta, nincs információja arról, hogy ilyen célra használták volna fel a vagyont. Azt is kijelentette, hogy egyetlen rokona sem volt érintett a jegybank alapítványainak vagy cégeinek működésében.

A képviselők a korábbi jegybanki vezetők és egyes tisztségviselők felelősségére is kitértek. Varga Mihály több személy esetében nem tudott érdemi információval szolgálni, Tuzson Bence kérésére azonban vállalta, hogy írásban tájékoztatja a bizottságot Dobra Tibor szerepéről. A jegybankelnököt Csőszi Attila, a bizottság elnöke megkérdezte még Matolcsy György egy 2015-ben tett kijelentéséről, azonban nem kívánta megfejteni, hogy mire gondolt pontosan elődje. 

A testület egyhangúlag megszavazta Windisch László, Balog Ádám és Gyura Gábor meghallgatását is egy következő ülésen.

Fotó: Magyar közgazdasági társaság / Youtube