Megvétózta a köztársasági elnök a lex MBH-t

Nem ment át Baka András rostáján az állami vagyont védeni tervezett jogszabály, amelyet a Fidesz-kormány gyakorlatára kísértetiesen emlékeztető módon fogadott el az Országgyűlés.

Az Alkotmánybírósághoz fordult a köztársasági elnök az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló, lex MBH-ként emlegetett törvény miatt. Az államfő szerint a jogszabály sértheti a tulajdonhoz való jogot, a jogbiztonságot és a kisebbségi befektetők érdekeit.

A Sándor-palota hétfői közleménye szerint a köztársasági elnök nem írta alá a november 3-án elfogadott törvényt, hanem előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. A jogszabály többek között lehetővé tenné, hogy a zártkörű befektetési alapok befektetőinek 60 százaléka kezdeményezze az alapkezelő leváltását, akár már működő alapok esetében is. Emellett bizonyos esetekben megszüntetné a jelentős befolyást szerző részvényesek kötelező vételi ajánlattételét, ami gyengítheti a kisebbségi tulajdonosok védelmét.

A köztársasági elnök azt is kifogásolta, hogy a törvényt mindössze 26 óra alatt, társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül fogadta el az Országgyűlés. A Sándor-palota szerint a pénzpiaci szabályok ilyen jellegű megváltoztatása a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat is megingathatja. 

A törvényt azért emlegetik lex MBH–4iG-ként, mert két fontos rendelkezése közvetlenül érintheti a korábban a NER meghatározó vállalatai közé tartozó MBH Bankot és a 4iG-t. A jogszabály megszüntetné a takarékszövetkezeti integrációs szervezetet (SZHISZ), amelynek vagyona – benne a Magyar Bankholdinghoz kötődő, közel 190 milliárd forint névértékű kötvényállománnyal – az államhoz kerülne. Ez új eszközt adhatna a kormánynak az MBH tulajdonosaival szemben. A 4iG esetében pedig a befektetési alapok kezelésének átvételét könnyítené meg a szabályozás, ami az állami befolyás növelését tehetné lehetővé.

Fotó:Facebook/Sándor-palota