Magyar Péter Berlinben beszélt Ukrajna támogatásáról és a német LNG-ajánlatról

A magyar kormány konstruktív partner lesz az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalásokon, de a nemzeti érdekekből nem enged – jelentette ki Magyar Péter, miután Berlinben tárgyalt Friedrich Merz német kancellárral. A megbeszélésen az energetikai együttműködés is szóba került: Németország cseppfolyósított földgázt (LNG) értékesítene Magyarországnak, az üzlet feltételeiről azonban még egyeztetni kell.

Friedrich Merz német kancellárral tárgyalt kedden Berlinben Magyar Péter miniszterelnök. A magyar kormányfőt Orbán Anita külügyminiszter, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, Pósfai Gábor belügyminiszter, a Pénzügyminisztérium egyik államtitkára, valamint az európai ügyekért felelős főtanácsadója is elkísérte. A találkozót követően a két politikus közös sajtótájékoztatót tartott.

Friedrich Merz méltatta a magyar kormány elmúlt fél évben végrehajtott reformjait, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy Magyarország ismét aktív tagja az európai közösségnek. A német kancellár elmondta, hogy az egyeztetésen kiemelt szerepet kapott az Európai Unió következő hétéves költségvetése. Németország azt szeretné, ha Ukrajna támogatása a jövőben sem csökkenne, és ennek a következő költségvetésben is meg kellene jelennie.

Merz hangsúlyozta, hogy Európa biztonsága közös felelősség, ezért szerinte egységesen kell fellépni Oroszországgal szemben. „Világos, hogy Oroszország csak az erő nyelvét érti, ezért egységesen kell fellépni, tovább növelni a nyomást” – fogalmazott. A kancellár abban bízik, hogy az Európai Unió még az év végéig megnyitja Ukrajna és Moldova számára a csatlakozási tárgyalások valamennyi fejezetét.

A német kormányfő a magyarországi kormányváltásban lehetőséget lát a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak erősítésére. Az energetikai együttműködés részeként Németország LNG-szállításokat is felajánlott Magyarországnak. Emellett a védelmi együttműködés bővítéséről is tárgyaltak, különösen a légvédelem területén, amelyhez az uniós SAFE-hitelprogram is lehetőséget biztosíthat. A kulturális kapcsolatok elmélyítését szintén fontos célként jelölték meg.

Magyar Péter arról beszélt, hogy a magyar–német kapcsolatok jelentőségét mutatja, hogy fél éven belül másodszor látogatott Berlinbe. Egyúttal meghívta Friedrich Merzet Budapestre, lehetőleg tavasszal, amikor – mint megjegyezte – szebb a magyar főváros.

A miniszterelnök szerint jelenleg minden feltétel adott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez, hiszen a bizalom a társadalmi, gazdasági és politikai szereplők között is megvan. Úgy látja, a beruházások területén további lehetőségek nyílhatnak, ezért megállapodtak abban, hogy a már meglévő együttműködéseket is intenzívebbé teszik.

A német LNG-ajánlattal kapcsolatban Magyar Péter elmondta, hogy egyelőre még nem született megállapodás. „Árkérdések vannak, még meg kell egyeznünk” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a magyar kormány számára elsődleges szempont a hazai energiaárak szinten tartása, illetve lehetőség szerint azok csökkentése. Szerinte az európai versenyképesség javításának egyik kulcsa az elszabaduló energiaárak megfékezése.

Az uniós költségvetésről szólva a miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország konstruktív szerepet vállal a tárgyalásokon, ugyanakkor a nemzeti érdekekből nem enged. Különösen fontosnak nevezte, hogy az agrár- és kohéziós politika, valamint a tagállamok számára elkülönített nemzeti keretek finanszírozása ne csökkenjen érdemben.

Magyar Péter a saját források rendszerének átalakítását is sürgette. Mint mondta, a jelenlegi javaslat alapján lakosságarányosan Magyarország az egyik legnagyobb nettó befizetővé válhatna. „Egy kohéziós országnál ez nem elfogadható és nem ildomos” – jegyezte meg.

Az uniós bővítéssel kapcsolatban elsősorban a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítását szorgalmazta. Magyarország szerinte stabilizáló szerepet tölthet be a térségben, és az új szerb vezetés is számíthat a magyar kormány támogatására az európai integrációs folyamatban.

„Ha kell, nagyon hangosan fogom képviselni az EU-ban a nyugat-balkáni bővítés felgyorsításának szükségességét, nagyon nagy adóssága van ebben Európának” – jelentette ki a miniszterelnök.

Moldova és Ukrajna esetében ugyanakkor óvatosabban fogalmazott. Szerinte nem biztos, hogy a két ország csatlakozási folyamatát együtt kell kezelni, Moldova és a Nyugat-Balkán több állama ugyanis már készen állhat újabb tárgyalási klaszterek megnyitására.

Ukrajnával kapcsolatban Magyar Péter felidézte, hogy Volodimir Zelenszkij elnökkel új kezdetben állapodtak meg. Hozzátette, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállítása megfelelő ütemben halad, de még számos feladatot kell elvégezni.

A sajtótájékoztatón az Ukrajna támogatásáról szóló vita is előkerült. A Deutsche Welle magyar szerkesztőségének és a magyar közmédiának egy-egy újságírója kérdezhetett. A felvetés Friedrich Merz António Costának, az Európai Tanács elnökének írt levelére vonatkozott, amelyben a német kancellár azt sürgette, hogy az uniós tagállamok méltányos mértékben vegyék ki részüket Ukrajna támogatásából.

Merz szerint Németország mindig is közös európai feladatként tekintett Ukrajna megsegítésére. Bár jelenleg 24 tagállam vesz részt a támogatásban, ezt nem tartja megfelelő megoldásnak. Kiemelte, hogy Németország az Európai Unió legnagyobb befizetőjeként különösen érdekelt a kérdés rendezésében, ugyanakkor megérti, hogy Magyarországon belpolitikai jelentősége is van az ügynek.

Magyar Péter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa biztonságát nem lehet kizárólag Ukrajna támogatására szűkíteni, hiszen a tagállamok különböző módokon járulnak hozzá a közös védelemhez. Magyarország például részt vesz a balti államok légterének védelmében, emellett jelentős pénzügyi és emberi erőforrásokat fordít az Európai Unió és a NATO külső határainak védelmére.

A miniszterelnök szerint Magyarország mindezért nem kapott megfelelő viszonzást. Ezzel összefüggésben felidézte a határvédelem miatt kiszabott, napi egymillió eurós uniós bírságot, amelynek összege időközben elérte az egymilliárd eurót. Hozzátette, hogy Magyarország 11 év alatt több milliárd eurót fordított a határok védelmére, és bízik abban, hogy az Európai Bizottsággal még az év végéig sikerül megállapodniuk a büntetés ügyében.

Magyar Péter kiemelte azt is, hogy Magyarország eddig jelentős humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, és ezt a jövőben is folytatni fogja. A pénzügyi támogatás és az uniós költségvetés összekapcsolását azonban nem tartja helyesnek.
„Nem tartom jó iránynak, hogy ha az európai hétéves költségvetést (…) bármilyen módon egy másik ügyhöz hozzákötjük” – jelentette ki. Hozzátette, Magyarország számára nem elfogadható, hogy Ukrajna támogatása miatt újabb hitelt kelljen felvenni, különösen a magyar költségvetés jelenlegi nehéz helyzetében.

Fotó: Facebook/Magyar Péter