Felezik a BKK-t – az állam évi 170 milliárddal száll be a fővárosi tömegközlekedésbe

Aláírta a főváros és a kormány a BKK átalakításáról szóló megállapodást. A közlekedési társaság 2027. január 1-jétől regionális központként működik tovább és Budapest mellett az agglomeráció közlekedését is szervezi. A HÉV-ek és számos elővárosi buszjárat is az új rendszerhez tartozik majd. Az utasoknak sűrűbb járatokat, egyszerűbb jegyvásárlást és összehangolt menetrendeket ígérnek.

Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön, a Városházán írta alá azt a megállapodást, melynek értelmében az állam az Országos Közlekedési Központon keresztül 50 százalékos tulajdonrészt szerez a BKK-ban. Ehhez 1,98 milliárd forintos tőkeemelést biztosít a Tisza-kormány. A döntést a szerdán megjelent kormányhatározat is rögzíti. A társaság új neve Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ lesz, de a BKK rövidítés és a megszokott arculat megmarad.

Közös kassza, közös döntések

A működésre 2027-től az állam és a főváros egyaránt évi 170 milliárd forintot fordít, vagyis összesen 340 milliárdból szervezik a térség közlekedését.

Az állami hozzájárulásból mintegy 120 milliárd az átvett agglomerációs szolgáltatásokat fedezi, a fennmaradó 50 milliárd pedig Budapest közlekedésének finanszírozását könnyíti meg. Vitézy szerint az összeg elegendő lehet az új feladatok ellátására, rendkívüli helyzetben azonban felülvizsgálhatják a támogatást. Karácsony úgy látja, a stabilabb finanszírozás a BKV járműállományának fejlesztését is segítheti.

A pénzen túl a döntéseken is osztoznak. A BKK új, hatfős igazgatóságába három tagot az állam, hármat Budapest delegál, a felügyelőbizottságban pedig két-két képviselőjük és két munkavállalói küldött kap helyet. Az elnöki tisztségeket évente felváltva tölthetik be a felek. A személyi kérdésekről decemberben döntenek, Vitézy pedig hangsúlyozta, hogy politikai kinevezettek helyett megfelelő végzettségű és szakmai tapasztalatú embereket szeretnének az igazgatóságban.

A jelenlegi vezérigazgató, Bodor Ádám március végéig marad a posztján, a folytatásról az új vezetés dönt. Karácsony elégedett a munkájával, és támogatná az újabb megbízatását. A főpolgármester nem tart attól, hogy a közös irányítás megbénítaná a BKK-t, mert a megállapodás a vitás helyzetek rendezésére is megoldást kínál. Vitézy szerint még az előző kormány és Budapest közötti ellenséges politikai viszonyban is jobb döntések születhettek volna egy ilyen közös testületben.

A buszoknak nem kell megállniuk a városhatárnál

A BKK megtartja valamennyi jelenlegi budapesti közlekedésszervezési feladatát, emellett átveszi az államtól a HÉV-ek és az agglomerációs kék Volánbuszok járatainak megrendelését. Hozzá kerülnek azok a hagyományos, sárga Volán-járatok is, amelyek Budapestről indulnak, de nem lépik át Pest megye határát. A távolabbi helyközi és távolsági járatok szervezése állami feladat marad. A járművek tulajdonjoga és üzemeltetése nem változik, a BKK a menetrendeket és a szolgáltatásokat hangolja össze.

Vitézy szerint az agglomerációban is a budapesti külső kerületekhez hasonló színvonalú közlekedést szeretnének. Érden, Dunakeszin, Maglódon és Gyömrőn például sűrűbb, este és hétvégén is megbízhatóan közlekedő buszjáratokat terveznek.

A MÁV-csoport már elindította 250 új busz beszerzését, egy másik pályázaton pedig további, legfeljebb 150 jármű érkezhet. Az autóbuszok egy része a BKK kék színét, belső kialakítását és utastájékoztatási rendszerét kapja. A járművekre a szentendrei, a csepeli és a ráckevei HÉV, valamint több elővárosi vasútvonal tervezett felújításakor is szükség lesz.

A jegyvásárlást szintén egyszerűsítenék. Ma a budapesti, az agglomerációs kék és a sárga Volánbuszokra eltérő jegyeket kell venni. Vitézy példaként említette, hogy a Budakeszi és Budaörs felé közlekedő kék buszokon a városhatárt átlépő utazáshoz szükséges 400 forintos jegyet sem a BudapestGO-ban, sem a MÁV alkalmazásában nem lehet megvásárolni. Ezen a következő hónapokban változtatnának, és a BKK valós idejű utastájékoztatását is kiterjesztenék az agglomerációra.

A tervek között már konkrét járatbővítések is szerepelnek. Karácsony megvizsgáltatná a 133E busz meghosszabbítását Érd felé, Vitézy pedig a Budakeszi, Páty, Perbál és Zsámbék térségében közlekedő járatokat hangolná össze. Ezek a Széll Kálmán térről közös megállóból indulhatnának, a távolabbi Volán-buszokat pedig a 22-es buszcsalád gyorsjárataiként kapcsolnák be a rendszerbe. Dunakeszinél is javítanák a kapcsolatokat, ahol egyes budapesti járatok jelenleg a település lakott részei előtt véget érnek.

Tizenhat év után valósulhat meg a régi terv

Karácsony „forradalmi lépésnek” nevezte a megállapodást, amely szerinte a Budapest térségében élő több mint 2,5 millió ember közlekedését javíthatja. Ha az agglomerációból többen választják a buszokat és a kötöttpályás járatokat, kevesebb autó érkezhet naponta a fővárosba. A főpolgármester politikai szemléletváltást is lát az együttműködésben. Mint mondta, a politika „nem a politikusokról szól, hanem a polgárokról”, ezért a kormánynak és az önkormányzatoknak közösen kell megoldaniuk a problémákat.

Vitézy felidézte, hogy a BKK-t 2010 novemberében alapították, és ő volt az első vezetője. Már akkor cél volt Budapest és az agglomeráció közlekedésének összehangolása, de ehhez szerinte egyik politikai oldalnak sem volt meg a kellő bátorsága. A helyzet 2016-ban tovább romlott, amikor az állam átvette a fővárostól a HÉV-eket és az elővárosi buszjáratokat. A miniszter Bécset, Prágát és több német nagyvárost említett példaként, ahol már régóta közösen szervezik a város és környéke közlekedését.

Az új BKK egyes közös közlekedési beruházásokban is szerepet kaphat, például a Nagykörút, a rakpartok vagy a villamoshálózat fejlesztésénél, a vasúti és HÉV-beruházások viszont továbbra is a MÁV-nál maradnak. A kormány emellett 10 milliárd forintos programot indít a megyei jogú városok közlekedésének fejlesztésére. A támogatásnál előnyt élveznének azok a települések, amelyek elfogadják az országbérletet a helyi járatokon.

A BKK átalakítása az október elején kötött fővárosi pénzügyi megállapodáshoz kapcsolódik. Budapest akkor egyszeri 120 milliárd forintos támogatásban részesült, cserébe vállalta a szolidaritási hozzájárulás miatt indított perek lezárását és a működési kiadások csökkentését. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának októberi tájékoztatása szerint a támogatásból 90 milliárdot beszámítottak az idei szolidaritási hozzájárulásba, a fennmaradó 30 milliárdot pedig átutalták a fővárosnak.

Parkolás, körvasút és repülőtéri fejlesztések

A sajtótájékoztatón a BKK-n kívül több nagyberuházás is szóba került. Karácsony november 26-ra tervezi a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának következő ülését, amelyen a parkolás egységesítéséről is tárgyalhatnak. A főpolgármester javaslata szerint a parkolási nyereség 60 százalékát fővárosi, 40 százalékát kerületi utak felújítására fordítanák, de erről még nincs egyetértés. Vitézy Budapesten is jelentősen növelné az útfelújítási forrásokat, miközben országosan a jelenlegi 20 milliárdos keret ötszörözését tervezik.

A parkolóőrök szélvédőre helyezett piros zacskóitól is elbúcsúznának. Vitézy kamerás ellenőrzést és elektronikus vagy postai pótdíjértesítést vezetne be, akár már 2027 áprilisától. A kerületek településrendezési szerződéseinél pedig kötelezővé tennék a főváros bevonását, ha egy beruházás Budapest közlekedését vagy más közszolgáltatását is érinti. Karácsony és Vitézy hangsúlyozta, hogy nem a kerületek jogait akarják elvenni, hanem a nagyobb fejlesztések következményeibe szeretnének beleszólást.

A Déli Körvasút ügyében egyelőre nincs végleges megoldás.

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. 330 milliárd forintos szerződését felfüggesztették, de még nem mondták fel. Jelenleg felmérik az elvégzett munkákat és a szerződés lezárásának feltételeit, beleértve az előleg visszafizetését. Vitézy szerint kedvező esetben 2027 második negyedévében írhatják ki az új kivitelezési pályázatot, az új vállalkozó pedig 2028 elején kezdhet dolgozni.

A repülőtérre vezető gyorsforgalmi út 11 kilométeres átépítése előzetesen 100–200 milliárd forintba kerülhet. A kormány 24 milliárdot biztosított a szükséges ingatlanok megszerzésére, ami Vitézy szerint mintegy 300 ingatlant, köztük lakóházakat is érinthet. Az építkezés kedvező esetben 2028 második felében, lassabb előkészítés esetén 2029-ben indulhat. Közben már folyik a repülőtéri vasút koncessziós közbeszerzése is, amely közvetlen kapcsolatot teremtene a repülőtér, Budapest és több vidéki nagyváros között.

Karácsony szerint a következő években számos, uniós forrásból finanszírozott beruházás indul Budapesten, amelyek többségét 2030 végéig be kell fejezni. A főpolgármester előre türelmet kért a várható közlekedési fennakadások miatt, a fejlesztések késlekedéséért pedig az előző Orbán-kormány politikáját tette felelőssé. A tervek között szerepel a budai fonódó villamoshálózat bővítése, Rákosrendező közös fejlesztése és a dunai kikötők hasznosításának összehangolása is.

A november 26-i ülés napirendjén egyelőre nem szerepel Budapest esetleges olimpiai pályázata. Karácsony szerint a jelenlegi parlamenti ciklusban nem fordítanának külön közpénzt az olimpiai tervekre, a szükségesnek tartott közlekedési fejlesztéseket ettől függetlenül is megvalósítanák. A főpolgármester ugyanakkor továbbra is támogatná, hogy Budapest versenyben maradjon a rendezésért, a végleges döntést pedig társadalmi egyeztetés előzné meg.

Fotó: Kontroll