Eszter Elemér: „Nincs kompromisszum a profitra nézve, és nincs kompromisszum a társadalmi hatással”

Egy vállalkozás egyszerre lehet pénzügyileg sikeres és társadalmilag hasznos, az úgynevezett impact befektetéseknek pedig éppen ez a lényege. Eszter Elemér, az Impact CEE elnöke szerint a társadalmi és környezeti problémák megoldását célzó vállalkozásoknál ugyanúgy elvárás a pénzügyi megtérülés, mint a hagyományos kockázati tőkebefektetések esetében. A különbséget a tudatosan vállalt társadalmi célok és azok mérhetősége jelenti, a két szempontnak pedig nem egymás rovására, hanem egymást erősítve kell érvényesülnie.

A társadalmi és környezeti hasznosság nem feltétlenül jelent lemondást a profitról – hangsúlyozta a Kontrollnak adott interjújában Eszter Elemér, az Impact CEE elnöke, az Impact Ventures partnere és ügyvezető igazgatója, aki 2015 óta foglalkozik az úgynevezett impact befektetésekkel. A befektetési modell lényege, hogy olyan növekedésképes, pénzügyileg sikeres vállalkozásokat támogassanak, amelyek működésükkel mérhető módon oldanak meg valamilyen társadalmi vagy környezeti problémát. Az Impact CEE egyesületként elsősorban Közép- és Kelet-Európában igyekszik megismertetni és népszerűsíteni ezt a vállalkozásépítési módszertant.

Eszter Elemér szerint az impact befektetések esetében nem az a cél, hogy a vállalkozások kizárólag, vagy feltétlenül elsősorban a profitszerzésre törekedjenek. A nyereséges működés mellett egy társadalmi vagy környezeti probléma megoldásáért is dolgozniuk kell, a befektetők ugyanakkor ebben az esetben sem mondanak le az elvárt pénzügyi megtérülésről.

A befektetők egyik alapvető aggodalma ugyanis éppen az, hogy a társadalmi célok előtérbe helyezésével csökkenhet a hozam. Az általuk követett, az Európai Befektetési Alap módszertanára épülő szemlélet azonban arra törekszik, hogy a két cél egyszerre teljesüljön.

„Nincs kompromisszum a profitra nézve, és nincs kompromisszum a társadalmi hatással” – fogalmazott. Eszter Elemér szerint a társadalmi hatás csak akkor növekedhet fenntartható módon, ha annak pénzügyi feltételei is biztosítottak, ezért a két célnak nem egymás rovására, hanem egymást erősítve kell megvalósulnia.

Az impact befektetések ebből a szempontból a hagyományos kockázati tőkebefektetésekhez hasonlóan működnek. Ugyanúgy jellemzően korai fázisú, alapítók által meghatározott vállalkozásokról van szó, a különbséget azonban két tényező jelenti: a szándékosság és a mérhetőség.

A pénzügyi eredményesség mérése viszonylag egyértelmű, a társadalmi hasznosságé azonban jóval összetettebb feladat. A különböző területeken működő vállalkozások eredményeit nehéz, vagy a jelenlegi ismeretek szerint szinte lehetetlen egységes mérőszámok alapján összehasonlítani. A szakember példaként említett egy olyan vállalkozást, amellyel együtt dolgoznak, és amely Európa-szerte elektronikai hulladékot vásárol fel, majd Magyarországon kizárólag mechanikai eljárásokkal alakítja azt újra nyersanyaggá. Ebben az esetben a környezeti hatás könnyen mérhető, hiszen meghatározható, hogy mekkora mennyiségű hulladékból sikerül például rezet vagy alumíniumot visszanyerni.

Egészen más mérőszámokat alkalmaznak egy daganatos betegek mentális egészségét támogató online platform esetében, ahol a páciensek mentális állapotának összehasonlító adatokhoz viszonyított gyorsabb javulása, illetve a visszaesések alacsonyabb száma vagy valószínűsége jelzi az elért hatást.
Elemér szerint a két tevékenység eredményeit nem lehet egyszerűen összevetni, hiszen az újrahasznosított hulladék mennyisége és a betegek mentális állapotának javulása egészen eltérő mérőszámokat jelent.

A társadalmi célok teljesülése ugyanakkor nemcsak a befektetés kiválasztásakor fontos. Az Impact Ventures alapkezelési szabályzata kizárja az úgynevezett mission driftet, vagyis azt, hogy a vállalkozások megváltoztassák eredetileg vállalt hatáscéljukat. A célok finomhangolására van lehetőség, teljesülésüket pedig félévente egy tanácsadói testület ellenőrzi, amelyben az alap befektetői is részt vesznek.
Elemér elmondta, hogy eddigi működésük során nem találkoztak olyan helyzettel, amikor a pénzügyi eredményesség és a vállalt társadalmi vagy környezeti célok között kompromisszumot kellett volna kötniük. Olyan vállalkozásokkal viszont már találkoztak, amelyek működése megszűnt.

A szakember szerint az impact vállalkozások alapítóit gyakran erős személyes motiváció vezérli. Úgy tapasztalja, hogy azok, akik egy társadalmi probléma megoldására építik vállalkozásukat, sok esetben különösen eltökéltek céljaik megvalósításában.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az impact befektetések kevésbé lennének kockázatosak. Elemér hangsúlyozta, hogy a kockázati tőke az egyik legkockázatosabb befektetési eszközosztály, ahol egy vállalkozás sikerét az alapító személye mellett a piaci körülmények és a váratlan gazdasági változások is jelentősen befolyásolhatják.

A befektetők ezért rendkívül óvatosak, és a társadalmi hasznosság mellett továbbra is jelentős pénzügyi eredményt várnak el. Az ilyen befektetéseknél a befektetők jellemzően nem néhány százalékos nyereséget, hanem a befektetett tőke megtöbbszörözését célozzák, ez azonban elvárás, nem garantált hozam.

„És a nap végén a befektetőt egy dolog fogja érdekelni, a profit” – mondta Eszter Elemér.

A befektetői bizalom megszerzése ugyanakkor hosszú folyamat. Elemér elmondta, hogy 2015-től 2018 decemberéig három éven át dolgoztak azon, hogy az Európai Befektetési Alap befektessen náluk. A folyamat végül eredményre vezetett, az intézmény pedig azóta a harmadik alapjukba is befektetett. A szakember szerint különösen az első alapjukat létrehozó alapkezelőknek nehéz befektetőket találni, hiszen korábbi referenciák nélkül jóval nehezebb bizalmat építeni.

Az Impact Ventures a befektetési célpontok kiválasztásakor egyszerre vizsgálja az elvárt pénzügyi hozamot és a vállalkozás által elérhető társadalmi vagy környezeti hatást. A szakember elmondása szerint nyolc év alatt több mint ötezer céget szűrtek meg. A lehetséges befektetési célpontokat többek között az egészségügy, az oktatás, az energiafüggetlenség és a hulladék-újrahasznosítás területén keresik.

A befektetési döntéseknél az alapítók hozzáállását, a vállalkozás tevékenységi területét, valamint a működésével járó pozitív és negatív hatások egyenlegét is vizsgálják. Elemér szerint ezek együttes értékelése alapján döntik el, hogy egy vállalkozás megfelel-e befektetési szempontjaiknak.
A vállalkozások támogatása ugyanakkor nem merül ki a finanszírozásban. Elemér szerint a növekedés során az alapítók személyes támogatása is fontos, hiszen a vállalkozásépítéssel jelentős kiégési kockázat járhat. Az Impact Ventures ezért külön programot hozott létre az alapítók mentális egészségének támogatására, amelynek keretében szükség esetén megfelelő szakmai segítséghez irányítják őket.
Elemér az O3 csoporttal való együttműködés előnyeiről is beszélt. Mint mondta, a csoport lengyelországi partnere egy lengyel befektető bevonásának előkészítésében nyújtott segítséget, az együttműködés pedig szakmai tudáshoz és nemzetközi kapcsolatrendszerhez is hozzáférést biztosít számukra. Az O3 csoporton belül különböző, egymással nem versengő alapkezelői csapatok működnek, amelyek közül az Impact Ventures a társadalmi és környezeti hasznosságú befektetésekkel egészíti ki a csoport portfólióját.

Eszter Elemér szerint Magyarországon is találnak megfelelő vállalkozásokat, ugyanakkor a közép- és kelet-európai impact befektetési piac még kevésbé fejlett, mint a nyugat-európai. Úgy látja, a térségben lenne lehetőség további vállalkozások bevonására, az Impact CEE pedig éppen ezért igyekszik népszerűsíteni ezt a vállalkozásépítési szemléletet.

A szakember a befektetések jövőjével kapcsolatban arról is beszélt, hogy az Impact CEE jelenleg egy, az Európai Bizottságnak szánt javaslaton dolgozik. Ennek célja, hogy az európai nyugdíjalapok vagyonának egy töredékét társadalmi és környezeti hasznosságú befektetési alapokba irányítsák, ezzel is támogatva a társadalmi innovációt.

A teljes interjú itt is megtekinthető: